Tíz képregény, amit kötelező megvenni a hétvégén

The Walking Dead - Élőhalottak #11

Sok Walking Dead-rajongó lett szomorú, amikor úgy tűnt, 2014-ben a kilencedik kötettel véget ér a kultikus zombiképregény magyar kiadása. Szerencsére egy elszánt rajongói csapat továbbra is kiadja Robert Kirkman és Charlie Adlard díjnyertes fekete-fehér sorozatát, a korábbi években megszokott dizájnnal, ráadásul változatlanul a képregénygeek Juhász Viktor magas színvonalú fordításban.

A tavaszi képregénybörzére megjelent tizedik kötet után máris itt a tizenegyedik rész, amiben az exrendőr Rick a családjával és a mellé csapódó többi túlélővel próbál ember maradni a zombiapokalipszis utáni embertelenségben. Az azonos című tévésorozat alapjául szolgáló Walking Dead képregényeket érdemes a sorozatfüggőknek is figyelemmel követnie, mivel a két médiumban az események nem teljesen ugyanúgy alakulnak. Sőt, több olyan karakter is van a tévés változatban, akik a képregényben még nem is szerepeltek, vagy ott kicsit máshogy alakult a sorsuk. (Books&Stuff kaidó, 136 oldal, 2690 forint - a Képregényfesztiválon csak 2200)

Dampyr #1

A Walking Dead-fanok mellett jó hírünk van a vámpírok és a kétoldalanként geek kikacsintásokkal dobálózó akcióhősök rajongóinak is: 8 év szünet után újra magyarul olvashatjuk a világutazó félvámpír vámpírvadász, Harlan Draka kalandjait! A Fumaxnál korábban megjelent, és sajnos hatalmasat bukó, hatkötetnyi szörnykergetés után most a Frike kiadó döntött úgy, hogy ha nem is folytatja a korábbi kiadást, de egyfajta best of válogatást ad közre a világ egyik legnépszerűbb, 2000 óta megjelenő, fekete-fehér fumettijéből. Ezt egyébként az tette lehetővé, hogy a világ másik legnépszerűbb fumetti hőse, a vega okkult nyomozó, Dylan Dog magyarul megjelent kötetei az elmúlt években elfogytak annyi példányban, hogy a kiadó bevállaljon egy második sorozatot is.

Harlan Draka, a Ralph Fiennes-arcú szerb vámpírvadász a korábbi részekben bejárta már a polgárháború tépázta Balkánt, a kísérteties Angliát és a posztszovjet Oroszországot, de kergetőzött a prágai gólemmel és a német egyetemvárosokban bujkáló, csápos kultistákkal is. A 143. részben Velencébe látogat régi barátaival, a zsoldos Kurjakkal és a renegát vámpírnővel, Teslával, hogy megfejtsék annak az "élő automatának" a titkát, aki annak idején Casanovát is kijátszotta. A kötet második felében az olasz kiadás 179. része kapott helyet, ebben Harlan a szellemvadász Maud Nightingale oldalán próbál felgöngyölíteni Írország partjainál egy szövevényes kísértethistóriát. Izgalomban tehát nincs hiány - ráadásul a két rész rajzolója, Alessio Fortunato lesz az idei Képregényfesztivál egyik díszvendége. (Frike Comics, 192 oldal, 3000 forint)

Marvel+: Csodák kora #2

A szuperhősrajongóknak is érdemes lesz kinéznie a Képregéynfesztiválra, hiszen itt a Csodák kora 2, ami egyúttal a grandiózus történet befejező része. Ezt a képregényt a Marvel eredetileg 1994-ben adta ki, és akkor óriásit ütött. Elsősorban amiatt, hogy Alex Ross minden egyes képkockát hiperrealista festményként rajzolt meg benne. Aztán persze hamar kiderült, hogy a sztori sem a szokványos "idétlen spandexruhás és lobogó köpönyeges jófiúk csépelik az idétlen spandexruhás és lobogó köpönyeges gonoszokat New York felhőkarcolói között"-klisé, hanem valami sokkal komolyabb dolog. Az író, Kurt Busiek szuperhőse ugyanis a nagyvárosi átlagember ebben a történetfüzérben. Azok a civilek, akiknek pontosan olyan sokkoló élmény egy lángolva repülő ember, vagy egy mázsás pofonokat osztó kőgólem látványa, mintha bombát robbantana mellette valami őrült fanatikus, kisiklana vele a metró vagy esetleg kísértetet vélne látni egy romos házban.

