Tényleg kifestette a konyhát nálad a Miles Davis?

"Az egész történetnek van egy nagyon furcsa kezdete. Egyik nap egy haverom hozott egy Polimer szalagot, amin Miles Davis lemeze volt. Ahogy megszólalt a szalag, elájultunk tőle és annak hatására elkészítettem az egyik első festményemet, amin egy trombita is látható." 

Ef Zámbó István is nagy rajongója a dzsessz műfaj egyik legnagyobb alakjának, így nehezen hitte el, amikor Svédországból egyszercsak jött egy hívás, hogy Miles Davis úton van Budapestre, és festményeket akar vásárolni.

Tőle. 

A történet leghomályosabb pontja rögtön az eleje: mégis honnan ismerhette Miles Davis Ef Zámbó munkásságát? A szálak Svédországig vezettek vissza, Konkoly Gyula képzőművészhez. Az Iparterv csoport tagjaként és a magyar avantgárd meghatározó alakjaként ismert festő kulcsfontosságú szereplő a történetben, ugyanis párizsi disszidálása után, rövid stockholmi tartózkodása alatt találkozott Davisszel, aki felkapta a műteremében kallódó Ef Zámbó katalógust.

"Akkoriban a Krukmagargatanon dolgoztam egy műteremben, amit Roy Anderssonnal és Borbás Istvánnal béreltem egy régi tűzoltó laktanyában. A műtermet a legnagyobb fűtéssel se lehetett 15 fok fölé fűteni, így elég zord körülméynek között éltünk, de boldogan. Ez a környék olyan volt, mint a Soho vagy a Cartier. Mindenhol éttermek, műtermek, galériák, akkoriban javarészt feketék lakták." A vietnami háborút ellenző, vagy abból szabadulni akaró katonáknak ugyanis két választásuk volt. Vagy a svéd konzulátuson keresztül menedékjogot kértek, vagy feladták magukat a Viet Kongnak. Utóbbit azért nem tették meg, mert elevenen meg lettek volna nyúzva.

Ahogyan Amerikában a háborúellenes hippi mozgalmak tagjai, úgy ezek a katonák is jórészt zenészek vagy képzőművészek voltak, így lehetett ez a negyed egy csapásra Stockholm új és egyben legmenőbb művészeti központja. Egy másik oka  is volt, ami annak köszönhető, hogy "a kommunizmus alatt az észtek Amerikából hozták a legdöfősebb zenéket, semleges vizeken voltak a hajóik, raklapszámra mentek lemezeket vásárolni. A műtermem főbérlőjének, Jamlonak elképesztő gyűjteménye volt ezekből a lemezekből. Hogy a lemezeken kívűl még mivel kereskedtek, inkább ne bolygassuk, de a legtöbb svéd háztartásba innen kerültek amerikai nyomású dzsesszlemezek."

Miles Davis ugyan nem koncertezett Stockholmban, de a turnéján kapható pólókért az a Jamlo nevű művész felelt, akitől Konkoly, Borbás és Andersson a műtermet bérelték. Konkoly szerint Miles Davis ezért jött Stockholmba, de nem kizárt, hogy menedékjogot kért katonazenészek között voltak gyerekkori barátai.

 Belépett a műterembe egy ismerős fej, aki nagyon hasonlított Miles Davisre. És ami úgy néz ki, mint valami, az általában az is.

Konkoly és Davis ekkor hosszú beszélgetésbe kezdtek. Amikor kiderült, hogy Konkoly magyar, Davis elmesélte, hogy nemsokára megy Budapestre játszani, bár nemrég még abban sem volt biztos, hogy ilyen nevű ország tényleg létezik. A műteremben viszont kallódott Ef Zámbó egy korábbi, svédországi kiállításának katalógusa, amit Miles rögtön el is tett, és megkérte Konkolyt, hogy valahogy jelezze Ef Zámbónak, hogy találkozni akar vele, és festményeket akar vásárolni tőle. 

Ef Zámbó persze az egészet viccnek tartotta. "Mondtam is, hogy jó persze, most nincs hülyeségre időm és letettem. Aztán visszahívtak megint, hogy ne hülyéskedjek, tényleg akar tőlem festményeket venni és

le van adva a nevemre két jegy a hotelben, azokat vegyem fel és megbeszéljük a részleteket a koncert után ugyanott."

Úgyhogy a koncert után el is ment a találkozóra, de Miles Davis helyett annak menedzserével találkozott, kezében a Stockholmból einstandolt katalógussal, mutogatta, hogy Davis melyeket akarja megvenni. Azok már pont nem voltak meg, így abban maradtak, hogy megpróbálnak másnap kimenni Szentendrére az új képekért.

