Az Üvegtigris producere szerint Kálomista Gábor kurzusfilmet csinál

Kálomista Gábor, aki saját finanszírozással forgatja az őszödi beszédről készülő krimijét, úgy látja, két lehetőség áll azok előtt, akik Magyarországon filmet szeretnének forgatni. Az egyik, hogy a filmkészítő beáll a sorba a Nemzeti Filmintézetnél, vagy megpróbál támogatókat szerezni és saját tőkét beletenni. Maga is így látja?

Igen. Magyarországon a Nemzeti Filmintézet az egyetlen állami pénzforrás, ami Andy Vajna alatt Filmalap volt. A filmes produkciók tervével ott lehet sorba állni, pályázni, ott zajlik a forgatókönyv-fejlesztés, és tőlük függ a gyártás is, meglátjuk, milyen eredménnyel, korai még kommentálni.

Miért?

Mert nem akarok mások helyett nyilatkozni. Azt sajnálom, hogy elkaszálták Pálfi Gyurit, Török Ferit, és egy csomó olyan filmet, produkciót, rendezőt, akik már eddig bizonyítottak, minőségi filmeket tettek az asztalra, és vélhetően a következő munkájuk se lenne értéktelen.

Min múlik, hogy kit támogatnak és kit kaszálnak el?

Komolyan kérdezi?

Persze.

Tőlük kell megkérdezni, milyen prioritások alapján döntenek. Mindenki tudja a filmszakmában, hogy ha Rákay Philip, Bayer Zsolt, Eperjes Károly, pályázik, az várhatóan sikeres lesz. Vannak preferált producerek, mint Lajos Tamás, Kálomista Gábor, akik szinte minden döntési folyamatnál ott vannak, nyertesként…

Kálomista Gábor nem kapott pénzt a most készülő filmjére.

Nem is kért.

Ezt el is mondta.

Ennek nyilvánvalóan stratégiai háttere van, hiszen mindenki tudja, miről szól a történet.

Miről szól?

Kollégáim jelentős részével ellentétben nekem nincs bajom azzal, hogy készül egy Gyurcsány-film. Nekem a helyzettel van bajom. Az eltelt harminc évben vezette a filmszakmát Grunwalsky Ferenc, Andy Vajna, most Káel Csaba. Volt sok vita, de eddig kibekkeltük a kurzusfilmeket. Tehát a rendszerváltás óta ez az első olyan film, ami egyértelműen politikai szándékkal készül.

Maga készítene Orbán Viktor-filmet?

Szívesen nyúlnék érzékeny témákhoz, ha elém kerülne egy jó forgatókönyv. Lelkesen forgatnék például a NER működéséről. Erre most valószínűleg nem kapnék pénzt, lehet, hogy egyszer majd eljutunk odáig, de ezt se erőltetném. Nem akarok politikai filmeket csinálni, a minőségi filmek érdekelnek.

Nem lehetséges, hogy a Kálomista-film is az lesz?

Nehezen tudom elképzelni, de akár az is lehet. Ám itt nem csak arról van szó, hogy milyen film lesz! Ez a produceri szakma lejáratása, miközben a minőség- és szakértelem-alapú producereink díjakat hoznak el a csúcsfesztiválokról, Petrányi Vikiék és a Mécs-Mesterházy házaspár filmjeit éppen most hívták meg Cannes-ba. Kell gyomor egy kurzusfilmhez, de tudjuk , hogy a Kálomistának van. Egy igazi producernek felelőssége van a szakmával szemben, hogy mit vállal be és mit nem, illetve mibe kényszeríti bele a többségében bajban levő kollégákat!

Mennyiből készíthető el egy közepes költségvetésű magyar film?

Ötszázmillióból már látványos filmet lehet csinálni. Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmje, ami Berlinben Ezüst medvét kapott, úgy készült, hogy két produceri csapat összeállt, és különböző forrásokból összerakta a büdzsét. De ez egy minimál-költségvetésű történet. Volt egy-két ilyen produkciónk, ilyen volt például Ivan Buharov filmje Az itt élő lelkek nagy része, de a saját forrás csak nagyon behatárolt nagyságrendig működik.

Meddig?

Azt teljesen kizárt, és komolytalan állítás, hogy milliárdos nagyságrendet össze lehet szedni egy produkcióra. A mi filmjeink tizenmilliós költségvetésből készültek. Igor Buharov filmjénél összeállt öt producer. Beraktak pénzt, kapacitást, ezt-azt, amihez jött a 30 százalékos adókedvezmény, innentől kezdve 15-30 millió forint erejéig össze lehet rakni egy produkciót. Magyarországon nincs olyan ember, aki üzleti alapon társulna egy nagy költségvetésű film finanszírozásába, mert soha nem térül meg. Még az Üvegtigris se hozta vissza a rá költött pénzt.

Miből térülhet meg egy film Magyarországon?

