Valér
4 °C
8 °C

Sean Bean háborúja a dohányzóasztalon

2011.05.14. 22:36
A Trónok harca sorozat miatt előszedtük a Fantasy Flight 2003-as asztali verzióját, amiben egymást öldöklik a Baratheon-örökösök, a hős Starkok, a lázongó Greyjoy-ok, az Égikertben tanyázó Tyrellek és a sunyi Lannisterek. Utóbbiak a dohányzóasztal mellett is ugyanolyan rohadékok, mint a regényben. Vigyázat, társasjátéktesztünk spolerekben tobzódik!

Ha egy milliós példányszámban eladott fantasy regény a Game of Thrones címet viseli, valaki biztosan társasjátékot gyárt belőle. Természetesen ki más csapott volna le 2003-ban George R. R. Martin bestsellerére, ha nem a legnépszerűbb brandeket összeharácsoló Fantasy Flight agytrösztjei, akik még ugyanebben az évben kihozták a Warcraft asztali változatát, 2004-ben pedig a Doomot is. Westeros világára személyesen a cég alapító vezérigazgatója, Christian T. Petersen tette rá a kezét, aki annyira megcsömörlött a szerencsealapú stratégiai játékoktól (Rizikó, Britannia és társai), hogy a Trónok harcához egy új számolgatós-szívatós játékrendszert dolgozott ki, örökre száműzve a kockadobálást.

Sajnos a játék a Trónok harca-sztorit tekintve óriási spoilerrel indít: a kurvázó király, Robert Bratheon halott. Westeros nemesi házai egymás torkának estek, mert mindenki a kardokból összehegesztett, kényelmetlen Vastrónra akar ülni, miután leigázta a fél kontinenst. A játékosok a Martin-regényekből ismert családokat irányítják. Északról indulnak a keményfejű Starkok (fehérek) és a kalózokkal cimboráló Greyjoy-ok (feketék). Középen feszül egymásnak az intrikáló (piros) Lannister-familia és a halott király családja, a (sárga) Baratheon-dinasztia. Délen az udvari intézőkből hatalmi tényezővé felkapaszkodott Tyrellek (zöldek) szerencsétlenkednek, de a beleszólásuk a westerosi eseményekbe pont annyi, mint a Trónok harca első kötetében: lehet izmozni a Viráglovaggal, de úgyis levernek minket. (Az alapjáték kiegészítőjében hatodik színként a Martell-ház kapott helyett.)

Királyok csatája

A Trónok harca nagy erőssége a körömrágós-töprengős tervezést és a gyors reakciót egyszerre megkövetelő, titkos parancsokon alapuló játékrendszer. A tábla természetesen a mezőkre osztott Westeros, a játékosok ide pakolják fel lovas, gyalogos (sakk-terminológiával éve: huszár és paraszt) figuráikat, valamint a hajóikat. Az egy területen lévő egységeket a bábuk alá helyezett parancskorongokkal tudjuk mozgásra, támadásra, védekezésre, portyázásra, a szomszédos mezőn zajló csaták támogatására vagy épp a nép sanyargatására utasítani.

A Trónok harca-függő Index-dolgozók ítélete:

"Nagyon szórakoztató játék, és a könyvek hangulatát is megidézi, de egy egész délutánt kíván. Hacsak az aljadék Lannisterek nem sunnyognak be a célba a kertek alatt." - Stöki, Tech-Tud rovat

"A Starkokkal majdnem sikerült jó pozícióba kerülnöm, de a nyomorult Lannisterek hátba támadtak. A könyvben is pont ilyen gecik." - Sixx, comment:com.

"Stresszes játék, de kavarással, az ellenségek egymásnak ugrasztásával, hirtelen véghezvitt aljas húzásokkal meg lehet nyerni." - Fiantok Dániel, indexvideo

A különböző jelekkel (balta - menetelés, sisak - védekezés, stb.) ellátott parancsokat képpel lefelé kell a táblára helyezni, amit aztán a játékosok szépen sorban, egyesével hajtanak végre. Így például Lannisterként hiába dolgozzuk ki a mindentvivő haditervünket, hogy majd a csapatainkat összevonva, tengeri úton elfoglaljuk a Starkok üresen hagyott területeit, keleten a Baratheonok még simán belerondíthatnak a képbe egy orvtámadással. Ilyenkor menet közben kell átcsoportosítani az erőket, ami akár az északi invázió elhalasztását is jelentheti.

A játékot az nyeri meg, aki a leghamarabb foglal el hét olyan területet, ahol vár vagy város áll. Ehhez azonban sok egység kell, így olyan mezőket is meg kell hódítani, amin hordó ikon van, mert ezektől függ az inváziós seregünk létszáma. Az sem mindegy, hogy a támadást hanyadikként indítjuk el: a játékosok sorrendjét mindig az határozza meg, kié a kartonból kivágott Vastrón, és a többiek milyen sorrendben szerepelnek a trónkövetelők rangsorában a játéktábla oldalsó sávjaiban. Innen lehet leolvasni azt is, kinél van a parancsosztogatást segítő hírvivő holló figura, és a csatákban kőkemény bónuszokat adó valyriai acélkard. Ezekért az állandóan gazdát cserélő kegytárgyakért sokszor kell licitálni a pénzt (is) jelentő, pajzs alakú hatalomjelzőkkel, ami eggyel több ok arra, hogy ne csak várakat ostromoljunk ész nélkül, hanem erőforrást is gyűjtögessünk egy játék végi, elsöprő erejű támadáshoz.

