A demokraták és a republikánusok felett is viharok gyülekeznek Michiganben

Február 27-én, kedden folytatódik az amerikai választási idény, amikor a csatatérállam Michiganben fognak a választók az urnák elé járulni, hogy eldöntsék, ki legyen saját pártjuk elnökjelöltje novemberben. Ugyan a választások végeredménye előre borítékolható, ugyanakkor mindkét pártnak bőven akad saját problémája, ami baljós árnyként vetül a két pártra.

Dél-Karolina után Michigan választóin a sor, hogy szavazzanak pártjaik elnökjelöltjeiről, ugyanakkor túl sok meglepetés nem várható a végeredmény kapcsán. A republikánusok közül Donald Trump kedden még nagyobb győzelmet arathat egyetlen kihívója, Nikki Haley-vel szemben, mint szombaton Dél-Karolinában, míg a demokrata Joe Bidennek inkumbens jelöltként egy értelmezhető kihívója sincs, így akik elmennek szavazni, többségében Amerika 46. elnökére fognak szavazni.

Míg előbbi egy jól működő michigani Demokrata Párt mellett a pártján belüli támogatottságáért aggódhat, addig Trump ennek inverzeként egy népszerű jelölt, viszont egy rendkívül rosszul működő helyi szervezetnek kéne majd szerveznie a kampányeseményeket a novemberi választásra. Ezek a kérdések pedig most jobban érdekelhetik a minden bizonnyal 2024-ben az elnökségért ismét egymással megmérkőző jelölteket.

De miért fontos Michigan?

Michigan az idei elnökválasztáson egy meghatározó állam lesz, hiszen 2016 óta ismét csatatérállamnak számít. Trump 2016-ban meglepetésre legyőzte Hillary Clintont a Nagy-tavak államában, így lehetetlenítve el az egykori first lady győzelmét – Trump George H. W. Bush 1988-as győzelme után az első republikánus elnökjelölt volt, aki megnyerte az államot, megszerezve ezzel Michigan 16 elektorát.

Ugyanakkor 2020-ban ezt már nem sikerült megismételnie – akkor Biden a szavazatok 50,62 százalékát szerezve egy szűk, mindössze valamivel kevesebb mint három százalékponttal múlta felül Trumpot, így idén Michigan ismét fontos szerepet játszik, hiszen szavazói összetétele miatt bármelyik jelölt megszerezheti a győzelmet.

A legfrissebb, február közepén készített közvélemény-kutatás szerint egy Biden–Trump-ismétlés esetén jelenleg utóbbi győzedelmeskedne a szavazatok 45 százalékát bezsebelve, míg Bident jelenleg 41 százalékpontra mérik – azaz most hibahatáron belül vezet a republikánus előválasztást magabiztosan vezető politikus.

Míg Robert F. Kennedy jr. mindkét jelölttől szipkázhat majd el szavazatokat – a végül függetlenként elinduló Kennedy alapvetően demokratának vallja magát, ugyanakkor olykor összeesküvés-elméleteket terjesztő üzeneteivel épp Trump szavazói bázisának egy jelentős részét tudja megszólítani –, addig a másik két jelölt, a progresszív aktivista Jill Stein a Green Party jelöltjeként, illetve a baloldali filozófus Cornel West már inkább Bidenre jelenthet veszélyt.

Probléma a demokratáknál: hol vannak a szavazók?

Ugyanakkor Bidenre nem kizárólag a három, esélytelenek nyugalmával elinduló jelenthet veszélyt, hanem a pártjának progresszív szárnya is. A még Bernie Sanders által 2016-ban létrehozott a Mi Forradalmunk nevű szervezet például Biden ellen szervezkedik az előválasztáson, arra kérve a választókat, hogy Biden helyett ne is egy jelöltre szavazzanak, hanem azt az opciót válasszák, hogy a delegáltjuk ne legyen elkötelezett egy jelölt irányába sem.

Az ilyen delegáltak szabad kezet kapnak az előválasztást lezáró jelölőgyűlésen, kire szavazzanak majd ott. A Mi Forradalmunk és más baloldali, progresszív demokraták ezzel azt szeretnék elérni, hogy Biden elnökként változtasson az ország Izrael-politikáján és kötelezze azonnali és tartós tűzszünetre Benjamin Netanjahu izraeli elnököt, megállítva ezzel a Gázai övezetben a pusztításokat.

Ugyan rendkívül csekély az esélye, hogy a demokrata előválasztás során most vagy egy másik államban is többségbe kerülnének az el nem kötelezett delegáltak,

Ha ugyanis ez legalább két számjegyű, vagy nagyon közelít hozzá, az rendkívüli nehéz helyzetbe hozhatja az elnököt novemberben, hiszen elképzelhető, hogy ezek a protesztszavazók az elnökválasztáson inkább otthon maradnának. Bidennek ahhoz, hogy a Nagy-tavak állama kék maradjon, több százalékponttal kellene vezetnie Trumppal szemben, és a 2020-ban megépített Trump-ellenes választói koalíciót ismét össze kéne terelnie – köztük a Michigan lakosságának nagyjából 2,5 százalékát kitévő muszlimokat is.