Elvben a mozibevételekből. Ha beteszel egy filmbe ötszázmillió forintot, az bőven millió feletti nézőszámnál térül meg. Ez utoljára a nyolcvanas években sikerült Bujtor Istvánnak. Még a Valami Amerika, vagy az Üvegtigris, amik abszolút sikerfilmek voltak, se termelték ki az árukat.

Mire számíthat az a befektető, aki filmes produkcióba fekteti a pénzét?

Arra, hogy soha nem látja viszont. Sok barátom kérdezte az Üvegtigris sikere után, hogy érdemes-e beszállni. Mindegyiket lebeszéltem róla.

Akkor miből él meg egy magyar filmproducer?

Abból, hogy a támogatott filmeknél egy tisztességes produceri részt be lehet építeni a büdzsébe. Ez nem horror összeg ahhoz képest, hogy két évig dolgozol a filmen, de mindenképpen több, mint ami korábban volt. A magánfinanszírozású filmekből értelemszerűen nem vehetsz ki produceri részt, hanem be kell fektetned, munkát, kapcsolati tőkét, személyes hitelt stb. Az ember ezt azért csinálja, mert jó filmeket szeretne létrehozni, de művészi szándékkal nem lehet több pénzt szerezni magánforrásból.

Az sem garantálja a megtérülést, ha a film külföldi fesztiválokat nyer?

Nem jön vissza a pénz külföldről sem. Presztízsben segít, illetve több lehetőséget jelent, koprodukciókat hozhat. Enyedi Ildikó és Mundruczó Kornél filmjei idén is kijutottak Cannes-ba, mindkettő koprodukcióban készült. Enyedi Ildikó, Mundruczó, Nemes Jeles László nevére ugranak a külföldi partnerek. Pálfira is ugranának.

Koprodukcióval ki lehet hozni nullára egy filmet?

Úgy sem. Egy film készült Magyarországon, ami elég sokat visszahozott, a Saul fia. Elég jól adták el Amerikában, de ehhez kellett egy Oscar-díj.

Ha nincs haszon, miért száll be egy külföldi koprodukciós partner?

Mert ő is kap támogatást. Magánpénz nulla. Európában jellemző a televíziós támogatás, és vannak különféle művészeti támogatások, főleg a franciáknál. Az NFI küldetése is teljesen normális és szükséges, hiszen egy népszerű és társadalmilag is fontos művészeti ág támogatására hozták létre. Az EU-nak is van több filmes alapja. Alkalmanként magyar filmek is hozzájutnak.

Most min dolgozik?

Főleg reklámfilmeken és távolabbi terveken. Nem kaptunk pénzt a Gerendaiékkal közösen beadott Sziget-dokumentumfilmre, amiről úgy gondoltam, hogy elég erős sztori, főleg, miután tavaly és idén is elmaradt a fesztivál. Hárommillió forintot kértünk a fejlesztésre, de elutasították. Most megpróbáljuk beadni tévére. A felét összerakom szponzorációban, a másik felére pedig pályázunk az NFI-nél. A szponzoroktól talán be tudunk szerezni pénzt, hiszen a Sziget különleges téma. Talán még az Üvegtigrisre is tudnánk szponzorpénzt szerezni.

Lesz Üvegtigris 4?

Gondolkodunk rajta, de számolgattam, és ha csak alapfilmet csinálunk, ahol minden a kocsma környékén történik, az is belekerül három-négyszáz millióba. A szponzoroktól maximum tizenmilliókat tudnánk erre a filmre összeszedni, ha beszállna a tévé is. A maradék háromszázötvenet a Filmalaptól kellene megkapnunk. Amit a Kálomista mond a magántámogatóktól, az egyszerűen nem igaz. Illetve úgy igaz, hogy magánemberektől kapja a pénzt. Az más kérdés, hogy a magánembereknek honnan vagy miből van erre pénzük. A tao valóban érinti őt is, de a többit bizonyos forrásokból, politikai okokból szedik össze.

Pár hete játsszák a mozik Gothár Péter Hét kis véletlen című filmjét, amiben szintén részt vett mint producer. Gothár körül egy egészen másfajta, nem politikai botrány robbant ki. Ez hogyan érintette a filmet?

Producerként végig ott voltam a forgatáson, minden teljesen normálisan folyt, semmiféle rosszízű dolog nem történt. Leforgattuk a filmet nyáron – 2018-ról beszélünk –, és egy évvel később tört ki a botrány, épp a tervezett bemutató előtt. Akkorra már kész volt a film. A pandémia miatt el kellett tolnunk a bemutatót, ami a botrány miatt nem is volt nagy baj. Ez egy igen jó és fontos film, nagy kár lett volna, ha a „me too” indulatok elsüllyesztették volna. Gothár nagyon tehetséges ember, más kérdés, hogy amit csinált, ami miatt mennie kellett a Katonából is, azt elítéljük. Erről a felségem és munkatársam, Pataki Ági beszélt is a sajtóban is, és teljesen egyetértek vele.

(Borítókép: Kovács Gábor producer (b) és Vass Tamás első asszisztens (j) a Hét kis véletlen című játékfilm első forgatási napján a dömösi révnél 2018. augusztus 3-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)