Donald Trump második adminisztrációja tapasztalat helyett inkább a lojalitásra épül

Ugyan Donald Trump megválasztott amerikai elnök még dolgozik következő adminisztrációjának összetételén, az eddig bejelentett jelöltjeiből egy erős kép rajzolódik ki: Trump számára a hozzá való lojalitás sokkal fontosabb a tapasztalatnál, hiszen az eddig bejelentett leendő kabinettagokból hárman is olyan feladatot kapnának, amivel korábban egyáltalán nem foglalkoztak, ám Trumpot mindig hűen védték. E trió kinevezése kapcsán a legnagyobb akadály, hogy a szenátus zöld utat ad-e nekik, hiszen a legtöbb kabinettagot a szenátusnak is meg kéne szavaznia – Trump azonban azt szeretné elérni, hogy a szenátus ezúttal ettől tekintsen el.

Donald Trump első elnöksége alatt sokszor azzal magyarázta, hogy kampánya alatt tett ígéreteit nem tudja megvalósítani, mert a végrehajtó hatalom különböző szintjein a hivatalnokok megtagadták a parancsait.

Ez néha olyan vicces helyzeteket szült, mint amikor 2019-ben a Dorian hurrikán kapcsán az akkor hivatalban lévő Trump azt állította, hogy az érinteni fogja Alabamát is, majd amikor a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közleményben nyugtatta meg a helyieket, hogy ez nem fog megtörténni, Trump a NOAA által közzétett térképen egy filctollal jelölte be Alabamát is, miután a hivatalban dolgozó szakértők nem voltak hajlandóak olyan térképet készíteni, ami Trump valótlan állítását alátámasztja.

Azonban néha alkotmányellenes, sőt egyenesen bűncselekménygyanús parancsokat akart kiadni. Ilyen volt a Trump-kampánycsapat és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész kirúgási kísérlete – ami csak amiatt nem valósult meg, mert tanácsadója azt mondta neki, inkább felmond, mintsem ezt a parancsot továbbítaná a Muellert kinevező igazságügyminisztériumnak –, vagy amikor alelnökét, Mike Pence-t arra akarta rábírni, hogy ne szentesítse Joe Biden elnökké választását a képviselőház és a kongresszus közös ülésén 2021. január 6-án.

Trumpnak már a 2016-os kampánya során is az egyik szlogenje a washingtoni mocsár lecsapolása volt, amivel többek között a szerinte liberális deep state-re utalt, de idei kampányprogramjában, az Agenda 47-ben is azt ígérte, hogy megszünteti azt, és visszaadja a hatalmat az embereknek.

Hogy a deep state liberális elfogultsága mennyire valós jelenség, és mennyire politikai termék, arról viták zajlanak – elvégre a hivatalnokok nem az elnök, hanem az alkotmány védelmére esküdnek fel, ha pedig az elnök parancsa azzal szembemegy, akkor azt nem kötelesek teljesíteni, miközben a Pentagon a bonyolult bürokráciájával és hatalmas költségvetésével lényegében egy állam az államban –, egy viszont biztos:

Egyrészt hivatalos programjában is szerepel, hogy kirúgná a parancsokat megtagadó hivatalnokokat, másrészt pedig leendő adminisztrációjának eddig bejelentett jelöltjei – amennyiben a szenátus is zöld utat ad hivatalba lépésüknek – is azt a célt szolgálhatják, hogy mindenképp az elnök akarata érvényesüljön.

Tapasztalat és szaktudás helyett a hűség elsőrendűbb

Trump cikkünk írásakor a minimum 15 tagú kabinetjéből már tíz lehetséges tagot megnevezett, míg a 10 kabinetszintű hivatalnok közül már öt kapcsán bejelentette, kit kért fel a pozícióra, ahogy ezenkívül más pozíciók jelöltjeit kihirdette – ilyen például Elon Musk és Vivek Ramaswamy trumpista egykori elnökjelölt-aspiráns, akik egy eddig nem létező, Fehér Ház alá tartozó hivatal élén reformálnák meg és tennék hatékonyabbá a végrehajtó hatalom működését, vagy a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) élére Lee Zeldin korábbi képviselőt jelölte, aki elsősorban a környezetvédelmi előírások és szabályok enyhítésén fáradozna a gazdasági fellendülés érdekében.

Az eddigi nevek alapján vannak meglepők és kevésbé meglepők. Utóbbiak listája rövidebb: Marco Rubio szenátor külügyminiszternek való felkérése egy jó választás lehet, hiszen Rubiónak van tapasztalata a külpolitikában, ahogy a Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának felkért Mike Waltznak is. Az önéletrajza szerint a korábban a Bevándorlási és Vámigazgatási Hivatalt (ICE) egy évig ideiglenesen vezető Tom Homan is alkalmas lehet a határért felelős cárnak – igaz, az ő feladata valószínűleg a tömeges deportálás megszervezése és levezénylése lenne, hiszen keményvonalas nézeteivel a Heritage Foundation Project 2025-jának ezen fejezeteihez ő is hozzájárult.