A teljes történet 1939-től egészen a 70-es évekig mutatja be egy fiatal fotós, Phil Sheldon szemén keresztül, milyen az, amikor mindenféle bizarr, természetfeletti lények az emberiség védelmében megharcolnak egy bolygófaló gigarobottal, és közben romba döntik a fél várost. Angyalok ők, vagy űrlények, esetleg az Apokalipszis lovasai, egyenesen a Pokolból? Nehéz kérdések ezek, és a fojtogató katasztrófafilmes hangulatot az sem igazán oldja, hogy olyan régi ismerősök is felbukkannak a lapokon, mint Pókember, az X-Men vagy a szuperlényektől betegesen rettegő, fiatal J. Jonah Jameson. (Kingpin Kiadó, 96 oldal, 1290 forint)

Peter Parker Pókember #27

Természetesen a Kingpin Kiadó azokra is gondolt, akik inkább csak egy jó kis nosztalgiakirándulást tennénnek abba a korszakba, amikor Pókember még csupa olyan tarka ruhás, vicces nevű figurával verekedett, mint Rakéta Robi, Benyelő Benő, Boronás Jónás és a Vészmanó. A Peter Parker Pókember című sorozat tényleg ugyanazt a kedélyes Pókfejet hozza vissza, akit a '90-es években gyerekként megismertünk. Aki ha épp nem a balfék bűnözőket csomagolta be kötözött sonkaként a rendőröknek, akkor azon aggódott, hogy elég jók lesznek-e Jameson főszerknek a bunyóról készült fotók, kap-e értük elég pénzt ahhoz, hogy kifizesse végre a rezsihátralékot, és hazaér-e időben még azelőtt, hogy May néni vagy Mary Jane megtalálná a szennyesben a múlt héten használt pókjelmezt...

A nosztalgiamaratonba a legújabb füzetben Hulk is becsatlakozik, de pár oldal erejéig tiszteletét teszi a retrópartyn a Fantasztikus Négyes néhány tagja, a szimbionta pókruha, Venom, Őrszem, Tűzfegyver, Dögvész, Sikoly és Alakmás is! (Kingpin Kiadó, 80 oldal, 1750 forint)

Kittenberger

Somogyi György, Dobó István és Brazil, azaz Tebeli Szabolcs Kittenbergere volt eddig a magyar képregénykiadás Chinise Democracy-ja. 2010-ben még mindenki nagy reményekkel várta az akkor már szinte 90 százalékban kész képregény megjelenését, aztán ahogy teltek az évek, úgy mondott le mindenki arról, hogy valaha is olvashatjuk a címbéli magyar vadász és felfedező, valamint Áts Feri és Boka viktoriánus kalandjait. Idén viszont bombaként robbant a hír: a 60 oldalas Kittenberger nemcsak magyarul, de angolul is kapható lesz a Képregényfesztiválon. Az alkotók ezt a képregényt eredetileg még a Galaktika legendás, soha el nem készülő steampunk antológiájába szánták. Bár a magyar Indiana Jonesnak beállított Kittenberger Kálmán története már korábban összeállt Somogy György fejében, Tebeli Szabolcs örömmel dizájnolta át az addig rajzolt T-Modelleket és repülőket gőzgépes változatokra.