Davisnél nem volt ritka, hogy egy adott városban képeket vásárol helyi képzőművészektől, de ezeket a művészeket illetve az alkotásaikat mindig bekérette a hotelbe, híres volt arról is, hogy  soha nem mozdult ki a szállodákból. Ef Zámbó viszont elmesélte, hogy Szentendre a festők városa, ahol évszázadok óta festők élnek, így Miles Davisnek kötelező kilátogatnia. Abban maradtak, hogy ha délután három óráig nem jelentkeznek, akkor megoldják valahogy máshogy a festmények beszállítását. 

"Akkoriban nem volt telefonunk, úgyhogy a mellettünk lévő presszó számát adtam meg, ahova a csajom rendszeresen lenézett, hogy hagytak-e üzenetet. Az egyik ilyen alkalommal rohant vissza, nem sokkal három előtt, hogy itt áll Miles Davis a kertben és siessek, mert a kutya meg akarja harapni. Bevallom kicsit meg is lepett, hogy kijött, nem így készültem. Megkentem egy pár szelet gulyáskrémes kenyeret, de azok is csak úgy félre voltak téve a konyhában. " 

Miles rögtön a tárgyra tért, és ki is válaszotta a Miskakancsó Felhőkarcolóval című képet. Konkoly Gyula szerint Davis érdeklődését a népies elemek keltették fel, a kinti katalógusból is egy olyan kép tetszett neki a legjobban, amin egy miskakancsó volt az egyik motívum. Ezt a képet Ef Zámbó ajándékba adta a mesternek. "Nem nagyon tudok angolul, németül viszont tanultam, úgyhogy mondtam neki, hogy "Geschenk für dich", amire elmosolyogta magát, és megbökte az oldalamat. Utána kiválaszotta a Sugárzó Koporsóvégű Önfényszopó Halott-at, és felment a padlásra további képeket megnézni, amíg én a menedzserrel alkudoztam. Ez egy nagy méretű kép, rendes múzeumi árat kértem érte, ez akkor 3500 dollár volt. A menedzser húzta a száját, de felment Mileshoz a padlásra, aki rögtön rábólintott."

Miles Davisszel a barátnőjén és menedzserén kívül ott volt még az orvosa is, aki javasolta, hogy menjenek vissza a hotelbe pihenni. A társaság fele már sétált is vissza a busz felé,  amikor Ef Zámbónak eszébe jutott, hogy ott vannak a gulyáskrémes kenyerek, úgyhogy megkínálta Miles Davist. Aki egymaga megette több mint a felét. Ekkor invitálta meg Ef Zámbót a hotelbe, hogy megmutassa neki a saját képeit is.

Így utólag belegondolva elég vicces, hogy tulajdonképpen nyolc szelet gulyáskrémes kenyéren múlt, hogy egy egész délutánt együtt töltsünk, és hogy kapjak tőle ajándékba grafikákat.

Beértünk a hotelbe, és mondta, hogy turné közben is sokat fest. Ott voltak a festékei és egy kép, amin épp dolgozott. Aztán előkapott egy kis vázlatfüzetet. Én azt hittem azért, hogy nézzem át, és mondjam, hogy melyikről mi a véleményem. Eléggé ledöbbentem, amikor elkezdte a lapokat kitépkedni, és hármat nekem adott azok közül, amikre azt mondtam, hogy nagyon jók. Az egyiket név szerint dedikálta. Rettegek, hogy el fog tűnni a rajz, mert filctollal készült, és kopott már azóta is. Ezek után fogott egy távcsövet és kiállt az erkélyre nézni a budai várat. Majd jött a menedzsere, hogy menjünk. Mindenkitől elbúcsúztunk, Miles csak intett, miközben nézte a budai várat. "

Ef Zámbó egyébként is tervezett egy kiállítást Szentendrére, ami képzőművész zenészek, valamint zenész képzőművészek világkiállításaként lett volna megtartva. "Mivel jól összehaverkodtunk, úgy éreztem, valami komolyabb együttműködés is lehet a jövőben, így felvetettem neki az ötletemet. Nagyon sok híres zenész volt képzőművész is, mint például Frank Zappa, John Lennon vagy Captain Beefheart, hogy csak a híresebbeket említsem. Megkérdeztem, hogy adna-e bele képet és lelkesen mondta, hogy mindenféleképpen küld hozzá valamit. Pont akkor akartam neki egy Vajda Lajos életéről szóló könyvet küldeni, amikor a megkaptam a hírt a haláláról." 

