Ezt az utat kell végigjárnia Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak, ha elnökök szeretnének lenni

A közvélemény-kutatások szerint rendkívül szoros lesz az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg bármelyik jelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump is győzhet. Ugyanakkor az elektori kollégium miatt a jelöltek számára egyáltalán nem mindegy, mely államokban kerekednek felül a másikon – a jelöltek két-két módon ugorhatják át a győzelemhez szükséges 270 elektori küszöböt. Térképen ábrázoljuk, hogy milyen eredmények kellenek a két jelölt győzelméhez.

November 5-én zajlik az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg a jelöltek fej fej mellett állnak egymás mellett, előrevetítve, hogy

Az Egyesült Államok választási rendszere miatt ugyanis nem az számít, hogy országosan mely jelöltre szavaznak többen – bár a legutolsó közvélemény-kutatások szerint itt is szoros verseny várható a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között –, hanem hogy az elektori kollégium miatt a kétesélyes, ún. csatatérállamokban mely jelölt győz végül.

A bűvös, elérendő szám a 270 elektori szavazat, a jelöltek pedig aszerint osztják fel pénzügyi és emberi erőforrásaikat a csatatérállamokban, hogy ezt minél könnyebben elérjék.

Az elektori kollégium, majd pedig az idei csatatérállamok bemutatása után elmagyarázzuk, mi a két jelölt stratégiája, hogy valamelyikük január 20-án az Egyesült Államok következő elnökeként folytathassa politikai karrierjét.

Csak hét állam számít az ötvenből

Az elektori kollégiumban elméletileg 0–0-ról indul a jelöltek között, azonban különböző államok demográfiai és társadalmi összetétele, valamint a szavazási szokások miatt a legtöbb államot már biztosan behúzhatjuk Harris vagy Trump számára. Ilyen például a demokraták számára New York, aminek fővárosa, Albany, valamint legnagyobb városa, New York City miatt már régóta erős demokrata bástya, míg a republikánusok számára az inkább középvárosi, valamint rurális körzetekkel rendelkező államok, mint például Arkansas vagy Kentucky.

Emiatt Harris valójában 226 elektori szavazatról indul, míg Trump 219-ről – így Harris számára 44, Trump számára pedig 51 elektori szavazatra van szükség, hogy átlépjék a győzelemhez szükséges elektori számot.

Matematikailag a jelölteknek több lehetősége is van, hogyan érjék el győzelmet jelentő 270 elektori szavazatos küszöböt a csatatérállamokban, azonban valójában két dolognak mindenképp teljesülnie kell, hogy egyik vagy másik jelölt győzzön:

• Trump csak úgy nyerhet, ha legalább egy államot elhódít az ún. kék falból (erről később);
• Harrisnek pedig a Pennsylvania, Észak-Karolina és Georgia közül legalább egyet meg kell nyernie.

Harris útja a Fehér Házba a kék fal vonalán van kikövezve

Harris számára a legkönnyebb út, ha Joe Biden 2020-as eredményéhez hasonlóan felépíti az ún. „kék falat” – ezek azok az államok, amelyeket a demokraták 2016-ot leszámítva 1992 óta mindig megnyertek.

Ez az ország nyugati parti államai (Kalifornia – 54 elektori szavazat, Oregon – 8, Washington – 12) mellett a középnyugati (Minnesota –15, Wisconsin – 10, Michigan – 15, Illinois – 19), valamint az északkeleti államokat tartalmazza (Pennsylvania – 19, New York – 28, New Jersey – 14, Massachusetts – 11, Maryland – 10, Connecticut – 7, Maine – 4, Rhode Island – 4, Delaware – 3, Vermont – 3).

Ezek közül azonban a három félkövérrel kiemelt állam csatatérállam, így

– igaz, ehhez az elektori szavazatokat nem a győztes mindent visz elvén kiosztó Nebraska 2. kongresszusi körzetében is győznie kell. Az Omaha-központú körzet lakói 97 százalékban városban élnek, ezenkívül Nebraskához viszonyítva magasabb latino és fekete szavazók száma, emiatt hiába vörös régóta Nebraska, e körzetben Harris az esélyes.

Hasonlóan Joe Bidenhez négy évvel ezelőtt, Harris kampánya is leginkább ezen útvonalat és stratégiát követi, hiszen ez a legegyszerűbb mód a végső győzeleméhez. A legutóbbi nyolc választás során egyébként a demokraták hétszer is győztek e három államban – az egyetlen alkalom, amikor alulmaradtak, az 2016-ban Donald Trump győzelmekor volt.

Trump 2020-at akarja újraírni, de ezúttal saját javára

Annak ellenére, hogy 2020-ban Joe Biden végül 306 elektort szerzett Trump 232 elektorával szemben, a verseny jóval szorosabb volt kettejük között, mint azt e két szám mutatná.

