Érthetetlenül kicsi lesz a kiállítótér a Néprajzi Múzeumban

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 2020. augusztus 10-én tett közzé egy közbeszerzési felhívást, amiben az új Néprajzi Múzeum állandó kiállítótérének kialakítására keresnek vállalkozót, és ebből kiderült az is, hogy mennyi helyet szánnak az állandó kiállításoknak és a kapcsolódó gyűjteményeknek, írja a Népszava. 

Ez alapján

• az állandó kiállítóterek területe összesen 2999,57 m²
• az interaktív kiállítótér területe összesen 274,98 m²
• az ifjúsági kiállítás területe összesen 800,81 m²
•  a kerámiatér területe pedig összesen 160,93 m²

 lesz, ami összeadva körülbelül

Ez a szám önmagában nyilván nem mond sokat, csak akkor, ha összevetjük a múzeum összterületével. A Dózsa György úton már nagyrészt kinőtt a földből a magyar NAPUR architect építésziroda által tervezett, hatalmas épület az 56-os emlékmű két oldalán. A Liget Budapest Projekt honlapja szerint az új Néprajzi Múzeum összterülete 33 ezer négyzetméter lesz, vagyis az állandó kiállítások területe alig valamivel több mint tíz százalékát teszi ki az összterületnek.

Ez persze növekedés az Igazságügyi Palotában eddig rendelkezésre álló területhez (1200 m²) képest, és persze az időszakos kiállításoknak szánt területe (további 2500 négyzetméter) is hozzászámolható. De még mindig rejtély, hogy mégis milyen célokra akarják használni az óriási új múzeumépület nagy részét, főleg úgy, hogy a Néprajzi kapott egy korszerű, minden lehetséges igényt kielégítő raktárat és restaurátor-központot is a 2019 májusában átadott Szabolcs utcai OMRRK (Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ) területén, vagyis a leginkább helyigényes részlegek nem az új múzeumban kapnak helyet.

Azt is tervezzük, hogy a Szabolcs utcában hamarosan elkészülő műtárgybázison a látogatók számára is rendezünk bemutatókat, raktárkiállításokat. Az OMRRK-n belül lesz a Néprajzi Múzeum gyűjteményi központja is

– nyilatkozta Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója egy évvel ezelőtt.

A Liget Budapest projekt kritikusai régóta kifogásolták, hogy a parkba tervezett új múzeumok túlméretezettek, és területük jelentős részét valójában nem múzeumi célokra, hanem vendéglátásra vagy rendezvénytérnek akarják használni.

Az Átlátszó pár hete írta meg, hogy 26 milliárd forintról 32 milliárdra nőtt az új Néprajzi Múzeum megépítésének költsége a Városligetben.  Az áremelkedést az előre nem látható körülmények, így a koronavírus miatt márciusban kihirdetett veszélyhelyzet is indokolta a beruházó szerint. A drágulásból 1,7 milliárd forintot a műszaki tartalom bővülésével indokoltak. 4,4 milliárd forint pedig a szerződésben eredetileg nem szereplő munkálatokhoz kell, amelyek elvégzése más ajánlattevőtől nem várható.

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után a Városliget Zrt. közleményben juttatta el álláspontját az Indexhez, amely szerint az új épület minden szempontból jobb körülményeket biztosít majd a gyűjtemény bemutatásához.

"Az új, városligeti múzeumi épület tervezése a néprajzi szakma bevonásával és teljes támogatásával történt. (...) A szakemberek részt vettek az építészeti pályázat kiírásának megfogalmazásában és aktívan részt vettek a tervek elkészítésében, így a kiállítóterek méretének meghatározásában is" – írják.

Hozzáteszik: a múzeumban nem csak a kiállítótérnek kell elférnie, hanem az ott dolgozó mintegy 120 múzeumi szakember irodájának, a múzeumpedagógiai helyiségeknek, a könyvtárnak, az archívumnak, továbbá a közönségforgalmi tereknek, üzemeltetési, technikai helyiségeknek is helyet kell szorítani az épületben.