Magdusnak sok titka maradt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Szavak helyett képek mesélnek a levelezőlapon rendelt, mesevilágban nevelt kislányról, a szerelmes, fióknak író tanárnőről és a magyar irodalom újra befogadott kilencvenéves nagyasszonyáról. „Gurul a sok-sok pillanat” címmel fotóalbum jelent meg Szabó Magda életéről, sok-sok eddig ismeretlen fényképpel.
A Jaffa kiadónál Jolsvai Júlia összeállításában megjelent könyvben csaknem háromszáz, korábban nagyrészt ismeretlen fénykép szerepel az egyik legnépszerűbb magyar írónő életéből. A Szabó Magda-életműsorozat részeként napvilágot látott albumban kilenc évtized elkapott pillanatai, beállított portréfotói, családi és hivatalos képei, az olvasóknak vagy csak a férjnek szóló szabómagdás mosolyok követik egymást kronologikusan. Összeállítottunk egy kedvcsináló válogatást a fotókból.
Kislányként, valószínűleg a debreceni Szent Anna utcai ház udvarán.
Sovány volt, meghizlalhatatlan. Az első években sokat betegeskedett, gyakran kényszerült ágyba, kezében a szülei által készített, metszett képekkel és saját verseikkel teli könyvvel. „Szerettem élni, a nappal azért volt gyönyörűséges, mert sárga volt vagy fehér, az este, mert kék vagy fekete”– emlékezett évtizedekkel később. Az elvált, különös sorsú Jablonczay Lenke és Szabó Elek, Debrecen népszerű kultúrtanácsnoka az első világháború legvéresebb szakaszában találkozott. Szabó Elek még vőlegénykorában, képes levelezőlapon rendelte meg lányát. „Két ember kötött úgy házasságot, hogy bosszút áll eddigi életén, és felneveli a szabad gyereket a maga mesevilágában, a gyereket, aki számára, ha az a kérése, hogy ne legyen halál, bánat, keserűség, minden Andersen mesét átírnak”– írta később a „fényes, tökéletes, felejthetetlen” gyerekkorról. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
Sovány volt, meghizlalhatatlan. Az első években sokat betegeskedett, gyakran kényszerült ágyba, kezében a szülei által készített, metszett képekkel és saját verseikkel teli könyvvel. „Szerettem élni, a nappal azért volt gyönyörűséges, mert sárga volt vagy fehér, az este, mert kék vagy fekete”– emlékezett évtizedekkel később. Az elvált, különös sorsú Jablonczay Lenke és Szabó Elek, Debrecen népszerű kultúrtanácsnoka az első világháború legvéresebb szakaszában találkozott. Szabó Elek még vőlegénykorában, képes levelezőlapon rendelte meg lányát. „Két ember kötött úgy házasságot, hogy bosszút áll eddigi életén, és felneveli a szabad gyereket a maga mesevilágában, a gyereket, aki számára, ha az a kérése, hogy ne legyen halál, bánat, keserűség, minden Andersen mesét átírnak”– írta később a „fényes, tökéletes, felejthetetlen” gyerekkorról. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
Középiskolai tanárként a negyvenes évek elején; Fiatal lányként; Az egyetemista Szabó Magda Bécsben; Nyaralás idején a negyvenes években
Tizenéveinek az elképesztően szigorú, elképesztően református Dóczy próbált keretet adni. A debreceni leánynevelő intézetben voltak már rajongói, de a legtöbb tanár nem tudott mihez kezdeni a szabálytalan, rendszerből kilógó, Krisztus helyett egy kiskutyáról író vagy éppen a cserkészhimnuszt átjavító Szabó kisasszonnyal. Az érettségivel új élet kezdődött: vadul flörtölve alázta porig latinból a vizsgára kirendelt államtitkárt, és az iskolai pályadíjon elnyert pénzből Bécsbe utazott. „Egy kicsit túlságosan is debreceni vagy”– küldte az apja, aki boldog volt, hogy hónapokkal később alig ismert rá vörös körmű és ajkú, filmszínésznő-frizurás lányára a pályaudvaron. A háború kitöréséig minden nyarat Bécsben töltött. Az Anschluss-ra készülő városról írt kisregénye egészen 2018-ig fiókban, majd dobozban lapult: idén jelent meg Csigaház címmel. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó) )
Tizenéveinek az elképesztően szigorú, elképesztően református Dóczy próbált keretet adni. A debreceni leánynevelő intézetben voltak már rajongói, de a legtöbb tanár nem tudott mihez kezdeni a szabálytalan, rendszerből kilógó, Krisztus helyett egy kiskutyáról író vagy éppen a cserkészhimnuszt átjavító Szabó kisasszonnyal. Az érettségivel új élet kezdődött: vadul flörtölve alázta porig latinból a vizsgára kirendelt államtitkárt, és az iskolai pályadíjon elnyert pénzből Bécsbe utazott. „Egy kicsit túlságosan is debreceni vagy”– küldte az apja, aki boldog volt, hogy hónapokkal később alig ismert rá vörös körmű és ajkú, filmszínésznő-frizurás lányára a pályaudvaron. A háború kitöréséig minden nyarat Bécsben töltött. Az Anschluss-ra készülő városról írt kisregénye egészen 2018-ig fiókban, majd dobozban lapult: idén jelent meg Csigaház címmel. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó) )
„Évával az erkélyen”– áll Szabó Magda kézírásával a fotó hátulján. Hatvanas évek, Júlia utca.
