Trump és Putyin egy húron pendül Zelenszkij ügyében?

Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Állandó külpolitikai szakértőnk Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki segít értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója lapunknak értékelte egy ukrajnai választás lehetőségeit. A következő kérdéseket tettük fel neki:

• Hogyan áll az ukrán politika és az ukrán nép a választás kérdéséhez?
• Miért akarnak az amerikaiak és miért akarnak az oroszok választást?
• Mit tudni Zelenszkij politikai támogatottságáról? Rajta kívül milyen más politikai szereplők jöhetnek szóba, és milyen esélyeik lehetnek egy választáson?

Amerikai nyomás, orosz elvárások – közelegnek az ukrán választások?

Idén februárban váratlanul érte és meghökkentette a kijevi kormányt, valamint az Ukrajnát támogató európai országokat, hogy Donald Trump diktátornak nevezte Volodimir Zelenszkijt. Az Egyesült Államok új elnöke azzal támadta az ukrán államfőt, hogy azért nem hajlandó választásokat tartani, mert nagyon alacsony a támogatottsága az ukrán közvélemény-kutatásokban.

Zelenszkij hivatali ideje már 2024 májusában lejárt, az ország élén azonban azért maradhatott, mert az ukrán törvények tiltják a választások megtartását, amíg az országban hadiállapot van érvényben. Ez pedig 2022 óta, az orosz agresszió miatt fennáll. A háború alatt többször is meghosszabbították a hadiállapotot, legutóbb 2025. május 9-ig.

A Trump-kormányzat ugyanakkor, úgy tűnik, hogy ragaszkodik a választásokhoz – ez pedig egybecseng az orosz elvárásokkal. Moszkva ugyanis, bár nyitottnak mutatkozik a tűzszüneti tárgyalásokra, „illegitim elnöknek” tartja Zelenszkijt. A Fehér Ház és Kijev kapcsolatának a félresikerült Trump–Zelenszkij-találkozó sem tett jót. Noha nyilvánosan az ukrán politika kiállt Zelenszkij legitimitása mellett, a háttérben amerikai részről már puhatolózások kezdődtek az ukrán ellenzék irányába.

Amennyiben az amerikai tűzszüneti törekvések sikerrel járnak, Kosztur András szerint jó eséllyel még idén választásokat is tarthatnak Ukrajnában. Ennek pontos dátuma természetesen még nem ismert, de a sajtóban megjelenő találgatások szerint, ha május elejéig sikerülne tűzszünetet kötni, és május 9-e után már nem hosszabbítanák meg a hadiállapotot,

Mindez azonban még rendkívül képlékeny, és a harcok elhúzódása könnyen keresztülhúzhatja ezeket a terveket.

Zelenszkij sarokban – Moszkva és Washington egyetértésben?

A XXI. Század Intézet vezető kutatója rámutatott: az Egyesült Államok és Oroszország is egyetért abban, hogy ideje lenne választásokat tartani Ukrajnában. Emellett az országon belüli ellenzéki hangok is hajlanak erre – még ha óvatosan is –, hangsúlyozva, hogy ezt csak a háború lezárása után tartanák szükségesnek. Kosztur András hozzátette, hogy az ukrajnai állapotokról jelenleg nehéz pontos képet alkotni:

A kutató szerint kérdéses, hogy az amerikaiaknak pontosan mi a célja a választásokkal. Az sem zárható ki, hogy ennek feszegetése csupán része volt a Zelenszkijjel szembeni nyomásgyakorlásnak, és egyébként érdektelenek a kérdésben – vagyis ha a jelenlegi elnök teljesíti az elvárásaikat, akkor nincs kifogásuk a belpolitikai folyamatokat illetően.

De az sem zárható ki, hogy Zelenszkij elmúlt hónapokban mutatott »problémás viselkedését« már sokallják Washingtonban, és szeretnék leváltani az elnököt. Akár marad azonban, akár megy, a választások lebonyolítása azért is fontos lehet, hogy teljesítsék az oroszok erre irányuló követeléseit – ami a békekötés feltétele lehet

– emelte ki Kosztur András.

Az orosz álláspontról kifejtette, hogy Moszkva nem tekinti legitim elnöknek Zelenszkijt, ezért úgy vélik, vele nem lehet végleges megállapodást kötni, hiszen azt a másik fél – éppen az aláíró elnök illegitimitására hivatkozva – bármikor felrúghatja.

Nem hivatalosan az is szerepet játszhat, hogy az oroszok valamilyen kommunikálható eredményt fel akarnak mutatni a »nácítlanítás« terén a háború végén, és a rezsimváltás akár meg is felelhet ennek a célnak

– mondta a kutató.

Az amerikaiak már tárgyalnak – Ki lesz Zelenszkij kihívója?