Nem véletlen, hogy ezért az államban mások igyekeznek Biden mellé kiállni: az állam népszerű demokrata kormányzója, Gretchen Whitmer például nemrég arról beszélt, hogy lehet és kell is kritizálni Bident bizonyos hibái miatt, ugyanakkor ha valaki nem rá szavaz, akkor döntésével Trump második ciklusát támogatja.

Probléma a republikánusoknál: hol van a pénz?

Ugyanakkor nem kizárólag Joe Biden és a demokraták aggódhatnak azon, mi fog történni novemberben a Nagy-tavak államában. Hiszen annak ellenére, hogy Trump rendkívül népszerű a republikánusok körében és jelenleg vezeti az államban a közvélemény-kutatásokat Bidennel szemben,

A michigani Republikánus Pártot vezető Kristina Karamo például még korábban nem volt hajlandó találkozni egy, a párt számára Trump megjelenése óta több mint egymillió dollárt adományozó donorral, mondván, az a donor egy álrepublikánus (RINO, Republican in name only, azaz csak nevében republikánus – ezt a jelzőt sértésként azokra szokták használni, aki szerintük nem eléggé konzervatív a párthoz), aki e sértés miatt megvonta a párttól a támogatását.

Ugyan Karamónak sikerült a párt adósságát csökkentenie, de a michigani szervezet még így is 600 ezer dolláros adóssággal rendelkezik, miközben a donorok által kitöltött csekkek száma is csökkent. 

Azonban a pénzügyek mellett a párton belüli helyzet sem fényesebb: maga Trump is azt szeretné, hogy Karamo mondjon le posztjáról, és Trumphoz hű állami republikánusok Pete Hoekstrát nevezték ki vezetőjüknek, kiszorítva ezzel Karamót, azonban ő továbbra se mondott le, sokan pedig továbbra is őt tartják az államon belül a párt vezetőjének.

Külön érdekesség, hogy egyébként mind Karamo, mind Hoekstra Trumphoz lojális politikus, és a verseny közöttük nem arról szól, melyikük támogatja és melyikük ellenzi Trumpot, hanem hogy melyikük képviselné jobban a Trump szlogenje, a Make America Great Again után MAGA-nak nevezett mozgalmat helyben.

Egyrészt nagyon nehéz lesz a donorokkal ismét kiépíteni a kapcsolatot, márpedig egy választási kampány Amerikában nagyon sokba kerül, a pénzt sokszor pedig nem lehet ellensúlyozni.

Emellett a párton belüli harcok miatt a kampány kaotikussá is válhat, ami szintén nehezíti a jelölt kampányát, hiszen a nagy rendezvényeken kívül egy jól megszervezett, olajozottan működő pártapparátus is szükséges egy sikeres kampányhoz, ami a napi tevékenységeket (szórólapozás, kopogtatás, reklámok stb.) viszi a jelölt távollétében.

Haley már csak a napokat számolhatja vissza?

A republikánus jelölőgyűlésre az államból küldött 55 delegáltból február 27-én a szavazók 16 delegált személyéről döntenek, míg két nappal később, február 29-én a kaukuszon a maradék 39 sorsáról fognak dönteni.

Nem meglepetés, de mindkét versenynek Trump az esélyese. A közvélemény-kutatások átlaga szerint

Haley az államban eleve nem sokat kampányolt – az elmúlt hónapban a legtöbb időt szülőállamában, a Michigan előtt három nappal szavazó Dél-Karolinában töltötte, ugyanakkor az eredmények alapján inkább tűnt úgy, hogy valójában Trump volt hazai pályán: a szavazatok 59,8 százalékát az egykori elnök szerezte, míg az államot egykoron kormányzó Haley-re 39,5 százaléknyian szavaztak –, így az 50 delegáltból 47-et Trump gyűjtött be, míg Haley csak hármat.

Haleynek már így is tetemes a hátránya delegáltak számában: jelenleg 20 delegálttal rendelkezik, míg Trump már 110-zel, de ennek ellenére Haley még nem függesztette fel a kampányát és továbbra is kitart amellett, hogy legalább az ún. szuperkeddig kitart, amikor egyszerre 16 államban tartanak majd előválasztásokat.

Ugyanakkor ez nem igazán nevezhető stratégiának, hiszen egyrészt közel sem biztos, hogy Trump ne indulhatna az elnökválasztáson, másrészt az sem biztos, hogy egy ilyen esetben Haley-t választanák meg a delegáltak. Ugyanis a jelölőgyűlésen bárki előléphet egy ilyen szituációban mint jelölt, és közel sem biztos, hogy a párt több prominens figurája által visszalépésre felszólított Haley mögé sorakoznának fel a küldöttek.