Bárki is lesz az elnök, rendkívül nehéz helyzetben veheti át Joe Biden helyét

Nemcsak az elnökválasztás során, hanem a Kongresszusban is szoros és véres verseny zajlik november 5-én az Egyesült Államokban. Mivel a Kongresszus jelenleg kormányozhatatlan amiatt, hogy a két kamarája megosztott a két párt között, ezért  a demokraták és a republikánusok  pénzt, fegyvert és paripát áldoznak arra, hogy a következő elnöknek ne legyen úgy megkötve a keze, mint Joe Bidennek az elmúlt két évben – ugyanakkor a pénz önmagában nem elég az üdvözöléshez.

November 5-én, kedden érnek véget az idei amerikai választások, ahol a legnagyobb figyelmet az elnökválasztás övezi, ugyanakkor

Az elnök programjának megvalósítása alapvetően a törvényhozáson múlik: bár már Barack Obama, majd Donald Trump alatt is sokszor próbálták elnöki rendeletekkel megkerülni a megosztott törvényhozást, ugyanakkor mindkét jelölt programjában több olyan elem is van, amihez a Kongresszus támogatása is szükséges – Trump és Kamala Harris is többek között adócsökkentést ígért, de erre a törvényhozás mindkét házának – a Képviselőháznak, valamint a Szenátusnak is – zöld utat kell adnia.

A legutóbbi, 2022-es félidős választások óta jelenleg megosztott a Kongresszus: míg a Képviselőházban egy szűk republikánus többség van, addig a Szenátusban demokrata többség. Ugyanakkor mindkét párt abban reménykedik, hogy a Fehér Házon kívül a Kongresszus mindkét házát meg tudják szerezni – erre pedig más esélyeik vannak.

Megtartják-e többségüket a kaotikus két év után a republikánusok?

A 2022-es félidős választások során a gazdasági helyzet, a magas infláció és a Biden-adminisztráció ebből adódó népszerűtlensége miatt a republikánusok akkori képviselőházi vezetője, Kevin McCarthy úgy számolt, az 1994-es félidős választásokhoz hasonló földcsuszamlásszerű győzelmet fognak aratni, majd pedig jó kormányzással megágyaznak a 2024-es választásra.

A választás után eleve csak egy vékony többséget tudtak felmutatni: a 435 mandátumból 222-őt szerzetek meg, ami azt jelentette, hogy a szavazásoknál mindössze négy voksot veszthettek, ha egy javaslatot el akartak fogadni.

A választók felé magukat egységesnek kommunikáló frakció töredezettsége is hamar láthatóvá vált, amikor Kevin McCarthyt csak a 15. szavazás után sikerült a frakciónak megszavazni, a párton belüli szélsőjobboldali Freedom Caucusból ugyanis négyen mindig leszavazták McCarthy házelnökké választását.

Ráadásul a frakció fontos kérdésekben sosem tudott dűlőre jutni. McCarthynak több ízben is a demokraták segítségére volt szükség, hogy például az államcsődöt elkerülendő megemeljék az adósságplafont, vagy hogy tavaly októberben a jövő évi költségvetés hiányában egy ideiglenest fogadjanak el, hogy megakadályozzák a kormányzati leállást.

Kevin McCarthy és a megszavazása elleni obstrukciót vezető Matt Gaetz közötti személyes ellentétek odáig vezettek, hogy McCartyht még meg is buktatta a floridai képviselő, amikor a McCarthy ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát a demokratákkal nyolc republikánus is megszavazta.

Ráadásul a helyére megválasztott házelnök, Mike Johnson ellen is benyújtott egy szélsőjobboldali képviselőnő, Marjorie Taylor Greene egy bizalmatlansági indítványt, ám az végül nem ment át.

Emellett a Képviselőház szinte kormányozhatatlanná vált: a republikánusok belső konfliktusai miatt alig tudtak törvényjavaslatokat elfogadni, még a képviselők is kaotikusként jellemezték a törvényhozó intézmény működését.

