Érdemes kiruccanni egy napra Bécsbe

Az egyik legnagyobb szabású kiállítás a bécsi városi múzeumban van (Wien Museum), az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából (A város mindennapjai a fényképészet és a grafika tükrében ). Ezt már csak azért is érdemes lehet megnézni, mert itthon nem nyílt ilyen átfogó kiállítás az első világháborúról (Berlinben viszont igen), és a tárlat nem csak történelmileg érdekes, hanem azt vizsgálja, hogyan érintette az otthon maradt emberek életét a nagy háború. Márpedig a folyamatos élelemhiánnyal és a menekült áradattal nem csak a bécsieknek kellett megküzdenie. A tárlat nagyrészt azt járja körül fényképészeti emlékekre hagyatkozva, hogyan voltak kénytelenek feltalálni magukat az emberek a nehéz időkben. A kiállított fényképeken például jól látható, hogy még a város közepén is zöldséges kerteket létesítettek, hogy egy kis ennivaló legyen. Rengeteg a kiállításon a kórházi fénykép, ami nem csoda, hiszen Bécsben a kórházak száma egy év alatt 38-ról 300-ra nőtt, hogy a sebesülteket tudják ápolni.

A kiállítás érdekes része persze nem ez, hanem az élet azon szegmensei, amikről nem is gondolnánk, mennyire megváltozott. Ma már viccesnek tűnik, de akkor rettenetesen fontos volt például a művégtagok fellendülő fejlesztése és kereskedelme. Rengeteg olyan plakát látható, amelyek művégtagokat hirdetnek. Az ilyen hirdetések itthon is gyakoriak voltak, most Bécsben a reklámplakátok is láthatók. Plakátban egyébként is nagyon erős a kiállítás, rengeteg mozgósító, háborút éltető plakát látható, eredeti méretben a múzeumban.

Szintén részletesen tárgyalja a kiállítás a nők modernizálódását, ami az első világháború idején indult meg, hiszen rengeteg nő maradt otthon egyedül. Nagyrészt a női öltözet is a háború miatt változott meg, a sok munkához ugyanis a nőknek az addigiaknál sokkal praktikusabb ruhákra volt szüksége, és ez így is maradt a második világháború után is. A nőknek persze minden leleményükre szükségük volt, hogy ruhához jussanak, sokszor papírból készítettek maguknak.

Sok szó van az iskoláról, hangsúlyozva, hogy annyira kevés tanár maradt otthon, hogy a tanítás szinte teljesen megszűnt és sokszor nem állt másból, mint patrióta dalok énekelgetéséből. A háború elején még nagyon sok társas- és kártyajáték készült a gyerekeknek, kifejezetten a háború népszerűsítésére. Ezekből elég érdekes gyűjtemény látható, mint például a Wir spielen Weltkrieg című kártyajáték. (Megtekinthető 2015. április 26-ig.)

Egyre többen térnek vissza az analóg fényképezéshez, pedig ez a fotósgeneráció már a digitális korba nőtt bele. Nekik egzotikumnak számítanak a hagyományos fotós technikák, amelyek valóban egyszeri és megismételhetetlen képet alkotnak. Az osztrák fotósok fiatal nemzésékének analóg fotóiból nyúlt visszafogottan érdekes válogatást a Künstlerhaus. Láttunk már ennél izgalmasabbat, de a kiállítás gyorsan megtekinthető, és a Künstlerhausba amúgy is érdemes beugrani, ha már arra járunk. (Megtekinthető december 14-ig.) Ennek a szemléletmódnak éppen az ellenkezőjét láthatjuk a Történetek és fényképek a digitális fotózás kezdetéből című kiállításon, de ez már csak november 30-ig látható. 

Lovak és portrék címmel látható egy viszonylag nagy tárlat a George Kargl Fine Arts nevű galériában. Jitka Hanzlová fotóit mindenképpen érdemes megnézni, még akkor is, ha kicsit túlsúlyban vannak a lovak a kiállításon, ami amellett hogy szép, ilyen behatóan valószínűleg csak a lóimádókat érdekli. A portrék viszont valóban lehengerlően szépek, a beállítások a sötét, németalföldi festmények világát idézik. (Megtekinthető január 10-ig.)

Virginai Woolf rajongóinak szerezhet némi örömet Elisabeth Wörndl kiállítása az eldugott Galerie Splitter Art-ban. A fotós Wolf házát fényképezte körbe igen nagy alapossággal, természetesen hozzátette saját interpretációit is az írónő könyveihez. Bár a házat azért jobb élőben látni, egy pár perc alatt megtekinthető, kellemes kiállításról van szó.

Vicces tárlat Heidi Harsieber kiállítása a Bécs környéki hétvégi házakról, melyet a fotós még a hetvenes években fényképezett, Friedensreich Hundertwasser felkérésére, aki egy könyvet szeretett volna szerkeszteni ezekből az érdekes tákolmányokból. A könyv sosem valósult meg, a fotós pedig – aki egyébként általában ennél sokkal keményebb témákhoz nyúl, - el is felejtette az egészet. Csak most vette elő újra a negatívokat 40 évvel később, így ez a tárlat érdekes lenyomata annak, milyenek voltak az osztrák hétvégi házak a hetvenes években. A képek még soha nem voltak kiállítva. (Megtekinthető december 23-ig). Egy érdekes és szép kiállítás látható egyébként az elhagyott bécsi boltcégérekről is.

A bécsi fotóhónap majdnem 180 kiállításból áll, de ezek egy része november 30-án bezár, most hétvégén viszont még szinte mindegyik nyitva tart. Válogatni innen lehet.

A bécsi kiállításokat a budapesti Capa Központ támogatásával látogattuk meg.