Cserhalmi György és Bitskey Tibor lett a nemzet színésze
További Kultúr cikkek
Cserhalmi Györgyöt és Bitskey Tibort választották a Nemzet Színészének hétfőn Budapesten, közölte a Nemzeti Színház kommunikációs osztálya. Az elismerést a Nemzeti Színház egyik előadása előtt adják majd át nekik.
Sztankay István és Avar István közelmúltban bekövetkezett halála miatt kellett két újabb színészt választani a nemzet színészei közé.
A Nemzet Színésze cím az illető halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 630 ezer forintjuttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a többi Nemzet Színésze egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze csak az lehet, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot a Nemzeti Színház színpadán töltött.
Jelenleg ők a Nemzet Színésze cím birtokosai:
- Berek Kati (2000 óta)
- Törőcsik Mari (2000 óta)
- Máthé Erzsi (2000 óta)
- Psota Irén (2000 óta)
- Király Levente (2006 óta)
- Bodrogi Gyula (2007 óta)
- Tordy Géza (2008 óta)
- Haumann Péter (2010 óta)
- Molnár Piroska (2011 óta)
- Gera Zoltán (2014 óta)
- Cserhalmi György (2014 óta)
- Bitskey Tibor (2014 óta)
A nemzeti Színház közleménye szerint a tanácskozáson hét művész, Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente személyesen vett részt, Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán telefonon szavaztak.
Cserhalmi, a '48-as huszár
Cserhalmi György 1948-ban született, Kossuth-, Erzsébet- és Balázs Béla-díjas Érdemes Művész, Win Wenders rendező egyik nagy kedvence. 1971-ben végzett a Színművészetin Békés András osztályában. A '70-es években a debreceni Csokonai Színházban és a veszprémi Petőfi Színházban játszott. 1977-1979 között, valamint 1989-1991 között a Nemzeti Színház színésze volt. 1983-ban a Budapesti Katona József Színház alapítója, és 1989-ig tagja is volt, 1991 óta szabadúszó.
Cserhalmi az elmúlt évtizedekben többszáz színházi darabban és mozifilmben szerepelt, ő az egyik legismertebb férfi hős a színpadon, a vásznon és a tévében. Számtalan Shakespeare-darabban, kosztümös történelmi drámában (János vitéz, Szirmok, virágok, koszorúk, 80 huszár, Hídember, A temetetlen halott, Vadászat angolokra) láthattuk, de szerepelt Szabó István Oscar-díjas Mephistójában és számos cseh filmben is.
Markáns vonásai miatt a hazai akciófilmes zsáner kedvence lett: ezekben a szerepeiben legalább olyan macsó, mint külföldi kollégái, és mindig is büszke volt arra, hogy a kaszkadőrjeleneteket is ő maga csinálja. Felejthetetlen alakítást nyújtott például az 1982-es Dögkeselyű elkeseredett taxisofőrjeként vagy a Privát kopó című tévésorozat verekedős magánnyomozójaként.
Két éve a lánya, Cserhalmi Sára filmjében, a Drága besúgott barátaimban játszott főszerepet.
Bitskey, a Jókai-filmadaptációk hőse
Bitskey Tibor 1929-ben született, 1953-ban végezte el a Színművészetit. 1959–1964 között a Nemzeti Színház, 1964–1974 között a Vígszínház, 1974–1996 között a Thália illetve az Arizona Színház vezető színésze volt. 2007-ben megkapta a Budapest XVII. kerülete díszpolgára címet, 2012-ben Hódmezővásárhelyen átvette a Bessenyei-díjat.
Férfias megjelenése és mély orgánuma miatt már az '50-es évektől sorra kapta a hősszerepeket a színpadon és a filmekben. Rengeteg könyvadaptációban és történelmi drámában szerepelt, láthattuk többek A kőszívű ember fiaiban, az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban, az Egri csillagokban, a Zrínyiben, a Rab ember fiaiban, A fekete városban, a Honfoglalásban és a Sobriban is.
A fiatalabb generáció viszont valószínűleg inkább úgy ismeri, mint a Vuk című Dargay-klasszikus kedves hangú narrátora, vagy Sean Connery és Brian Cox szinkronhangja.