A macskák és más állatfajták is egész életében társai, műveinek szereplői voltak. Az „örökös hülye regényírás” közben születtek Szabó Magda macskalevelei: Évuka, az elnyomott pasaréti kiscica panaszait eredetileg a szomszédainak szánta, de halála után Örömhozó, bánatrontó címmel kötetbe rendezve is megjelent. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
A macskák és más állatfajták is egész életében társai, műveinek szereplői voltak. Az „örökös hülye regényírás” közben születtek Szabó Magda macskalevelei: Évuka, az elnyomott pasaréti kiscica panaszait eredetileg a szomszédainak szánta, de halála után Örömhozó, bánatrontó címmel kötetbe rendezve is megjelent. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
A Halászbástyánál a hetvenes években.
Műszörmében és a kultúrpolitika által befogadva. A Rákosi-korszakban pár órára odaítélt, majd visszavett Baumgarten-díj, az irodalmi életből a tanári pályára kényszerítés után az osztályidegen Szabó Magdát az 1956 után megváltozott kultúrpolitika is felfedezte. 1958-ban megjelent a Freskó, a következő évben megkapta a József Attila-díjat: „Most újra itt futhatunk a manézsban, Szobotka is, én is, hány kört szaladjunk még, hogy soha többé ne kételkedjenek abban, hogy ide tartozunk? És mit bírnak még az izmaink?” (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
Műszörmében és a kultúrpolitika által befogadva. A Rákosi-korszakban pár órára odaítélt, majd visszavett Baumgarten-díj, az irodalmi életből a tanári pályára kényszerítés után az osztályidegen Szabó Magdát az 1956 után megváltozott kultúrpolitika is felfedezte. 1958-ban megjelent a Freskó, a következő évben megkapta a József Attila-díjat: „Most újra itt futhatunk a manézsban, Szobotka is, én is, hány kört szaladjunk még, hogy soha többé ne kételkedjenek abban, hogy ide tartozunk? És mit bírnak még az izmaink?” (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
Férjével, Szobotka Tiborral a Szovjetúnióban; Amszterdamban keresztfiával, Tasi Gézával
Fiatalságán az író Szobotka Tiborral osztozott. „Ha ő nem áll mellettem, kalapáccsal verem szét az írógépemet írás helyett” – írta az ötvenes évekről. Akkoriban mindketten a fióknak írhattak csak, és Szobotka igazi rehabilitálása hozzá képest is késett. A híres írónő férjeként ismerték vagy inkább nem ismerték a Megbízható úriember és a Menyasszonyok, vőlegények szerzőjét. „Nekem írd meg! – kért, mikor végképp abba akartam hagyni mindent –, nekem egyedül, és ne törődj mással. Ha szeretsz, elég kell hogy legyen neked az, hogy én vagyok az olvasód.” Halála után a Megmaradt Szobotkának című könyvében állított neki emléket. Utolsó éveiben keresztfiával, az egykori dobos Tasi Gézával élt Kerepesen. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
Fiatalságán az író Szobotka Tiborral osztozott. „Ha ő nem áll mellettem, kalapáccsal verem szét az írógépemet írás helyett” – írta az ötvenes évekről. Akkoriban mindketten a fióknak írhattak csak, és Szobotka igazi rehabilitálása hozzá képest is késett. A híres írónő férjeként ismerték vagy inkább nem ismerték a Megbízható úriember és a Menyasszonyok, vőlegények szerzőjét. „Nekem írd meg! – kért, mikor végképp abba akartam hagyni mindent –, nekem egyedül, és ne törődj mással. Ha szeretsz, elég kell hogy legyen neked az, hogy én vagyok az olvasód.” Halála után a Megmaradt Szobotkának című könyvében állított neki emléket. Utolsó éveiben keresztfiával, az egykori dobos Tasi Gézával élt Kerepesen. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
![bal oldal: Szüleivel a debreceni ház előtt 1958-ban
jobb oldal: Párizsban a kétezres években
Szabó Magda két, csak a családi körnek és az asztalfióknak termelő író házasságából született. Anyja
novellákat írt, regényt is, kis színdarabokat, mesét; történetei nélkül nincs Tündér Lala, Sziget-kék,
Bárány Boldizsár. Adyval bandázó apja szonetteket, verses önéletrajzot, elbeszéléseket, karcolatokat.
