Műfordítón röhögnek a magyar netezők

Őszülő úr mosolyog a kamerába, felette a „műfordító” felirat, alatta ugyanennek a direkt kitekert, rettenetes tükörfordítással megadott angol megfelelője: „artificial turner”. Talán már a százat is eléri a hasonló képek száma – ez most az új mém, ami egy nap alatt megfertőzte a magyar Facebook-oldalakat, blogokat és mikroblogokat.

Az úr neve Tótisz András, aki E.L. James külföldön elképesztően sikeres könyvét, A szürke ötven árnyalatát fordította nemrég magyarra. Ebből az alkalomból a KönyvesBlog interjút készített Tótisszal, ahol a kommentek tanúsága szerint a fordító nem tette szimpatikussá magát.

Az interjúban – ahol elhangzik, hogy Tótisznak kevés ideje volt a fordításra – több kérdés is fordítási hibákat feszeget. Például az interjú készítője megkérdezi, hogyan lett a Kings of Leon nevű ismert zenekarból Oroszlánkirály. Tótisz válasza: „Nem gondolom, hogy hibába futottam bele. Ön szerint népszerű zenekar, én még életemben nem hallottam róla. Oroszlánkirály című dal viszont van. Nem azt hallgatta Grey? Nálam azt hallgatta. Azt a bizonyos gennyest.” Máshol így reagál: „Nincsenek bakik, a kérdés is sértő. Ha van egy pergő, jó és olvasható magyar szöveg miért is kell nagyítóval keresni, hogy van-e benne valami hiba? Ez kurvára jellemző kis hazánkra. Mint írtam, az előzőt sem tartom hibának!”

A kommentelőket ezek a válaszok feldühítették, többen arrogánsnak nevezték Tótiszt, mások pedig azt kifogásolták, hogy miért kellene egyáltalán „zenebutikos” megoldással lefordítani az együttes és a dal nevét, utalva arra, hogy Juhász Előd műsorában hangzottak el olyan mondatok, mint az „És most jöjjön a Királynő együttestől a Mi vagyunk a bajnokok.” A poszt alatt Tótisz is kommentelt: kifogásolta, hogy az újságíró egy az egyben hozta le, amit ő emailben válaszolt, és megjegyezte, nem fair, hogy „egy nagyon gyorsan elvégzett jó munkában csak hibákat keresnek”.

Az interjú szerda délután jelent meg, és még aznap megszületett a Tótisz-mém, amelynek lényege: a fordító képe fölé, illetve alá írni valamit angolul és magyarul, szörnyű tükörfordítással. Csütörtök délelőttre már több tucat kép terjedt a Facebookon, majd létrejött egy gyűjtőoldal is ezeknek, ami azóta is rendszeresen frissül. Az egyik kép szerint például az „Enemy at 12 o'clock, do you copy?” azt jelenti: „Az ellenség átjön ebédre, fénymásolsz?” És persze ahogy az lenni szokott, a mémek keveredése is megfigyelhető. A Mordor-mém szövege („One does not simply walk into Mordor”) például tótiszosítva így szól: „1. Nem egyszerű bemenni több ajtón.”

Nem először fordul elő, hogy mémmé válik valaki a magyar netezők között. Elég csak Schmitt Pálra gondolni, aki márciusban a plágiumügy csúcsán a legnépszerűbb magyar mém volt, és ehhez szerencsétlen nyilatkozatai is hozzájárultak. A Leiter Jakab fordítói blog szerkesztője szerint Tótisz sem az esetleges hibák, inkább a stílus miatt kapja most azt, amit kap. „Mindenki követhet el hibákat, és biztos, hogy létezik nála rosszabb fordító is itthon. A „minden úgy van jól, ahogy írtam” hozzáállás az, ami kiverte a biztosítékot a blog olvasóinál, és később mindenki másnál” – írta kérdésünkre a blog szerkesztője. A Leiter Jakab szerzői egyébként olvassák a könyvet és folyamatosan posztolnak róla, elemzik a szöveget.

Karafiáth Balázs mémkutató szerint azok a netes mémek terjednek jól, amikre egy populáció jól rezonál, illetve olyan témák, amik a Maslow-piramis alján vannak. „A netes mém legtöbbször akkor sikeres, ha vicces vagy undorító, van benne szex, politika vagy káröröm. Még jobb, ha a mémmel gyorsan lehet reagálni egy aktuális eseményre” – magyarázta Karafiáth, amikor korábban a netes mémek kialakulásáról kérdeztük. A Tótisz-mém illik a sorba: vicces, van benne káröröm, és gyorsan reagált egy eseményre.

Tótisz András egyébként nem csupán fordító, hanem T.O. Teas néven az egyik legnépszerűbb magyar krimiíró is, Öld meg puszta kézzel című könyve százezres nagyságrendben kelt el. Tótisz ezenkívül karate- és csikungmester, a T.O. Teas Csikung Iskolát vezeti. Megkérdeztük őt is, mit szól a mémmé váláshoz, azt válaszolta, hogy ha az embert olyan könyv fordítására kérik fel, amit világszerte 30 millió példányban adtak el, akkor megvan rá az esély, hogy felkapják a nevét új területeken is. „A nyilvánosság jelentése sokat változott, ma már könnyebb névtelenül viccelődni. A könyv íróját is cikizték, világszerte „mamipornónak” becézték a regényt. Mém lett a kötet keményebb szexuális leírásaiból is” – írta válaszlevelében Tótisz.

A fordító az oroszlánkirályos részletet is megvédte. „Valójában nem félrefordításról beszélünk, egyszerűen nem ismerek egy olyan együttest, amely sokak szerint az alapműveltség része. Igen sok embert megkérdeztem, de mind műveletlennek bizonyult. Az én ismeretségi köröm kortól függetlenül nem ismeri ezt a zenekart. Ez nem félrefordítás, ez egy rétegkultúrához tartozó tény nem ismerése” – fogalmazott Tótisz, aki szerint a nők élvezettel olvashatják a regényt az oroszlánok ellenére is. Ugyanakkor a fordító jelezte, elismeri, hogy egy ötszáz oldalas könyvben előfordulhatnak hibák, az író, a fordító és a szerkesztő részéről is, de a mindenhol csak hibát kereső hozzáláással nem tud azonosulni. „Aki egy pörgő, olvasmányos szövegnél, amely ráadásul korrektül adja vissza az eredeti mű hangulatát és az író manírjait, csakis hibát keres, az nagyon keserű ember kell legyen, netán szándékosan kavar egy sikeres cikk reményében” – írta.