A kútba esett találkozó külföldi visszhangja

Trybuna

Tadeusz Iwinski, a miniszterelnöki hivatal külkapcsolatokkal foglalkozó államtitkára a Trybuna című baloldali napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Lengyelország nagyon érdekelt volt a csúcstalálkozó létrejöttében, és ezen nem változtatott az, hogy a soros magyar elnökség túl korán és a partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság agrártámogatási javaslataival kapcsolatos közös visegrádi álláspont szövegét.

Ám miután Milos Zeman cseh és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök telefonon arról tájékoztatták lengyel kollégájukat, hogy Orbán Viktor Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentései miatt nem utaznak el Magyarországra, Leszek Miller kénytelen volt - nagy sajnálattal - lemondani saját részvételét az ily módon céltalanná vált találkozón - mondta Iwinski. Az államtitkár szerint az összejövetelen a visegrádi négyek szempontjából nagyon fontos tárgyalások folytak volna.

Iwinski aláhúzta, hogy a négy ország között Lengyelország az egyetlen, amelynek mindhárom másik országgal nagyon jó kapcsolatai vannak. Sajnos - tette hozzá - jelenleg nagyon nagy feszültségek jelentkeznek a magyar-szlovák és a magyar-cseh kapcsolatokban. Ezek az államtitkár megítélése szerint kapcsolatban állnak a három országban idén esedékes választásokkal.

Az agrártámogatások ügyében elfogadott közös álláspontról szólva Iwinski cáfolta, hogy az idő előtti nyilvánosságra hozatal érvénytelenítené a nyilatkozat tartalmát. A dokumentum a teljes visegrádi négyes álláspontját tükrözi, mind a négy ország azonos módon reagált a brüsszeli javaslatokra, azok értékelésében nincs különbség köztük - hangsúlyozta.

A visegrádi csoport miniszterelnökei az EU március 15-én kezdődő barcelonai csúcstalálkozója keretében fognak konzultálni egymással - mondta az államtitkár.

Rzeczpospolita

A Rzeczpospolita című konzervatív napilap pozsonyi és prágai tudósítójának beszámolója után idézte Günter Verheugen EU-bővítési biztosnak a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban tett nyilatkozatát. Verheugen szerint ezek a csehországi németek vagyonelkobzásáról és kitelepítéséről rendelkező egykori dekrétumok nem kerülnek szóba a Prága és az EU közötti tárgyalásokon. Hozzáfűzte, hogy az európai jog nem terjed ki a reprivatizáció feltételeire. Verheugen szavainak Varsóra nézve is nagy jelentőségük van, megerősítik, hogy a lengyelországi reprivatizáció nem képezi a csatlakozási tárgyalások témáját - írta a lap.

Lengyelországban ugyan nem voltak érvényben a Benes-dekrétumokhoz hasonló jogfosztó rendelkezések a második világháború után, de ott is nagyarányú áttelepítéseket alkalmaztak: a Lengyelországhoz csatolt nyugati, korábbi német területekről kitelepítették a németeket, és helyükbe a Szovjetunióhoz csatolt egykori kelet-lengyelországi területekről lengyeleket költöztettek.

International Herald Tibune

Budapest a hét végén kénytelen volt törölni a négy közép-európai ország vezetőinek tervezett magyarországi találkozóját, miután a csehek és szlovákok bojkottot jelentettek be a magyar miniszterelnök megjegyzései miatt - írta szombati számában a helyzet kialakulását ismertető írásában az International Herald Tibune (IHT).

A Párizsban megjelenő angol nyelvű nemzetközi napilap megállapítja, hogy az áprilisban választások elé néző Orbán Viktor miniszterelnök valóságos vihart kavart, amikor jelezte, hogy nem fogja támogatni Szlovákia NATO-belépését, ha az nem fogadja el a Szlovákiában élő 500 ezer fős magyar kisebbségnek kedvezményeket kínáló új magyar törvényt. Bratislava - írja az IHT - provokatívnak ítéli a kedvezménytörvényt.

Tovább fűtötte a térségbeli feszültséget Orbán szerdai állásfoglalása, amely az Európai Unió normáival összeegyeztethetetlennek nyilvánította a második világháború után érvénybe lépett benesi dekrétumokat, amelyek a csehszlovákiai magyarok tízezreit fosztotta meg földjeiktől.

Az IHT megjegyzi, hogy a 2,5 millió csehszlovákiai szudétanémet kitoloncolását eredményező benesi dekrétumok üszkösödő sebként mérgezik a cseh-német viszonyt is, s ennek hangulata körüllengte Joska Fischer német külügyminiszter szerdai prágai vizitjét is.

A lap idézi Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök hivatalának közleményét, amely azzal indokolta Szlovákia távolmaradását a visegrádi négyek tervezett találkozójától, hogy Orbán legutóbbi nyilatkozatai nem teremtettek "megfelelő környezetet" Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia Benelux-típusú együttműködési fórumának tanácskozásához. Milos Zeman cseh kormányfő - emlékeztet a lap - Orbánnak a benesi dekrétumok visszavonására irányuló kísérleten feldühödve lengyel és szlovák kollégájával való egyeztetés után lépett vissza a találkozótól.

A lemondásokra reagáló Martonyi János magyar külügyminisztertől az IHT azt az értékelést idézi, amely "indokolatlannak" ítélte a visegrádi partnerek bojkottját egy olyan kérdés miatt, amelyet kormánya a kétoldalú kapcsolatok keretében nem vetett fel, és amely nem függ össze a közép-európai országok uniós csatlakozásával. Mint Martonyi hangoztatta, Budapest bármikor kész megrendezni az uniós mezőgazdasági támogatásokkal összefüggő közös álláspont kialakításának céljával kitűzött négyes találkozót..

Az újonnan kirobbant vita - vélekedik az IHT - a visegrádi négyek közötti szolidaritást fenyegeti, amely azonban az uniós csatlakozási tárgyalások legnehezebb szakaszának beindulása óta amúgy is gyenge lábakon állt. Magyarország eddig is többször próbált nyomás gyakorolni annak érdekében, hogy ne várakoztassák meg az unióba való felvételekor Lengyelország miatt, amely a 12 jelentkező közül ugyan a legnagyobb, de mezőgazdasági termelői és gazdaságának uniós kompatibilitásának problémái miatt a többiekénél keményebb és összetettebb alkudozásoknak néz elébe.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!