Mi lenne, ha az egész bolygó felkerülne az UNESCO Világörökség listájára?

Szép lista, hosszú lista, de az is lehet, túlságosan rövid. Nincsen olyan nemzet vagy ország, amelyik ne lenne büszke arra, ha természeti szépségei, épített környezetének látványosságai közül valamelyik felkerül az UNESCO Világörökség listájára. Ám az, hogy egy völgy vagy egy utca látképe miért kerül fel erre a listára, nem is olyan egyértelmű.

Illetve egyértelmű, mert az ítészek azt vagy védeni akarják, vagy megőrizni a jövőnek. Csak az nem mindegy, hogy mitől és miért kell megvédeni, s hogy kinek és mi okból kell megőrizni. Az Index kultúrrovatának arútluK című podcastjában arról beszélgetünk, milyen szempontok szerint lehet és érdemes kiválasztani egy-egy helyet, épületet.

A lista minden évben folyamatosan bővül, nem is olyan régen tették közzé az új helyek neveit. Arról lehet és érdemes is vitázni, hogy vajon jó döntések születnek-e, de ha egy terület már felkerült az UNESCO világörökségi listára, az nem egykönnyen kerül le onnan.

A beszélgetésben szó esik arról, hogy

• mit lehetne felvenni erre a listára,
• van-e értelme egyáltalán ilyen listát írni,
• mi történne akkor, ha az egész bolygót védetté nyilvánítanák,
• át lehet-e építeni, helyezni egy-egy védett helyet,
• s hogy ez a lista nem is olyan régi, és lehet, nem is lesz örök.

Az Index arútluK podcastjában ezúttal F. Tóth Benedek és Kozár Alexandra, az Index kultúra rovatának két munkatársa beszélget. Az arútluK podcast korábbi beszélgetései: a pályakezdő színészek nehézségeiről vagy arról, hogy Puskás Tamás szerint miért pótkávé az online színház, és hogy Grecsó Krisztián miért tért vissza a lírához, amelyet el sem hagyott. De azt is megtudhatja, milyen írók kerültek a magyar írókat összegyűjtő kötetbe, és hogy a zeneiparban túl magas az áfateher. Takács Katalin mindig mosolyog, és Nagy-Kálózy Eszter is visel néha páncélt, s hogy milyennek látta Mécs Mónika producer Enyedi Ildikó legújabb filmjét.

(Borítókép: A Prado Madridban. Fotó: Carlos Alvarez / Getty Images)