Ezenkívül voltak olyanok, akik várhatóak voltak: Trump a kampány során többször is bejelentette, hogy az egészségügyért a vakcinaszkeptikus Robert F. Kennedy Jr. fog felelni, ahogyan az is várható volt, hogy kabinetfőnöke a kampányát is mederben tartó kampányfőnöke, Susie Wiles lesz, neki a helyettese pedig a már 2016 óta Trump mellett különböző pozíciókban szolgáló Stephen Miller – Wiles miatt várhatóan a Fehér Ház működése szervezett és fegyelmezett lesz, kialakított hatalmi struktúrával és felelősségekkel, ami Trump első ciklusának első éveire nem igazán volt jellemző. Egyébként Wiles az első nő, aki e posztot valaha is be fogja tölteni.

Az első ilyen név volt a korábban demokrata képviselő és elnökjelölt-aspiráns, majd 2022-től Trump-pártivá váló Tulsi Gabbard a titkosszolgálatok élén; a korábban szex- és drogkereskedelem kapcsán eljárás alatt állt szélsőjobboldali Matt Gaetz mint legfőbb ügyész vagy a Fox News reggeli műsorának egyik hétvégi vezetője, a Trumpot a tévében mindig védelmező Pete Hegseth mint honvédelmi miniszter.

Fentebbi háromnak semmilyen tapasztalata nincs a rájuk szánt feladatkörben: Gabbard sosem foglalkozott titkosszolgálattal, sőt többen aggályosnak is tartják, ha valóban ő kapja meg a pozíciót, mivel korábban Bassár el-Aszad szíriai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnököket védte az amerikai nyilvánosságban – sőt gyakran orosz propagandára hivatkozik.

Gaetz lehetséges kinevezése kapcsán nemcsak a liberális médiaelit és a demokraták, hanem a republikánusok között is sokan felkapták a fejüket. Gaetzcel szemben korábban az ügyészségként is működő igazságügyminisztérium nyomozott szex- és drogkereskedelem kapcsán, amiért egy 17 éves lányt Floridából egy másik államba fuvarozott, hogy aztán szexuális kapcsolatra lépjen vele, ami a szövetségi törvények szerint szexkereskedelemnek minősül, ha valamifajta ellenszolgáltatást nyújt.

Ugyan az igazságügyminisztérium nem emelt a vádat mentelmi joga miatt, de a képviselőház etikai bizottsága továbbra is vizsgálta az ügyet. A republikánusokat azonban ehelyett leginkább az aggasztja, hogy Gaetz megpróbálta leállítani az ellene indított etikai vizsgálatot, majd amikor erre a republikánus házelnök, Kevin McCarthy nem volt hajlandó, akkor bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, amivel sikerült megbuktatnia a republikánus frakció moderáltjait és szélsőjobboldali részeit is összefogó házelnököt, hatalmas káoszt okozva ezzel a képviselőház republikánusai között.

Az egykori floridai képviselőnek ugyan van jogi végzettsége, de sosem volt ügyész, ahogy bíró sem, miközben Trump korábbi igazságügyminisztereinek voltak ilyen jellegű tapasztalataik is.

Ennél is jobban kilóg a sorból Pete Hegseth, aki az elmúlt nyolc évben a Fox News reggeli műsorának, a Fox & Friendsnek volt az egyik hétvégi műsorvezetője, emellett pedig jelenleg tartalékos katona. Hegseth ugyan korábban szolgált a hadseregben, ami során megjárta Afganisztánt is, azonban magasabb szintű katonai vezetői tapasztalata nincs, őrnagyi rangig vitte – legutóbb az Egyesült Államok első hadügyminiszterének volt ilyen kevés tapasztalata, aki a függetlenségi háborúban szolgált, általában a pozícióra politikust, vezérkarban szolgált főtisztet, tábornokot vagy hadipari szakembert jelölnek.

Emellett mindannyiuk szerint a deep state-et el kell törölni, valamint magukat woke-ellenesnek tartják – Hegseth például az egyik műsorában arról beszélt, hogy az amerikai hadsereg egyik legnagyobb problémája, hogy túl woke, amiért nők és transzneműek is szolgálhatnak, de több könyvet is írt a woke-ról általában.