A végeredmény egy olyan francia stílusú, de jellegzetesen magyar kalandképregény lett, ami akár Kockásban is megállta volna a helyét a rendszerváltás előtt. Az olvasó egy alternatív 1907-es esztendőbe csöppen: Kittenberger Kálmán, valamint két barátja, A Pál utcai fiúk grundháborúja óta békét kötő Áts Feri és Boka (helyesebben: Ács Feri és Baka) a Kongói Szabadállamban próbálnak megfékezni egy orrszarvúforma pusztító fegyvert. Ám még semmit sem sejtenek arról, hogy a szálakat valójában a már háborúra készülő Belgium gépiesített világából mozgatják, és a korszak sztárnyomozója, Poirot is a nyomukban van. És ez még csak a készülő Kittenberger-trilógia első része! (Magánkiadás, 60 oldal, 1899 forint)

A halál temploma

Idén úgy tűnik, el leszünk kényeztetve hazai készítésű kalandképregényekkel, a Kittenberger mellett ugyanis A halál temploma is a 12.  Képregényfesztiválon debütál. Bár Molnár Attila és Halmi Zsolt (valamint Puskás Szabolcs és Vadas Máté) nem tudtak összekalapolni annyi pénzt közösségi finanszírozással, mint amennyit eredetileg szerettek volna, azért így is tisztességesen megcsinálták színesben, B/5-ös méretben a régóta dédelgetett képregénytervüket.

A történet főszereplői a Kittenbergerhez hasonlóan magyar kalandorok: egy testvérpár, akik Mexikóban vezetnek régészeti feltárásokat. Ám az aztékok kincsei helyett viking harcosok maradványait találják meg, később pedig elfeledett törzsek, elveszettnek hitt naplóbejegyzések, és titokzatos kormánytisztviselők is belebonyolódnak a történetbe. Ez így együtt már simán elég lenne egy hamisítatlan Indiana Jones-sztorihoz, de a készítők semmit sem bíztak a véletlenre: a képregényben felbukkannak a szórakoztató ponyvák és reneszánszukat élő konspirációs teóriák legkedveltebb főgonoszai, az okkult nácik és a szabadkőművesek is! (Magánkiadás, 60 oldal, 2000 forint)

A szőke ciklon

Nyolcadik kötetéhez érkezett idén Képes Kiadó impozáns Rejtő-Korcsmáros sorozata: ezúttal a régi Fülesekben megjelent A szőke ciklon kapott a színes, A4-es méretű, keménytáblás kiadást. Egy Korcsmáros Pál-kaliberű rajzolózseninek egyébként a francia piacon minden munkája ilyen szép köntösben jelenik meg, nálunk egy kicsit bonyolultabb volt összehozni.

Rejtő Jenő 1939-es regényéből Korcsmáros Pál 1961-ben készített képregényt a korszak legnépszerűbb rejtvénymagazinja, a Füles számára. A gyémántot rejtő Buddha-szobor után kutató Miss Evelyn, és a nyomában loholó, borotválatlan lord történetét Cs. Horváth Tibor passzírozta bele annak idején a kis képkockákba, de ezzel sajnos a Rejtő-poénok többségét is kidobta, a szövegbuborékokkal pedig általában kitakarta Korcsmáros zseniálisan groteszk figuráit. Szerencsére a Korcsmáros-örökösök évek óta egy bevált recept szerint modernizálják a régi Rejtő-klasszikusokat: Garisa H. Zsolt óvatosan felkapargatja az eredeti oldalakra otrombán ráragasztott szövegeket, digitálisan retusálja a megfakult rajzokat, és sokszor ki is egészíti azokat, mesterien utánozva Korcsmáros jellegzetes stílusát (az évekig tartó, kötélidegeket igénylő munkafolyamatról itt és itt lehet többet megtudni). A színezés természetesen most is Garisa állandó tettestársa, Varga "Zerge" Zoltán keze munkája. (Képes Kiadó, 72 oldal, 3990 forint)

Cherubion

Azon lehet ugyan vitatkozni, hogy klasszikusnak számítanak-e ma Nemes István regényei, és jár-e az ezekből készült adaptációknak a Sci-Fi Klasszikusok Képregényen címke, az viszont biztos, hogy Jeffrey Stone Éj-trilógiáját sokan szerették a mai harmincasok közül a '90-es években, fiatalként olvasni. A hangzatos angolszász álnéven jegyzett regény főszereplője ugyanis egy teljesen hétköznapi, földi fiatalember, Leon Silver, aki miután beszakad egy kisváros melletti tó jegébe, hihetetlen kalandokba keveredik egy idegen világban. Ugyan melyik pattanásos kamaszfiú ne szeretett volna 1992-ben az iskola gyógyegeréből daliás harcossá változni, pláne azután, hogy a könyv szerencsétlen főhőse a történet előrehaladtával még a lenge öltözetű, szarvas boszorkánnyal, Chloviával is összejön?

