Az Opera nélkül csak egy „nagy játszóhely” lenne az Erkel Színház

Az Indexhez eljutott információk szerint magas szinten is felvetődött, hogy önálló intézménnyé alakítsák az 1951 óta a Magyar Állami Operaház fennhatósága alatt működő Erkel Színházat. Megkérdeztük Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját, hallott-e a tervről, illetve mennyire tartja reálisnak. A főigazgató kérdésünkre közleményben válaszolt, amelyben nem egyszerűen cáfolta az Erkel Színház leválasztásának hírét, hanem több érvet is felsorakoztatott arról, miért lenne irreális a két intézmény szétválasztása. Válaszát szó szerint idézzük:

A Magyar Állami Operaháznak nincs tudomása olyan fejleményről, de tervről, sőt ötletről sem, amely az Erkel Színházat szervezetileg különválasztaná az Operától. Megjegyezzük, hogy ez infrastrukturálisan rendkívül komplikált is, mert az Erkel Színház valójában csak egy nagy méretű játszóhely: sem megfelelő próbatermekkel, raktárakkal, műhelyekkel (gyártási háttérrel), művészeti együttesekkel, hangszerparkkal, saját repertoárral, adminisztrációval, de még az utóbbihoz szükséges fizikai lehetőséggel sem rendelkezik. Mint operaház (kisbetűvel, tehát mint intézménytípus) az Erkel Színház nem működhet az Andrássy úti (és most már Kőbányai úti) komplexumok és azok humánerőforrása, valamint folyamatos keresztfinanszírozása nélkül. Szakmailag tehát annyi a tömör reakció, hogy a Magyar Állami Operaház két nagyszínházának szétválasztása két működő operaházra rövid távon kivitelezhetetlen feladat volna. Mivel az Erkel leválasztása nincs jelenleg napirenden, ezért minden egyéb csak találgatás.

Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, amint megérkezik a válasz, közöljük az Emmi állásfoglalását is a témában.

Az idén száztíz éves Erkel Színház kezdetben Népopera néven működő önálló intézmény volt, amely 1951 óta tartozik szervezetileg is a Magyar Állami Operaházhoz. Bár a hozzáértők szerint ott van a világ egyik legjobb akusztikájú színházi terme, a rendszerváltozás után komolyan felmerült, hogy lebontsák az erős felújításra szoruló épületet. 2007-ben be is zárták, majd raktárként és próbahelyként hasznosították a házat. Végül a részleges felújítás mellett döntöttek, mely főleg a nézők által használt tereket érintette. Az Erkel Színház 2013 óta ismét opera- és balettelőadások színhelye, de hagyományosan a könnyebb műfajokhoz tartozó minőségi produkciók is helyt kapnak. Ott játszották többek között a Billy Elliot című musicalt, az István, a király operaváltozatát és jelenleg is fut a Puskás című musical.

A Magyar Állami Operaház felújításainak idején, 1980–1984 között és jelenleg is az Erkel színpadára költözik az Andrássy úti előadások jelentős része, bár ott a nagyszabású produkcióik csak erős kompromisszumok árán jelenhetnek meg.

Ókovács Szilveszter 2018-ban egy MTI-nek adott interjújában már hangsúlyozta, hogy időszerű lenne az Erkel Színház alapos felújítása.

Az Erkel Színház Magyarország legnagyobb színházépülete, felújítására indokolt lenne mintegy 30 milliárd forintot költeni, hiszen a kisebb vidéki színházakat is 10-15 milliárd forint körüli összegekért korszerűsítik, az Erkel pedig ötven éve esett át nagyobb fejlesztésen. A felújítás elsősorban a színpadot és a mögötte álló épületrészeket érintené, ugyanis az Operaházéval méretben és minőségben is kompatibilis, gépesített színpadra lenne szükség, légkondicionálás mellett. Jelenleg sok előadást azért nem tudnak játszani az Erkel Színházban, mert egyszerűen nem férnek el a színpadon, nagyon hiányzik a korszerű színpadtechnológia is.

Az igazgató arról is beszélt, hogy a felújított Erkel Színház nem csupán évi 150 opera- és balettelőadásra lenne alkalmas, de koncertteremként és musicalszínházként is működhetne a szabad hetekben.

(Borítókép: Az Erkel Színház épülete Budapesten 2021. augusztus 25-én. Fotó: Róka László / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!