Megkezdték Zentai Károly kiadatási eljárását Perthben
További Külföld cikkek
- Az Iszlám Állam németországi karácsonyi vásárok megtámadására készülhet
- Pillanatok alatt öntött el egy várost az árvíz Nagy-Britanniában
- Túlélőket és holttesteket is találtak a Vörös-tengeren elsüllyedt turistahajónál
- Hatalmas kavarás után kiderül, hivatalba léphet-e Ursula von der Leyen bizottsága
- Meghalt a világ legidősebb férfija
A tárgyalás előreláthatólag három napig tart. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy az ügyben alkalmazható-e az ausztrál kiadatási törvény. Ezután Robert McClelland szövetségi főállamügyész határoz arról, hogy kiadják-e Zentait Magyarországnak.
A most 86 éves Zentai Károlyt (Charles Zentai) azzal vádolják, hogy a II. világháború idején, 1944 novemberében súlyosan bántalmazott egy zsidó fiatalembert, aki belehalt sérüléseibe - ismertette a vádat Michael Corboy ügyész a perthi magiszteri bíróságon.
Zentai a magyar királyi hadsereg tagja volt, s felismerte Balázs Pétert, aki hozzá hasonlóan budafoki volt. Két bűntársával Balázst katonai egységének laktanyájába vitte és délután 3 órától az esti órákig verték a 18 éves fiatalembert, mert nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot.
Állítólag Zentai és két cinkosa ezután a fiatalember testét egy nehezékhez kötötte és a Dunába dobta - mondta az ügyész a The Australian című helyi újság beszámolója szerint. A bíróság ezt követően megismerte azt a bűnvádi eljárást, amely 1948 áprilisában indult Zentaival szemben, amikor elfogatóparancsot adtak ki ellene - fűzte hozzá a lap internetes kiadásában.
A magyar kormány 2005-ben kérte Zentai kiadatását. Az ausztrál szövetségi rendőrség 2005. július 8-án tartóztatta le, később óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Zentai tagadja az ellene felhozott vádakat.
A bírósági termen kívül Zentai fia, Ernie Steiner felolvasott egy közleményt, amely szerint apja ártatlan és Balázs Péter halálának napján (1944. november 8-án) nem tartózkodott Budapesten. Steiner hozzátette, hogy apja soha nem volt náci, gyűlölte Magyarország német megszállását és sok zsidó barátja volt.
Zentai ügyvédje, Dennis Barich korábban úgy nyilatkozott, hogy védence egészségügyi állapota mellett "politikai természetű" kifogásokkal fog érvelni a kiadatás ellen - írta a The Australian.
Egy másik ügyvéd, Grant Donaldson pedig azt mondta, azért nem lehet kiadni védencét Magyarországnak, mert az a törvény, amire hivatkozva Zentait keresték 1944-ben még nem létezett. "Ha a két ország közti kiadatási egyezményt nézzük, akkor az alapján nem lehet kiadni" - mondta az ügyvéd.
Az Ausztráliába 1950-ben kivándorolt Zentai a hetedik helyen szerepel a Simon Wiesenthal Központnak a legkeresettebb náci háborús bűnösökről összeállított tízes listáján. A nácivadász központ szerint "1944-ben Budapesten részt vett zsidók utáni hajtóvadászatokban, zsidók üldözésében és meggyilkolásában".