Eszter, Eliza
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Nem tudunk ötezer oldalt megspórolni egy e-könyv-olvasóval

Az Amazonon idén már leverte az e-könyv a papíralapú könyveket. De mire jó az e-könyv a közoktatásban azon kívül, hogy az ötezer oldalnyi kötelező olvasmány elfér a demokratikus iskolaköpeny zsebében? Ezt nem fogjuk kideríteni, mert itthon se komolyan vehető eszköz, se elég tartalom nincsen, és ami van, az is drága. A jó hír, hogy a kötelező olvasmányokat nagyon könnyű elérni az interneten, főleg PDF-ben. A rossz, hogy kevés a jogtiszta forrás. E-könyv-piaci körkép iskolakezdésre.

Az új nemzeti alaptanterv 160 kötelező olvasmányt határoz meg szerzővel, harmadát pedig konkrét címmel, mivel az állam felelőssége abban nyilvánul meg, hogy a tananyag egységes legyen. A kötelező olvasmányok elérhetősége viszont az elavult iskolai könyvtári rendszeren és a szülők pénztárcáján múlik. De mi szól amellett, hogy a gyerekek papír alapon olvassák el azt az ötezer oldalt? A könyvillatú spray óta gyakorlatilag semmi.

Az e-könyvek e-könyv-olvasón és számítógépen is olvashatók, használatuk a tanárok és a diákok életét egyszerre könnyítené meg. Míg a nyomtatott könyveknél a különböző kiadásokban a tanóra végéig lapozgathattunk, mit is mondott Baradlay Kazimir, addig az e-könyvekben bármire nagyon gyorsan rá lehet szűrni. Emellett a következő generációknak nem kellene bujkálniuk az összejegyzetelt, aláhúzott vagy leevett könyvtári könyvek miatt sem, az e-könyvekben is meg lehet jelölni az oldalakat könyvjelzővel, jegyzetelhetőek és a papíralapú könyvekkel ellentétben multimédiás tartalom is rendelhető a szöveg mellé, hangoskönyv, zene, filmrészlet vagy illusztráció is. Ezzel befogadhatóbbá lehetne tenni a leginkább a 30 évvel ezelőtti irodalmi kánonhoz illeszkedő kötelezőket.

Míg a legtöbb iskolában nem oldható meg a kötelező olvasmányokból évfolyamnyi példányt tartani, addig a digitális változatot minden diáknak elérhetővé lehetne tenni. Az e-könyv használata emellett segítené a részképesség-zavarral vagy fogyatékkal élő gyerekek integrációját többek között az állítható betűméret vagy a felolvasóprogramok segítségével.

Gutenberg Projekt

A Gutenberg Projekt egy közösségi, önkéntes alapon szerveződő gyűjtemény, melynek célja a kulturális javak digitális megőrzése, „az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatása”. A projektet 1971-ben hozta létre Michael S. Hart, így ez a legrégebbi digitális könyvtár a világon. A kollekció nagy része közkincs, a könyvek teljes szövegét tartalmazza. A könyvtár célja a lehető legszabadabb, lehetőleg rendszerfüggetlen (a technológia fejlődése mellett is használható formátumú), nyílt formájú szövegek publikálása, amelyek szinte minden számítógép alapú eszközön használhatóak. Jelenleg több, mint 40 000 szabadon elérhető szöveg szerepel a weblapján, és további több, mint 100 000 olyan további hivatkozás, amely a PG-vel azonos elvek szerint működő partnerenél elérhető szövegekre mutat. A  űgyűjtemény legnagyobb része angol nyelvű.

Abban tanárok és könyvkereskedők is egyetértenek, hogy az olvasás és szövegértés megtanulása mindennél fontosabb, és amíg ezeket a képességeket nem tudják hatékonyan, addig mindegy, hogy Ipaden vagy Kindle-ön olvas valaki.

Csak gazdag gyerekeknek?