Volodimir Zelenszkij politikai támogatottságát nem könnyű mérni egy háború sújtotta országban. A Donald Trump által közölt négy százaléktól a Zelenszkij által állított ötvenhét százalékig eléggé széles skálán mozognak az ukrán elnök támogatottságára vonatkozó, nyilvánosságra került adatok. Kosztur András szerint a valóság vélhetően a két véglet között lehet. Egy viszonylag friss felmérés szerint a jelenlegi elnök támogatottsága tizenöt százalék körül van egy hipotetikus elnökválasztás első fordulójában.

Ez a szám megfelelő kampánnyal és némi nyomásgyakorlással tovább növelhető – persze utóbbihoz szükséges az is, hogy az amerikaiak szemet hunyjanak felette. Éppen ez lehet a legfontosabb kérdés, hiszen a jelenlegi ukrán politikai térben, ha nem kényszerítik a választási szabályok pedáns betartására, az Elnöki Iroda el tudja érni, hogy valahogy megőrizze hatalmát. Ha azonban az amerikaiak nem támogatnák az ilyen irányú lépéseket, és tiszta választásokat várnának el Zelenszkijtől, az jó eséllyel a jelenlegi elnök vereségéhez vezetne – bár a második fordulóba kerülését így sem lehet kizárni

– fejtette ki a kutató.

Arról, hogy milyen más politikai szereplők jöhetnek szóba, Kosztur András elmondta: a leginkább esélyes kihívónak régóta Valerij Zaluzsnij volt főparancsnokot tartják (jelenleg Ukrajna londoni nagykövete), aki nagyjából mindenki számára elfogadható elnökjelöltnek tűnik. Friss hírek szerint azonban az ukrán vezetés megpróbálja lebeszélni arról, hogy induljon a választásokon. A kutató hozzátette, hogy jelenleg nem is tudni semmit arról, hogy lennének-e politikai ambíciói az egykori katonatisztnek.

Rajta kívül sajtóhírek szerint másokkal is tárgyalnak az amerikaiak a választásokkal kapcsolatban – többek között

• Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel,
• David Arahamija kormánypárti frakcióvezetővel
• és Kirilo Budanovval, a katonai hírszerzés vezetőjével.

Mindannyian szembekerültek már Andrij Jermakkal, az Elnöki Iroda vezetőjével. Őt jelenleg Ukrajna második emberének tartják.

A régi politikai gárda is igyekszik mozgolódni: Julija Timosenko volt miniszterelnök például a háború mielőbbi lezárására szólított fel nemrég. Petro Porosenko volt elnökkel szemben pedig egy újabb eljárás indulhat – a hírek szerint azzal tervezik megvádolni, hogy még a 2019-es kampánya finanszírozásához nagy mennyiségű, ismeretlen eredetű valutát fogadott el Oroszországból. Ezzel a váddal megakadályozhatnák, hogy részt vehessen a háború utáni politikai folyamatokban.

Kosztur András szerint valójában egyiküknek sincs jelenleg kiemelkedő támogatottsága Zaluzsnijon és a relatíve népszerű Budanovon kívül, így nehéz megjósolni, egy választáson mire mennének.

Korábban olyan tervek is felmerültek, hogy az ellenzék egy közös jelölt mögé sorakozna fel, az ilyen terveket viszont a hatalom vélhetően megpróbálja majd megakadályozni – bár, ha második fordulóra kerülne sor, amire nagy az esély, akkor Zelenszkijnek úgy is egyetlen jelölttel szemben kellene ki-ki meccset vívnia. Ez még akkor is nehéz lenne neki, ha az amerikaiak elnéznék, hogy a jelenlegi vezetés felé lejtsen a pálya

– fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

A béke ára – Ki irányítja majd Ukrajnát?

A legnehezebb kérdés, hogy egyáltalán milyen lesz Ukrajna egy békekötés után, és mi marad meg az országból. Kosztur András szerint az tűnik biztosnak, hogy Ukrajna területveszteségekkel, de hivatalosan független államként marad fenn. Ugyanakkor az amerikaiak eddig jórészt informális befolyása a megkötni tervezett gazdasági megállapodások (például az ásványkincsekről szólók) révén formális ellenőrzéssé alakulhat át, és a korábbiaknál is nagyobb hatást gyakorolhatnak az országon belüli folyamatokra.

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy kérdés, az oroszok milyen formában és mértékben tudnának visszatérni az ukrán politikai és gazdasági színtérre a béke után. Ez azért is érdekes lehet, mert ha az amerikaiak nyomásgyakorlása túlságosan direkté válna, az ellenszenvet válthatna ki az ukránok többségében, akik már így is árulásként élik meg az amerikaiak pálfordulását. Kosztur András szerint ebben a helyzetben az Oroszországgal való jó kapcsolatok szorgalmazói előtt is újra tér nyílhat – bármilyen lehetetlennek tűnik is ez jelenleg.

Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját a Facebookon itt, a Telegramon pedig itt tudja követni. Legutóbb többek között arról kérdeztük, hogyan változott az orosz katonai doktrína az ukrajnai konfliktus kezdete óta, milyen stratégiát követhet Moszkva a térségben a jövőben, valamint hogy kell-e tartaniuk a balti államoknak attól, hogy rájuk is sor kerül.