Annak ellenére, hogy kétévente mind a 435 mandátumról döntenek, csakúgy mint az elnökválasztáson, a képviselőházi választásokon is mindössze néhány csatatérkörzet van, ahol mindkét jelölt győzhet. Emellett pedig vannak olyan körzetek, amelyek ugyan egyik pártnak kedvezőbbek, de a párt országos, vagy a jelölt helyi népszerűsége miatt azt elhódíthatja kihívója.

A Ballotpedia számítása szerint idén 54 mandátum sorsa kétséges – ebből 29-et jelenleg a demokraták töltenek be, 25-öt pedig a republikánusok. Ugyanakkor míg a demokratáknak 8 olyan körzetet kéne megőrizni, ahol 2020-ban az elnökválasztáson a szavazók többsége Donald Trumpra szavazott, addig a republikánusok jelenleg 19 olyan körzetnek adják a képviselőjét, ahol négy éve Joe Biden győzött az elnökválasztáson.

Emiatt bár így is szoros versenyek várhatóak, de

Ez persze nem jelenti azt, hogy a demokraták is fogják megnyerni, minden választáson történhet meglepetés – idén például a kétezres választások óta a demokrata elnökjelöltre szavazó New Hampshire 2. körzetében váratlanul közel került a Washingtonból beejtőernyőzetett, korábban a Biden-adminisztrációban dolgozó demokrata Maggie Goodlanderhez egy 36 éve Kínából az államokba bevándorló republikánus, Lily Tang Williams.

Hatalmas versenyhátrányból indulnak a demokraták a Szenátusban

Miközben a Képviselőház 435 mandátumáról minden második évben döntenek, addig a 100 tagú Szenátusban a hat évig szóló mandátumok harmadáról szavaznak kétévente a választók. Idén 33 szenátori helyről szavaznak, azonban míg a Képviselőházban a verseny a demokratáknak kedvez, addig a Kongresszus felsőházában már a republikánusoknak áll a zászló.

Ráadásul a demokraták több államban is nehéz helyzetben vannak: jelenleg a többnyire velük szavazó négy függetlennel együtt egy 51:49 arányú többséget tudnak felmutatni, amiből egyet már biztosan el fognak veszíteni, hiszen az, hogy Joe Manchin személyében eddig ők adták Nyugat-Virginia egyik szenátorát, csak kivétel volt – ráadásul a demokraták jobbközép részéhez tartozó szenátor visszavonult.

Emellett több államban a szenátori verseny is legalább annyira szoros, mint az elnökválasztás: a szintén inkább republikánus elnökjelöltekre szavazó Montanában Jon Tester demokrata szenátor helye billeg, ami ráadásul idén az egyik legdrágább verseny, hiszen a jelöltek már 250 millió dollárt (!) költöttek reklámokra.

Ezenkívül a „demokrata kék falhoz” tartozó csatatérállamok – Michigan, Pennslyvania és Wisconsin – szenátori versenyei is nagyon szorosak – a republikánusoknak pedig lényegében elég Nyugat-Virgina mellett csak egy helyen nyerni, hogy a Szenátusban megszerezzék a többséget.

Ugyanakkor a kampányhajrára két republikánus szenátori hely is billegővé vált: Texasban Ted Cruz hat évvel ezelőtthöz hasonlóan ismét védekezésre kényszerült egy feltörekvő demokrata szenátorjelölttel szemben (Colin Allred két százalékpontra megközelítette az egyébként republikánusoknak kedvező államban), de ezenkívül Nebraskában Deb Fischert is hibahatáron belül megközelítette demokrata kihívója.

Ezekkel együtt is a republikánusoknak idén sokkal kedvezőbb a választási térkép, mint a demokratáknak, és jobb az esélyük a szenátusi többség megszerzésére, mint a demokratáknak megőrizni azt.

ami rendkívüli módon csökkentheti az új elnök mozgásterét, bárki is legyen az – a megosztott Kongresszus miatt tudott kevés eredményt felmutatni utolsó két évében Barack Obama, míg Joe Bidennek a Képviselőház elvesztése miatt 2022 óta vált nehezebbé a kormányzás.