Magyarországon jelenleg a 15–69 éves népesség 62 százaléka, 4,6 millió ember internetezik legalább havi rendszerességgel, a harminc év alattiak közül tízből kilencen rendszeres internetezők. Az e-könyv-olvasók nemcsak különböző kütyüket jelentenek, hanem számítógépünkön is olvasható programot.

Ha holnap kellene beiskolázni a gyerekemet, de nem akarunk se tankönyveket, se kötelező irodalmat vásárolni, hanem inkább e-könyvre költenénk, akkor mit tud ajánlani? – tettük fel a kérdést Kocsis András Sándornak, a Kossuth Kiadó elnökének, aki egyben az e-könyveket is árusító Multimédiapláza vezetője is: „Ebben a pillanatban semmit nem tudunk tenni, mert e-verzióban csak a töredéke áll rendelkezésre a szükséges könyveknek.”

Sufnidigitalizálás a tanszékeken

Míg a Légy jó mindhaláligból jó eséllyel akad otthon vagy a könyvtárban egy példány, az egyetemi kötelezők sokszor elérhetetlenek, mert vagy csak régi kiadás létezik, amit már kiloptak a könyvtárakból, vagy magyarul még meg sem jelent az adott kötet. A folyóiratok cikkeinél még rosszabb a helyzet. Ezért a legtöbb karon az oktatók a hallgatókkal közösen hoznak létre zárt, jelszóval védett digitális könyvtárakat. Ha viszont a hallgató letölti az oktatási céllal megosztott szöveget, már senki sem akadályozza meg abban, hogy az amúgy szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat megossza másokkal is. Így ezek a könyvek is belekerülnek a kulturális ökoszisztémába.

Különösen nehezíti a helyzetet, hogy bár az e-könyveket számítógépen is lehet olvasni, e-könyv-olvasókhoz itthon alig lehet hozzájutni: legfeljebb korábbi Kindle 4-hez, a Nookhoz vagy a Kobe-hoz lehet, azoknál rosszabb készülékekkel pedig nem is érdemes kezdeni. Bár Amerikában néhány egyetemen, illetve Európában már pár középiskolában is csak e-könyvben olvashatóak a kötelező irodalmak, Kocsis szerint a jelenlegi informatikai őrület veszélyes, mert a társadalmi egyenlőségeket növeli az e-könyv, vagy az e-könyv-olvasó birtoklása. Ezt veszélyes tendenciának tartja.

Problémából van elég

Az e-könyv-piac legalább három jelentős problémával küzd Magyarországon:
1. Nincs megfelelő eszköz: ami van, az nem olyan jó, viszont elég jó áron lehet Kindle-t rendelni Amerikából. Itthon a legelterjedtebb e-könyv-olvasók a Kindle, a Nook, a Koobe és a Kobo, de sokan olvasnak tabletekről is, amiket nem tekintünk e-könyv-olvasónak, mert nincsen nekik remegésmentes e-ink képernyőjük. Persze számítógépen is sokan olvasnak.

2. Nincs elég tartalom: az elmúlt években a könyvkiadók és -kereskedők is a DRM-rendszerben látták a megoldást, amiről lassan kiderült, hogy még sem az (a DRM – digital rights managment – a digitális tartalmak azonosítására és ezen keresztül azok technikai és jogi védelmére hivatott rendszerek gyűjtőneve). Közben a kiadók érthetően nem vásárolták meg a sikerkönyvek kiadási jogait e-könyvre, mert nem lett volna honnan visszahozni az arra elköltött pénzt.

3. Az e-könyvek után is 27 százalékos áfakulcsot kell fizetni, ezért nem lehet az árat leszorítani, hiába tudják a kiadók és kereskedők, hogy erre óriási szükség lenne (egy érzékletes példát hozott fel Kocsis: ha nem a neten vesszük meg Jókai Mór Egy magyar nábob című regényét e-könyvben, hanem bemegyünk az egyik boltjába, és egy pen drive-on vesszük ugyanezt meg, akkor csak ötszázalékos az áfakulcs, vagyis adhatná olcsóbban).