Miles Davis fél évvel a budapesti (szentendrei) látogatása után, 1991 szeptemberében váratlanul, sztrókban halt meg.  A koncertet lebonyolító cég munkatársa, Mező György is emlékszik, hogy mivel Miles Davis repülővel hagyta el Magyarországot, a képeket nem tudta magával vinni.

"A festmények itt voltak nálunk az irodában. Elkezdtem intézni a menedzsmenttel a kiviteli papírokat, de elég egyoldalú volt a kommunikáció. Mivel műtárgyról van szó, a kiküldéshez kellettek volna hivatalos papírok, amivel igazolják, hogy a festmények Miles Davis tulajdonát képezik. Ezeket hiába kértem, mindig elakadt a kommunikáció. Közben Miles elhunyt, és az egyik levelezés során azt írták, hogy ők ezzel nem akarnak foglalkozni, és nem tartanak igényt a képekre, ezekről hivatalosan írásban lemondanak".

Így aztán a képek évekig a Multimédia irodájában voltak letéve, míg Szigeti Ferenc (a Karthago gitárosa, a Multimédia akkori munkatársa) ki nem tette a falra, ahol szintén évekig lógtak. Ez az információ eljutott közben Ef Zámbóhoz is, mivel a Karthago énekese, Takáts Tamás régi jó barátja. "Tudtam, hogy a képeknek meg kell lenniük valahol Magyarországon, mert a haverom, Takáts Tamás egyszer elújságolta, milyen jó kis festményeket látott a Szigeti irodájában. Rögtön tudtam, hogy ez az a két kép".

A Multimédia közben átszerveződött, és a két festmény Jamie Winchester rózsadombi házába került, ahol akkor Mező György, a festmények jogszerű tulajdonosa élt. Miles Davis járt más galériákban, ahol szintén vásárolt kisebb képeket magyar képzőművészektől, de a többi festményt széthordták az alkalmazottak, és senki sem tudja pontosan, hogy hány darab volt belőlük, és mit ábrázoltak, így most sok embernél van olyan festmény a falon, amiről nem is tudja, hogy annak idején Miles Davis tulajdonát képezte. A két Ef Zámbó-kép volt a legnagyobb méretű, ezekhez Mező is ragaszkodott. Amikor a kilencvenes évek végén Los Angelesbe költözött, Szentendrén egy galériába adta be bizományba a két képet. A Miskakancsó Felhőkarcolóval szinte rögtön el is kelt, egy "Eladva" felirattal díszítette a szentendrei Fő téren található Műhely galéria falát. 

Ef Zámbó szinte véletlenül, séta közben figyelt fel a galéria falán lógó a képre, gyorsan be is szaladt, hogy megkérdezze, hogy nincs-e ott egy másik képe is a galéria tulajdonában. Hátul a raktárban várt eladásra a Sugárzó Koporsóvégű Önfényszopó Halott című kép. A galéria összekötötte ef Zámbót és Mező Györgyöt, és a festő részletre visszavásárolta a képet, így próbaterme mára egy Miles Davis szentéllyé változott. "Jó lenne, ha tudnám, hogy hol van a másik kép, mert szívesen tartanék egyszer egy kiállítást, ahogyan azt is tervezem, hogy a teljes történetet egyszer a legapróbb részletekkel együtt megírom." 

A zenész által vásárolt festményen, a tőle kapott három grafikán, valamint a Miles Davis által inspirált korai Ef Zámbó képen kívül van még egy darabja a gyüjteménynek. "Ezt a serpenyőt, amikor meghalt, az emlékére dekoráltam ki. Gondosan figyelve, hogy olyan tónusú mélykékkel dusított fekete legyen, amilyennek a bőrét láttam találkozásunkkor." Szentendrén később évekig tartottak Miles Davis emlékkoncerteket a zenész halálának évfordulóján, de aztán kaptak egy levelet a zenész családját képviselő ügyvédtől, amiben megtiltotta, hogy a zenész nevét használják.  

"Azóta nagyon sok verzióban kering az éjszakában a történetem, mert sokakanak meséltem már, és mivel bizonyos részletekkel eddig én sem voltam tisztában, a haverok hozzáköltötték a magukét. A legjobb talán az volt, amikor egyszer odajött hozzám Szakcsi Lakatos Béla és megkérdezte: Te Öcsi, nálad tényleg kifestette a konyhát a Miles Davis? Ha eszembe jutnak a gulyáskrémes szendvicsek melletti baráti jókedélyű beszélgetések, tulajdonképpen pontosan ez történt.