Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell, de eddig féltél megkérdezni

November 5-én, kedden érnek véget az idei amerikai választások, ahol az elnök személye mellett a 435 tagú képviselőház egészéről, valamint a 100 tagú szenátuson belül 33 mandátum sorsáról döntenek. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttünk mindent, ami a választások kapcsán fontos, és segít eligazodni, hogyan értelmezzük majd az eredményeket.

Mikor és hogyan szavaznak az amerikaiak?

Az Egyesült Államokban minden olyan amerikai állampolgár szavazhat, aki a választás napján betöltötte a 18. életévét. A szavazataikat személyesen a választás napján vagy akár a választás előtt leadhatják, emellett pedig lehetőség van levélben szavazniuk, amennyiben arra jogosultak, és korábban kérvényezték.

A választás napján a keleti parti Vermont néhány településén már reggel öt órakor (magyar idő szerint 11 órakor) kinyitnak a szavazóhelyiségek, de a legtöbb államban általában helyi idő szerint hétkor kezdődik meg a voksolás, bezárni pedig este hétkor fognak.

Mivel az országban nem kizárólag egy időzónát használnak, ezért ez egy keleti államban magyar idő szerint szerda hajnali 1, de egy nyugati parti államban ez már 4. Magyar idő szerint a legkésőbb Alaszkában zárják az urnákat, ott magyar idő szerint szerda 7-kor, de magyar idő szerint reggel 6-kor közölni fognak részleges eredményeket onnan.

Miről szavaznak ma az amerikaiak?

Mint fentebb írtuk, az Egyesült Államokban a mai nap nem kizárólag arról döntenek, hogy a demokrata Kamala Harris vagy a republikánus Donald Trump legyen a következő elnök, hanem emellett a 435 tagú képviselőház minden mandátumáról, valamint a 100 tagú szenátus harmadáról is szavaznak – míg a képviselők mandátuma két évre szól, addig a szenátoroké hat évre, és eltolás miatt minden második évben a harmaduknak lejár a mandátuma.

Emellett 13 államban kormányzót is választanak, 10 államban az abortuszról, 4 államban pedig a marihuánáról is lesz népszavazás.

Hogyan dől el, ki lesz az elnök?

Mint korábban bemutattuk, az Egyesült Államokban nem az lesz elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja országosan. Ennek oka, hogy az ország alkotmánya úgy határoz, hogy a szövetségi elnököt nem a választók, hanem az államok választják, emiatt pedig a választók csak közvetlenül adják le a szavazatukat az elnökre.

Összesen 538 elektori szavazat van, amit az államok között nagyjából lakosságarányosan osztanak meg, így az elnökjelölt győzelméhez 270 elektori szavazatra van szükség.

Maine-t és Nebraskát leszámítva mindegyik államban a győztes mindent visz elven osztják ki az elektori szavazatokat, azaz ha csak egy szavazattal is többet szerez az egyik jelölt a másiknál, ő nyeri az állam összes elektori szavazatát – ezzel szemben Maine-ben és Nebraskában kongresszusi körzetenként osztják ki az elektori szavazatokat, emellett további két elektori szavazatot kap az államban az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot szerezte ott.

Mivel a legtöbb állam különböző demográfiai, társadalmi és kulturális adottságokkal rendelkezik, ezért sok államban már szinte előre tudni, hogy egyik vagy a másik jelölt fog győzni, így az elnökválasztás valójában a mindkét jelölt számára megnyerhető ún. csatatérállamokban fog eldőlni.

Mivel a győzelemhez 270 elektori szavazat szükséges, ezért a két jelölt azokat különböző államok megnyerésével érheti el.

Hány csatatérállam van?

Idén összesen hét csatatérállam van (Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin), de közülük is kiemelkedik Pennsylvania és Georgia, mivel a legtöbb forgatókönyv szerint vagy egyikre, vagy másikra szüksége lesz mindkét jelöltnek a végső győzelemhez. Bővebben ezekről a forgatókönyvekről ebben a cikkünkben írtunk, míg a hét csatatérállam jellegzetességeit, helyi sajátosságait az alábbi cikkünkben mutattuk meg.

Mikor lesznek eredmények?

A szavazókörök hivatalosan minden államban este hét órakor zárnak, de ha valaki még azelőtt sorba állt, leadhatja a szavazatát.

A több időzóna miatt nem egyszerre zárják az urnákat, így a részeredmények is időszakosan fognak megjelenni – az első részeredményeket magyar idő szerint szerda hajnali egy óra környékén fogják közölni, amit az Index percről percre vagy külön az eredményeknek fenntartott oldalán lehet majd követni.

Mivel előreláthatólag 150-160 millióan fognak szavazni, valamint több államban is sok a levélszavazat, aminek megszámolása a választó személyazonosságának ellenőrzése miatt több időt vesz igénybe, ezért sok helyen a választás estéjén még nem lesznek végeredmények. Ráadásul mivel az Egyesült Államokban nincsen szövetségi választási törvény, ezért eltérő, hogy a levélszavazatokat mikor fogják megszámolni – van olyan állam, ahol azt folyamatosan számolják, de például a vélhetően az egész elnökválasztást eldöntő Pennsylvaniában csak a választás napján reggel hét órakor fogják elkezdeni feldolgozni.

Az elnökválasztás eredménye a csatatérállamok eredményeitől függ, amennyiben az egyik jelöltnek hatalmas az előnye a számára fontos államokban, akkor már a választás estéjén is győztest lehet hirdetni, azonban mivel a közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros verseny várható Harris és Trump között, ezért elképzelhető, hogy akár napok is eltelhetnek, míg győztest lehet hirdetni.

Előfordult máskor is, hogy nem hirdettek azonnal győztest?

Ez egyáltalán nem számít rendhagyónak: 2020-ban is a választás után négy nappal lehetett teljes biztonsággal kijelenteni, hogy Joe Biden legyőzte Donald Trumpot.

Hivatalosan egyébként azután fogja valaki megnyerni az elnökválasztást, miután a választások után pár héttel az elektorok államonként összeülnek az elektori kollégiumban, és leadják szavazataikat az elnökjelöltekre, valamint január 6-án az újonnan megválasztott kongresszus szentesíti az elektori szavazatokat.

Mikor lép hivatalba az új elnök?

Az új elnököt január 20-án fogják beiktatni.