A fenti három probléma miatt az e-könyv-olvasók külföldről legálisan, jó minőségben, jó vásárlói környezetben vesznek könyveket, illetve kalózkodnak, amennyiben nincs megteremtve a legális vásárlási lehetőség.

Sokan vannak, akik szeretik és használják az e-könyv-olvasót, és ezért látják is az előnyeit, akár az oktatásban is. A következő hasznos dolgokra vagyunk képesek: e-könyvekben tudunk jelölni és jegyzetelni is, a szövegben keresni, egyszerre nagyon sok könyvet vihetünk magunkkal, könnyű cipelni, az e-inknek köszönhetően nem is fárad a szem. Idegen nyelvű szövegeknél a beépített szótár is hasznos lehet. Mondjuk vizsgaidőszakban nem a legjobb, hiszen a könyvtárból kikölcsönzött példányokban sárga filctollal már pontosan kijelölték a lényeget.

Persze nem mindenki szerint hasznos az olvasó. Az Amazon hét egyetem diákjaival karöltve elindított pár éve egy programot, hogy kiderüljön, milyen az oktatásban használni a Kindle-t. Az akkori tapasztalatok nem kedvezőek: sokak szerint a kézi keresésnél is sokkal lassabb (itt a több könyv közötti ugrálásra kell gondolni), nem hasznos a navigációs rendszere, nem minden fájlformátumot tud kezelni ügyesen.

Ingyen, ingyen, ingyen

A középiskolai irodalomoktatás mindegyik könyvét elérhetjük ingyen a neten legálisan vagy illegálisan, csak az a kérdés, milyen formátumban. Az egyik jogtiszta lehetőség az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus könyvtára, ahol minden olyan könyvet elérünk különböző forrásokban (html, Word, PDF stb.), aminek szerzője már legalább hetven éve elhunyt. A másik a Digitális Irodalmi Akadémia, aminek a kotárs magyar irodalom legjei a tagjai. Viszont ezekkel a könyvekkel komoly fenntartásaink lehetnek: nem olyan egyszerű mondjuk Kindle-re könnyen olvasható változatban feltenni. Kocsis ehhez hozzáteszi, hogy a Jókai-köteteket már feltették alapos szöveggondozások után a webboltjukba, most kezdik a Mikszáth-sorozatot, és a tapasztalataik szerint fontos a szöveggondozás. Ráadásul ezeket sem használhatjuk akárhogy. Csordás Attila, a Bookline és a Líra kiadó által 2010-ben létrehozott eKönyv Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „a könyvek tartalma szabadon olvasható, azonban például a konverzió elkészítése már jogvédelem alatt áll, tehát nem használhatom kereskedelmi célokra, viszont néhányan mégis ezt teszik”.

„Az Akadémiai és a Complex kiadók már elkezdtek e-könyvekkel is foglalkozni, a legtöbb tankönyvkiadó még nem fedezte fel az ebben a formában rejlő lehetőségeket, pedig tanulásra sokkal praktikusabb  egy e-könyv, például könyebb keresni benne, jegyzetelni” – mondta Csordás Attila. Csordás szerint egyelőre annyira gyenge a tankönyves ekönyvpiac, hogy mindenhol egyaránt javítandó a helyzet, bár például a Dialóg Campus kiadónak van folyamatban digitális tankönyvfejlesztési projektje. Ugyanakkor a Complex kiadó e-könyvtárából már jó pár egyetemisták számára hasznos ekönyv kikölcsönözhető, egyelőre ingyen.

A kötelező olvasmányokat kiadni hálásnak látszó feladat, ezek azok az ún. hosszú farokba tartozó könyvek, amikre mindig igény van, nem kell hirdetésre költeni külön, hiszen az irodalomtanár maga a direkt marketinges. Plusz szerencsés, hogy ezeknek a könyveknek a jelentős részénél már lejárt a szerzői jog. Az ekonyv.hu-n már ezer szépirodalom található, és csak minimális tankönyv, külföldi irodalom jogait is nagyon nehéz megszerezni, utóbbiért sokszor külön kell fizetni a kiadónak. A Kossuth Kiadónál már több könyvet, így a Füst és csont leányát is egyszerre hozták ki a printtel, míg az Ulpius-ház Kiadó az idei év legnagyobb sikerét, A szürke ötven árnyalatát hozta ki párhuzamosan printben és e-könyvben. Az Osiris Diákkönyvtár egyre több kötetét megtalálhatjuk elektronikus változatban.