Mentőöv volt számukra az írás.
„Mindenem van – jelentette be boldogan [anyám], mikor a legrosszabbul ment minden –, mert amit
akarok, azt én megírom magamnak meg kitalálom!’” „Én is! Én is!”– nevetett vele a másik író, a férje,
és elkezdtek beszélgetni és felsorolták, mi mindenük van, és közben nemigen volt semmijük.”
Szabó Magda, a két öntörvényű ember hosszú, sokszor nem boldog házasságából született gyerek
kilencven évének sok-sok pillanata gurul elénk az albumból. De csak az, amit ő gurított, nem egy fotót
tudatosan megsemmisített. Annyi titka maradt.](https://kep.index.hu/1/0/2238/22387/223877/22387730_54b55563df46a5080f38855b6fd7f3a8_wm.jpg)
Szüleivel a debreceni ház előtt 1958-ban; Párizsban a kétezres években
Szabó Magda két, csak a családi körnek és az asztalfióknak termelő író házasságából született. Anyja novellákat írt, regényt, kis színdarabokat, mesét; történetei nélkül nincs Tündér Lala, Sziget-kék, Bárány Boldizsár. Adyval bandázó apja szonetteket, verses önéletrajzot, elbeszéléseket, karcolatokat. Mentőöv volt számukra az írás.
„Mindenem van – jelentette be boldogan [anyám], mikor a legrosszabbul ment minden –, mert amit akarok, azt én megírom magamnak meg kitalálom!’” „Én is! Én is!”– nevetett vele a másik író, a férje, és elkezdtek beszélgetni és felsorolták, mi mindenük van, és közben nemigen volt semmijük.”
A két öntörvényű ember hosszú, sokszor nem boldog házasságából született gyerek kilencven évének sok-sok pillanata gurul elénk az albumból. De csak az, amit ő gurított, mivel nem egy fotót tudatosan megsemmisített. Annyi titka maradt. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
Szabó Magda két, csak a családi körnek és az asztalfióknak termelő író házasságából született. Anyja novellákat írt, regényt, kis színdarabokat, mesét; történetei nélkül nincs Tündér Lala, Sziget-kék, Bárány Boldizsár. Adyval bandázó apja szonetteket, verses önéletrajzot, elbeszéléseket, karcolatokat. Mentőöv volt számukra az írás.
„Mindenem van – jelentette be boldogan [anyám], mikor a legrosszabbul ment minden –, mert amit akarok, azt én megírom magamnak meg kitalálom!’” „Én is! Én is!”– nevetett vele a másik író, a férje, és elkezdtek beszélgetni és felsorolták, mi mindenük van, és közben nemigen volt semmijük.”
A két öntörvényű ember hosszú, sokszor nem boldog házasságából született gyerek kilencven évének sok-sok pillanata gurul elénk az albumból. De csak az, amit ő gurított, mivel nem egy fotót tudatosan megsemmisített. Annyi titka maradt. (Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó)
Borítókép: A pár hónapos Szabó Magda édesanyjával, 1917 Fotó: Családi archívum / Jaffa Kiadó
Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben. Jaffa Kiadó, 2018.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