Trump hadat üzent a deep state-nek

Mindhárom kinevezés – Gabbard a titkosszolgálatok, Gaetz az igazságszolgáltatás, Hegseth a hadsereg élére – komoly kérdéseket vet fel a jelöltek alkalmassága kapcsán, ami vélhetően szóba fog kerülni a szenátusi meghallgatásaik során. A legtöbb, Trump által eddig megnevezett személyt ugyanis még a szenátusnak meg kell hallgatnia, majd pedig szavaznia róla.

Az alkotmány szerint a végrehajtó hatalom folytonos működtetése érdekében az elnök akkor is kinevezhet kabinettagokat, amikor a szenátus épp nem ülésezik, Trump pedig arra szeretné rávenni a szenátusi republikánus frakció új vezetőjét, hogy ezt számára tegye lehetővé a legtöbb kabinettagja kapcsán – érvelése szerint amiatt, mert adminisztrációját minél hamarabb fel kell állítani, míg a szenátusi meghallgatások sokáig elhúzódhatnak.

Amennyiben a republikánusok új szenátusi vezetője, John Thune teljesíti Trump ezen kérését, akkor a kinevezésük előtti egyetlen akadály is elhárul, és a megválasztott elnök beiktatása, 2025. január 20-a után neki is láthatnának a feladatuknak,

Mint a cikkünk legelején írtuk, Trump szerint első ciklusát nagyban hátráltatta a végrehajtó hatalom e három pillére. 2016-os megválasztása után a titkosszolgálatok kezdtek vizsgálatot Trump kampánycsapata és Oroszország lehetséges összejátszásának felderítése kapcsán, majd miután Trump menesztette az FBI akkori igazgatóját, James Comey-t, ezt az igazságügyminisztérium folytatta, és azt egyik kinevezettje sem volt hajlandó leállítani, ahogy arra sem, hogy politikai riválisai, mint Hillary Clinton vagy Joe Biden ellen nyomozást indítsanak – ráadásul Trump akkori kabinete szerint az igazságügyminisztérium papíron párt nélküli karrierhivatalnokai szivárogtattak a legtöbbet.

Míg a Pentagon kapcsán parancsnokai többek között nem voltak hajlandóak vizsgálni azt az opciót, hogy amerikai csapatokat belföldön vessenek be.

Ráadásul Gaetz Trumphoz hasonlóan úgy gondolja, hogy Joe Biden idején a demokraták az igazságügyminisztériumot és az államot fegyverként használták Trumppal szemben, amiért korábban bosszút ígértek.

Hegseth pedig Trumphoz hasonlóan úgy látta, hogy az amerikai vezérkar nem elég parancskövető – Trump második kabinetfőnöke, John Kelly tábornok szerint az elnök az első ciklusa alatt többször panaszkodott, hogy olyan tábornokok kellenének neki, mint amilyenek Adolf Hitler német diktátornak voltak –, ezért hadügyminiszterként vállalná, hogy egy bizottsággal átvizsgálják a Pentagont, és kirúgnák a túl woke és a parancsokat megtagadó tiszteket.

Miközben Gabbard a titkosszolgálatokért lenne felelős, a CIA élére John Ratcliffe-et szánja, aki nyolc évvel ezelőtt először megbukott a szenátusi meghallgatásán azért a pozícióért, amire most Gabbardot jelölte – az akkori szenátus szerint Ratcliffe túlzottan pártos világnézetű, és feladatát nem tudta volna függetlenként ellátni.

A prioritás a migráció és Kína megfékezése lesz

Azt már egy korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy Trump a programja, valamint kampányígéretei során milyen szakpolitikai terveket ígér, az eddig bejelentett jelöltekkel pedig egyre valószínűbb, hogy Trumpnak mik lesznek a főbb prioritásai.

A külügyminiszternek szánt Marco Rubio a szenátusban az egyik legharciasabb Kínával, Iránnal és Venezuelával szemben, azonban ahogy ő, úgy az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának jelölt Mike Waltz korábbi képviselő sem a Republikánus Párt izolacionista szárnyát képviseli. Rubio az ukrajnai háború kapcsán például reálpolitikát követne – szerinte a jelenleg patthelyzetben lévő háború lezárása csak tárgyalóasztaloknál lehetséges, így mindketten szorosan követik az elnök álláspontját ezekben a geopolitikai kérdésekben.

A Trump-adminisztráció első évében a másik kiemelt téma a migráció lesz: Trump eleve a tömeges deportálások ígéretével kampányolt, ami témában a határcárnak kijelölt Tom Homan és a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese, Stephen Miller mellett a belbiztonsági miniszter, az eddig Dél-Dakotában kormányzó Kristi Noem is keményvonalas nézeteket vallanak – Miller volt az első Trump-adminisztráció alatt annak a rendeletnek a megszövegezője, ami ideiglenesen betiltotta a muszlim többségű országokból az Egyesült Államokba való érkezést.