Elindult a McDonald’s-politizálás, megjelent a „burgerizmus” az Egyesült Államokban

2024.10.24. 06:46
Komoly verseny zajlik az Egyesült Államok elnökjelölti kampányában Donald Trump és Kamala Harris között, hogy ki mondhatja magát a McDonald’s gyorsétterem egykori dolgozójának. A cím bár önmagában nem garantálná a Fehér Ház elnöki székének biztos megszerzését, mégis jelentős politikai tőkét jelenthet a közelgő elnökválasztáson. Kiderült, hogy mi állhat a gyorsétteremlánc munkaruhájáért vívott küzdelem hátterében.

Elindult a McDonald’s-politizálás, komoly verseny zajlik az Egyesült Államokban, hogy a jelöltek a Fehér Ház elnöki székéért vívott küzdelemben a gyorsétteremlánc egykori alkalmazottjaként mutassák be magukat. A The New York Times már nevet is adott a jelenségnek, reagálva Donald Trump volt amerikai elnök Kamala Harris alelnök ellen intézett akciójára.

Az amerikai Republikánus Párt jelöltje múlt hét vasárnap beállt krumplit sütni egy pennsylvaniai McDonald’sban, majd tartott egy rögtönzött sajtótájékoztatót a McDrive ablakán keresztül. Látogatása kettős célt szolgálhatott: egyrészt bizonyította affinitását a választóknak azzal, hogy Amerika kedvenc éttermében töltötte idejét, másrészt árnyékot vetett Kamala Harris McVote-kampányára.

A republikánusok elnökjelöltje azután ült fel a gyorsétteremvonatra, hogy Kamala Harris, a demokraták jelöltje elmondta: főiskolás korában, 1983-ban a kaliforniai Alameda McDonald’s éttermében dolgozott, ahol a pénztárgépnél, a sültkrumpli-állomáson és a fagylaltgépnél is tapasztalatot szerzett. Donald Trump szerint ez soha nem történt meg.

A Trump-kampány egyik szóvivője, Jason Miller újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az elnökjelölt akciójának mozgatója az volt, hogy megmutassa,

hogy az egyik jelölt valóban a McDonald’sban dolgozott.

A The New York Times már nevet is adott a Kamala Harris elleni támadásnak: „burgerizmus”. Az elnevezés a korábbi amerikai elnök, Barack Obama 2008-as elnökválasztási kampányában megjelent „birtherizmus” kifejezéshez kapcsolódik. A „birtherizmus” akkor azon állításokban való hitet jelentette, amely szerint Obama nem született amerikai állampolgár, és ezért alkotmányosan nem volt jogosult az Egyesült Államok elnöki tisztségére. A nézet egyik terjesztője Donald Trump volt.

„A nép egyszerű gyermeke vagyok”

Ami egy elnökjelölt önéletrajzában csak egy apró részletnek tűnhet, az mostanra a politikai körökben egyértelműen a választási kampány központi elemévé vált. Natalie Kirby – aki hat éven át, egészen 2014-ig volt a McDonald’s UK kommunikációs vezetője – a Politico-nak nyilatkozva kifejtette a véleményét arról, hogy milyen kampányüzenetet hordozhat a korábbi gyorséttermes múlt.

Ez egy rövidítés a következőre: a nép gyermeke vagyok. Nincs mit szégyellni rajta, épp ellenkezőleg: azt jelenti, hogy kész vagyok keményen dolgozni. Kiérdemeltem a pozíciómat. Olyan vagyok, mint bárki más az utcán

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a McDonald’sban dolgozni valóban az volt – és az is marad –, amit az amerikai átlagemberek tettek és tesznek.

Mára minden nyolcadik amerikai állampolgár dolgozott már az étteremláncnál, hamburgert vagy sült krumplit sütött. Ráadásul minden 13. amerikai rendszeresen a McDonald’sban eszik. Tehát jelentős azonosulási pontot jelent az étterem munkaruhájába öltözni, annak ellenére, hogy a McDonald’s hivatalos álláspontja szerint a hamburgerező nem politizál.

„Mi nem vagyunk pirosak vagy kékek – mi aranyszínűek vagyunk” – szólt a McDonald’s chicagói központjának hivatalos közleménye Trump sültkrumpli-sütő napjára reagálva.