Kardok vihara

A parancsosztogató szakasz izgalmas agytorna, a játék legstresszesebb része. Nem elég több lépésben előre terveznünk, az ellenfél fejével is gondolkodnunk kell. Ráadásul a kör elején random felcsapott eseménykártyák is behatárolják a lehetőségeinket, mert csökkenhet a haderőnk, hátrább kerülhetünk a ranglétrán, a vihar miatt nem kaphatunk gyalogsági támogatást... Vagy betámadják Westerost a Falon túli, mamutokon lovagló Vadak, akik akár az egységeinket is leszedhetik, ha nem támogatjuk elég bőkezűen (pénzzel és száműzött erőszaktevőkkel, akárcsak a regényben) az Éjjeli Őrséget.

A játéküléseink alkalmával öröm volt nézni az összeráncolt homlokú, szakállukat vakargató indexes kollégákat, akiknél szinte hallani lehetett ahogy kattognak a fogaskerekek: "Biztos, hogy délen ostromolni akar a rohadék. Hamarabb is jön, támogatása is lesz, én meg nem tudok mindenkit elmenekíteni, ezért inkább beleadok mindent, és eldobatom a jó lapjait. Aztán ha én jövök, északon hátbatámadom, és leszedem a védtelen hajóit."

Varjak lakomája

A csata legalább akkora zsákbamacska és idegőrlő agyalás, mint a parancsosztogatás. Addig rendben van, hogy a gyalogos és a tengeri csapat 1-et ér, a lovasok 2-t, vannak pluszokat adó mozgásparancsok meg védekezést segítő korongok, és ezeket szépen összeadogatva a nagyobb összeget elért fél nyer, de a harcokat szinte mindig a jól kiépített támogatások és a házak hősei döntik el.

Tanácsok leendő királyoknak

  • Az nem elég a győzelemhez, ha a Starkok a kedvenceid, hajókkal kell bevédened mindkét tengerpartot, különben az ellenfél a hátadba kerül, amíg te délen harcolsz.
  • A Baratheonoknak sok hajóval, tengeri szállítással és precíz támogatással az első néhány körben kell elfoglalnia a három semleges várost (Sasfészek, Királyvár, Napföld) és a hordós tartományokat, különben a Lannistereké lesz a kontinens déli fele.
  • Biztos Lannister-recept? Köss békét a Greyjoy-okkal, verj át mindenki mást, vigyázz a hajóidra meg a hordós területekre, és akkor ledarálhatsz mindenkit Westeros közepén.
  • Egy jó stratéga kezében a Pyke-szigetről induló és a valyriai karddal rendelkező Greyoy-okkal könnyű a győzelem... Ha a nagy folyók túlsó partján tudja tartani a Starkokat, ha szétveri a nyugati vizek összes ellenséges hajóját, és ha nem köt békét a Lannisterekkel, hanem rájuk uszítja az összes többi házat.
  • A Tyrell-házzal esélytelen nyerni. Viszont tökéletes nép a kevésbé geek barátnőknek, akik a párjuk győzelmének is ugyanúgy tudnak örülni, mint a sajátuknak.

Támogatásnál ugyanis beleadják a szintjüket a közösbe a csatával szomszédos mezőn állomásozó egységek is, amelyek lehetnek akár egy másik játékos figurái is, kiváló terepet biztosítva ezzel a "Hé, ha nem támadsz meg északon, besegítek neked keleten!"-típusú, bicskanyitogató diplomáciázásra.

Harcban mindkét félnek kötelező még egy-egy házkártyát is kijátszani. Ezeken a regényszereplők portréi mellett pluszpontok és különleges képességek szerepelnek, előbbieket hozzáadjuk az egységeink szintjéhez, utibbakkal pedig öldöshetjük az ellenfél gyalogosait (mint Ser Loras Tyrell), erősíthetjük a saját lovasainkat (ilyen Robb Stark), legyilkolhatjuk vagy védelmezhetjük a menekülésre kényszerített egységeket (Twyn és Tyrion Lannister képességei), és ha kell, visszahozhatjuk a játékba a már kijátszott, tápos hősünket (Luwin mesterrel).

Mivel a Trónok harca játék jóval azelőtt készült, hogy az HBO kitalálta volna a sorozatverziót, a dizájn a mozifilmek képkockáit felhasználó Gyűrűk Ura-társasok helyett festménynek is beillő könyvillusztrációkat használ. A közönségkedvenc Sean Bean, azaz Eddard Stark így lett 3-as erejű, bajszos rajzfilmfigura az egyik házkártyán (azt, hogy sereget bajosan vezethetett Robert Baratheon halála után, most hagyjuk, spoilereztünk így is eleget), de az összes hatalompontomat rátenném arra, hogy a Fantasy Flight még idén kihozza a Game of Thrones sorozatszereplős, deluxe változatát.

Trónok harca

A Trónok harca nemcsak tévésorozatnak, társasjátéknak is tökéletes: 6-os dobások helyett kizárólag profi taktikázással, diplomáciával és jókor kijátszott regényszereplőkkel egyesíthetjük a Hét Királyságot.
Játékosok száma: 2-5 fő
Hány éves kortól: 12
Játékidő: 3-4 óra, de inkább több
Nehézség: 5/5
Dizájn: 4/5
Újrajátszhatóság: akár minden Trónok harca-epizód után
 

Ára: 10 990 forint | A magyar kiadás hivatalos honlapja