Egy tisztességes világmegmentős történetbe persze gonosztevők és segítőtársak is kellenek, ezekből rögtön hármat is kap a főhős: Sang, a szangvinikus félisten, Choler, a kolerikus varázsló és Melan, a melankolikus robotprogramozó kismajom egymást és a főhőst átverve próbálják megszerezni az Éj kövét és az Éj kardját, mielőtt még régi mesterük, az Éj istene visszatérne a világukba. Nemes István könyveinek képregényváltozatát eredetileg a szakma nagy veteránja, Fazekas Attila rajzolta meg, még a '90-es években a Füles számára, Kiss Ferenc forgatókönyve alapján, füzet formájában most először lesz hozzáférhető a sci-fi, a fantasy és a képregények kedvelőinek. (Corvina Bt., 36 oldal, 1500 forint)

RePrint #2

A kicsit fapados dizájnú borító ne riasszon vissza senkit, a RePrint abszolút vállaltan néz ki úgy, mint egy képregénymagazin a rendszerváltás környékéről. A hazai képregényipar nagy öregjei, Kiss Ferenc, Fazekas Attila, Marosi László, Haui József és Sváb József, azaz a Szürke Farkasok nemcsak a régi, ritka klasszikusaikat porolták le egy új kiadványsorozat kedvéért, de vadonatúj epizódokat is készítettek az egykor nagy sikerű Bucó, Szetti, Tacsi képregénysorozathoz. Épp ezért a címlapon is az idén 80 éves Marosi László látható, aki az ország első GMK-jának tulajdonosaként, a Táltos Kiadó vezetőjeként jelentetett meg 10 év alatt 300 kiadványt, milliós összpéldányszámmal.

A RePrint 2-ben Fazekas Attila a szokásos filmes-realista stílusában folytatja a Halálhajót, Kiss Ferenc képregényíró és Verebics János képregényrajzoló egy-egy cikkel, Bayer Antal egy Zórád-elemzéssel képviselik magukat a kötetben, Marosi László és Békési Sándor pedig egy Forma 1-es Bucó, Szetti, Tacsi-történettel kedveskedik a retrórajongóknak. (Magánkiadás, 44 oldal, 1500 forint)

Cafe Postnuclear

A végére hagytuk a mi kutyánk kölykét. Akik tavaly lemaradtak az akkor 15 éves jubileumát ünneplő Totalcar.hu retróautós képregényalbumáról, a fesztiválon bepótolhatják a vásárlást, maradt még néhány porosodó példányunk a szerkesztőségben. A Cafe Postnuclear kicsit olyan, mint a szegény ember Mad Maxe: a Kádár korszak és Az országút harcosa násza egy sosemvolt jövőben. A 72 oldalas, színes, keményborítós, retrólexikonnal is ellátott albumot kifejezetten az autók, a motorok, a hangalámondásos VHS-kazetták és a Fallout videojátékok szerelmeseinek készítettünk.

A történet akár egy VICO-film is lehetne, Bozai József narrálásával: a tuningolt Skodával furikázó, Orion-pólós pisztolyhős egy álmodozó sztriptíztáncosnővel, egy szürke marhán lovagló, harcias amazonnal és két Commodore 64-mániás neo-barbárral együtt próbál szembeszállni a gonosz erőivel. Egy olyan atomháború utáni Magyarországon, ahol egy babkonzerv, egy kanna benzin és egy pohár víz is többet ér, mint az emberélet, és ahol a bűneid zsoldja: halál! Bár a Cafe Postnuclear tavalyi megjelenés, az idei fesztiválon a képregényszakma Oscarjának számító Alfabéta-díj egyik esélyese. (Totalcar.hu, 72 oldal, 3480 forint)

12. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál
Dürer Kert (Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.)
délelőtt 10-től este 6-ig
beugró: 850 forint