Amerika villámháborúra készül

A vezérkari főnökök tanácsának főnöke, Richard Myers tábornok a katonai fellépéssel kapcsolatban a gyorsaságot és határozottságot hangsúlyozta: a cél, hogy a leghamarabb fellökjék és lenn tartsák az iraki rezsimet.

Jonathan Marcus, a BBC védelmi szakértője szerint a hadjárat három fő összetevőből fog állni. Egy rendkívül intenzív légi hadjáratból; pszichológiai hadviselésből, amely arról próbálja meggyőzni az iraki hadsereget, hogy az ellenállás hasztalan; illetve egy Bagdad bekerítésére irányuló szárazföldi akcióból.

Az amerikai hadvezetés arra számít, hogy az iraki haderő demoralizált és elszigetelt egységei csak részleges ellenállást tudnak majd tanúsítani - amennyiben ezt teszik, igen nagy tűzerő sújt majd le rájuk. Az iraki rezsim a remények szerint, mindezzel együtt és egy időben, belülről fog összeomlani.

Rövid légi kampány - lézer helyett a műhold irányít

Az 1991-es öbölháborúval szemben a légi és szárazföldi hadmozdulatok ezúttal kevésbé fognak elkülönülni. A szárazföldi akció rögtön a hadjárat elején elindul. Amennyiben az amerikai és brit csapatok csekély ellenállással szembesülnek, folytatni fogják az előretörést.

A háború kezdete hasonlóan mutat majd, mint az 1991-ben - ez azonban megtévesztő. A támadás levegőből végrehajtandó szakaszát lerövidíti, hogy ezúttal kevesebb földi célpont kínálkozik, mint 1991-ben.

A légicsapások radarokra, a légvédelmi rakétarendszerekre és parancsnoki központokra irányulnak majd. Bevetik az ún. e-bombákat is, amelyek erős elektromagnetikus impulzus segítségével hamuvá égetik a chipeket és más primitívebb elektronikákat is. Ennek célja, hogy elszigeteljék Szaddám Huszeint magasabb rangú tisztjeitől.

1991-ben az időjárás a sokéves átlaghoz képest is cudar volt (ld.: Sivatagi vihar) és lényegesen megnehezítette a lézer-irányítású fegyverek eredményes bevetését. Ezeket most olcsóbb, így nagyobb számban bevethető műhold-irányítású fegyverekkel váltják fel. Idén a cirkálórakétákat is műholdról irányítják majd.

Észak, dél, és az ég felől

A harc feladására szólító szórólapokkal és rádióadásokkal operáló pszichológiai hadviselés már jelenleg is folyik. Fő célja, hogy eltántorítsa az iraki parancsonokokat kémiai vagy biológiai fegyverek bevetésétől.

A támadás kezdete után napokkal - egyesek szerint órákkal - megindulnak az amerikai és brit szárazföldi csapatok is. Emellett légideszantos egységek bevetésére is sor kerül, mélyen a front mögött.

A páncélozott erők túlnyomó része a leendő déli frontnál sorakozott fel. Számukra elsősorban folyók jelenthetnek akadályt, illetve az arcvonal előratolódásával az utánpótlási vonalak hosszabbodása.

Az amerikai hadsereg emellett jelentősebb erőkkel nyomul be észak felől, hogy a lehető leggyorsabban ellenőrzésük alá vonják az olajmezőket és fenntartsák a rendet a kurd területeken.

Bagdad térségében intenzív és rövid támadás várható.

A legrosszabb eset

Nyilvánvalóan rengeteg mód van rá, hogy nagyon rosszul alakuljon a helyzet, de a konfliktus kimenetele nem kérdéses. A háború elhúzódása és az áldozatok száma az iraki ellenállás mértékétől függ.

A városi harcok Bagdadban sok lehetőséget nyújtanak az irakiaknak, hogy jelentős veszteségeket okozzanak az amerikai erőknek. Ezzel azonban jelentős civil áldozatokat kockáztatnának. Hasonlóan alakulna, ha kémiai vagy biológiai fegyvereket vetnének be: az amerikai és brit csapatok ezekre felkészültek, a tömegpusztító fegyverek bevetését így az iraki lakosság sinylené meg leginkább.