Így Trump számára továbbra is ez a legkönnyebb út a győzelemig: a 2020-as eredményekhez képest Georgiát (16 elektor) vissza kell szereznie a demokratáktól, megtartani Észak-Karolinát (16 elektor), valamint 2016-hoz hasonlóan Pennsylvaniában is győzedelmeskednie kell, illetve az elektori szavazatokat szintén megosztó Maine erősen republikánus kongresszusi körzetét is hoznia kell – ebben az esetben pont 270 elektorral rendelkezne.

Mivel Trump győzelméhez mindenképpen kell egy állam a kék falból, ezért mindkét jelölt számára kulcsfontosságú Pennsylvania – amelyik jelölt behúzza az államot, elég lehet számára mindössze két másik államot megnyerni a végső győzelemhez.

Nem véletlen, hogy így a legtöbb erőforrást itt használják fel a jelöltek, hiszen aki megszerzi az állam 19 elektori szavazatát, annak nagyon megnőnek a végső győzelemre az esélyei.

Harris alternatív útvonala a napsütéses délen vezet, de ez sokkal nehezebb

Joe Bidennel szemben kora mellett Harris másik előnye, hogy az egykori demokrata elnökjelölthöz képest Harrisnek több lehetséges útvonala is van a Fehér Ház megszerzéséhez, ami leginkább a fekete és latino szavazatokon keresztül vezet.

Ha a kék falból Michigan vagy Wisconsin elesne, akkor azt pótolhatja Észak-Karolinával vagy Georgiával, vagy Michigan 15 elektori szavazatát Arizonával (11 elektor) és Nevadával (6 elektor), míg Wisconsint Arizonával.

Ennél nehezebb helyzetbe kerülne, amennyiben Pennsylvaniában kapna ki. Annak 19 elektori szavazatát ugyanis vagy úgy pótolhatná, ha az egyik nyugati csatatérállam (Arizona, Nevada) mellett győz Georgiában vagy Észak-Karolinában, vagy pedig Észak-Karolinát és Georgiát is behúzza.

Ugyanakkor, amennyiben Trump nem csak egy téglát ütne ki a kék falból, hanem mindhárom államot behúzná onnan, Harris még akkor is átlépheti a 270-es küszöböt, ha a maradék négy déli csatatérállamot, Arizonát, Észak-Karolinát, Georgiát és Nevadát is megnyerné – ez a többi esethez képest valószínűtlenebb, ugyanakkor Harrisnek származása miatt ezen alternatív útvonalra több esélye van, mint Joe Bidennek lenne.

Trump nehéz helyzetbe kerül, ha elveszíti Georgiát vagy Pennsylvaniát

Trump legegyszerűbb útja a győzelméhez Georgián és Pennsylvánián keresztül vezet, ugyanakkor akkor se veszett minden, ha ez a republikánus jelöltnek nem jön össze.

Amennyiben Trumpnak nem sikerülne Pennsylvaniát elhódítania, akkor is kell minimum egy állam a kék falból (Michigan vagy Wisconsin), mellé pedig további három államot, Georgiát, Észak-Karolinát és Arizonát is meg kell nyernie – amennyiben a kék falból a több elektorral rendelkező Michigant szerezné meg, akkor Arizona helyett elég a 6 elektorral rendelkező Nevada is.

Ennél nagyobb bajban van, ha Georgiát nem sikerülne megfordítani, ahol négy évvel ezelőtt mindössze 11 779 szavazat különbséggel nyert Joe Biden. Ebben az esetben ugyanis Trumpnak nem elég, ha Pennsylvaniában győz, amellett egy másik – vagy esetleg mindkettő – északi államot (Michigan, Wisconsin) el kéne hódítania, hogy átléphesse a 270-et.

Amennyiben mindhárom északi államban és még egy déliben Donald Trump győz, akkor egy piros falat építve a republikánus elnökjelölt lesz az elnök – ez egyébként nagyon hasonlítana a 2016-os elnökválasztás végeredményéhez, amikor a három északi csatatérállam mellett Észak-Karolinát, Georgiát és Arizonát is Trump nyerte.

Amennyiben Pennsylvania mellett csak egy másik északi csatatérállamban nyerne Trump, akkor Észak-Karolina mellett szüksége lenne Arizonára vagy Nevadára is.

Ehhez Harrisnek meg kell tartania a kék falat északon (Pennsylvania, Michigan, Wisconsin), míg Trumpnak a déli államokat (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Nevada) kell megnyernie, valamint nem szabad hagynia Harrisnek, hogy Nebraska demokratáknak kedvező körzetéből elhozzon egy elektort.

Mivel Nebraskában a republikánus többségű kongresszus végül nem változtatta meg az elektori szavazatok kiosztásának módját, így ennek rendkívül lecsökkent az esélye, de matematikailag attól még lehetséges.