Az Amazonon idén 14 százalékkal több e-bookot töltöttek le, mint amennyi papírkönyvet, vagyis a tendencia látható: egyre inkább gondolkodni kell az e-könyvek beépítésére a köz- és felsőoktatásban. A hazánkban nem nagyon létező e-könyv-piacot megrázni nem fogja az Amazon esetleges megjelenése, mivel nincs mit megrázzon, egyszerűen uralkodni fog: sajnos a kiadók és a kereskedők addig harcoltak egymással, hogy jelentős hátrányba hozták az egész piacot. A világ legnagyobb könyvkereskedője, az év végére ötvenmilliárd dolláros forgalmat váró Amazon 2200 négyzetméteren nyitott központot Szlovákiában. Ez azért fontos, mert az Amazonon már most több e-könyvet adnak el, mint printet.

Minden elérhető

Ha valaki e-könyvben akarja beszerezni a kötelezőket, akkor első körben érdemes aMagyar Elektronikus Könyvtár (MEK) archívumában keresgélni. Már az alsósok is találnak itt olvasnivalót, legyen szó akár Lázár Ervin meseregényeiről (A Négyszögletű Kerek Erdő, a Szegény Dzsoni és Árnika, A kisfiú meg az oroszlánok, stb.), vagy Fekete István műveiről (Tüskevár, Vuk, Bogáncs). De ugyanitt le lehet tölteni Tersánszky Józsi Jenő klasszikusát, a Misi mókus kalandjait vagy az általában a negyedik osztályban tárgyalt Kincskereső kisködmönt Móra Ferenctől.

A felsős kötelezők közül is több megtalálható a MEK-en, így Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve mellett Mikszáth Kálmán (Szent Péter esernyője, A gavallérok, stb.), Jókai Mór (például A kőszívű ember fiai, melyet általában hetedik osztályban elemeznek a gyerekek) és Karinthy Frigyes (Így írtok ti,  Tanár úr kérem, stb.) több regénye közül lehet válogatni. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkját vagy Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című kötetét ugyanakkor hiába is keresnénk a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában, de megtaláljuk máshol.

A középiskolásoknak sem kell azonban sokat kutakodniuk, a MEK-nél messzebb nem kell menniük. Az elsősöknek ott az Odüsszeia és az Iliász Homérosztól, vagy az Antigoné Szophoklésztől. Shakespeare-rel is tele vagyunk: Rómeó és Júliától kezdve a Szentivánéji álomig szinte minden drámája megtalálható itt. A magyarok közül letölthetjük Zrínyitől a Szigeti veszedelem, Madáchtól Az ember tragédiáját, Katona Józseftől a Bánk bánt vagy Kosztolányitól a Pacsirtát.

A tizenkilencedik századi világirodalmi művek közül is egyébként nagyon sok ingyenesen letölthető, így például Tolsztoj Anna Kareninája éppúgy, mint Flaubert Bovarynéja vagy Balzactól a Goriot apó. Nincs ilyen szerencséje annak, aki huszadik századi külföldi szerző műveit (Kafkától Az átváltozást vagy Arthur Millertől Az ügynök halálát) akarja ingyenesen feltölteni az e-könyv-olvasójára. A magyarokkal picit más a helyzet, mert a MEK archívumában Örkény István Tóték című klasszikusát éppúgy megtaláljuk, mint Ottlik Géza Iskola a határon című művét. Igaz, a Nobel-díjas Sorstalanságot itt hiába kerestük, de Kertész Imre regényét számos helyen meg lehet vásárolni e-könyvként, és az interneten elolvasható például a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján. (Ruff Orsolya)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!