Szervác, Imola
12 °C
18 °C

Szerelmes Petőfi-szobrot avattak Kínában

2019.11.29. 20:07

Egy Petőfi Sándort és feleségét, Szendrey Júliát ábrázoló szobrot avattak pénteken a nyugat-kínai Csungkingban. Az MTI híre szerint Szórádi Zsigmond szobrászművész Kokárda virága című alkotását a Külgazdasági és Külügyminisztérium adományozta Jücsung kerület önkormányzatának a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából.

"Szórádi Zsigmond szobra azt a Petőfit jeleníti meg, akihez minden kínainak van kötődése, hiszen valamennyi kínai iskolás megtanulja a magyar költő Szabadság, szerelem című versét. De a szobor persze a szerelmesekhez is szól, ezért melléje egy lakatfalat is kialakítottak, ahová elhelyezhetik szerelemlakatjaikat" – mondta az alkotásról Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, aki (Csang Ling, Kína Népi Politikai Tanácskozó Gyűlésének helyettes elnöke mellett) ünnepi beszédet mondott az avatáson.

Szőcs szerint a szoborállítás annak a stratégiának a része, amely a magyar külpolitikai apparátuson keresztül Nyugat-Kínában is meg akarja jeleníteni Magyarországot, hiszen eddig csak Pekingben és a tengerparti városokban volt hagyománya a magyar politikai, gazdasági és kulturális jelenlétnek. A közelmúltban azonban három város (Csungking, Csengdu és Hszian) egyetemein is magyar szakok jöttek létre, Csungkingba pedig rövidesen közvetlen repülőjárat is indul Budapestről.

Ez a szoboravatás tehát nem csupán egy kulturális szimbólum, hanem a magyar kormány által hirdetett keleti nyitásnak és a kínai Egy övezet, egy út programnak is konkrét megjelenése

– emelte ki a miniszterelnöki főtanácsadó.

Nem ez azonban az első Petőfi-szobor Kínában. A távol-keleti országban az ezredfordulót követően két szobrot is állítottak a tiszteletére – 2003-ban Pekingben, majd 2007-ben Sanghajban –, költészete pedig tananyag a kínai középiskolákban. A pekingi mellszobrot Medgyessy Péter avatta fel, a költő második kínai szobrát pedig Gyurcsány Ferenc Sanghajban. A most átadott szoborról a cikkünk élesedésekor még csak a Demokrata oldalán találtunk képet.

A kínai (és bolgár) Petőfi-kultuszról korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.