Az RTL Klub új krimisorozatánál még a Bogyó és Babóca is izgalmasabb

Van egy kérdés, amely nem hagy nyugodni. Azért gyártanak egyszerű, néha már bántóan ostoba, klisékkel átitatott, meghökkentően sztereotip napi sorozatokat, mert ez kell a népnek, vagy azért, mert nem nézik ki a tévénézőkből, hogy igénylik a minőségi szórakozást? Bármelyik legyen is a megfejtés, mérhetetlenül elszomorító szembenézni a ténnyel, hogy 2022-ben egy olyan országban, ahol dúskálunk remek filmes szakemberekben, a színészeink zseniálisak, a tévére szánt alkotások túlságosan gyakran árulkodnak arról, hogy a készítők igazából már meg sem erőltetik magukat.

Egy napi sorozat nyilván nem a világ legkönnyebb műfaja, hiszen rengeteg epizódot kell megtölteni tartalommal, humorral, feszültséggel, illetve eszméletlenül feszes munkát jelent mind a forgatások, mind az utómunka szempontjából. De ez nem lehet mentség arra, hogy piacra dobnak egy olyan újabb sztorit, amely hangulatában és minőségében pontosan megegyezik a kereskedelmi tévékben megjelenő, fékezett igényű napi szórakoztatásra szánt alkotásokkal.

A Hotel Margaret lehetett volna jó, de nem lett

Buta, felszínes és mérhetetlenül unalmas, legalábbis az első pár rész alapján, és nincs sok bizodalmam abban, hogy ez a későbbiekben változni fog. Csalódott vagyok, mert az alapötlet rengeteg lehetőséget rejt magában.

Vegyük sorra, miért.

Kezdjük talán azzal, hogy beemelni az influenszerek titokzatos, sokak által átláthatatlan, többnyire negatívnak ítélt világát a hétköznapokba nem rossz gondolat. Mivel ez a jelenség már velünk él, érdemes lenne művészeti produktumokban feldolgozni ennek az új keletű életformának a befogadó-, illetve az alkotóoldalát is.

Tehát a téma aktuális, a jelenség pedig igényli, hogy jobban megismertesse magát minden generációval, rávilágítva az árnyoldalaira, ám nem démonizálva.

A Hotel Margaretben sikerült úgy megírni ezeket a karaktereket, hogy közük sincs a valósághoz. Olyan oldalról közelítették meg őket, ami távol áll az okos paródiától. Mindez arra enged következtetni, hogy az íróknak talán nincs sok fogalmuk arról, mit jelent népszerű netes tartalomkészítéssel foglalkozni, illetve ezáltal kezelhetetlenül nagy ismertségre szert tenni.

Sztereotip és mérhetetlenül ostoba figurák

Rosszindulatú izomagyú csávó (Adányi Alex), szőrös-szemüveges e-sportoló (Tzafetás Benjámin), buta cicababa (Nyári Dia), vagány kemény csaj (Staub Viktória), fura bűvész fiú (Szalay Bence), a páros, akik nem tudom, mit csinálnak, mert minden pillanatuk jelentéktelen (Schumacher Vanda és Darvasi Áron) és a híres hacker (Miller Dávid) – és ez már önmagában is anomália, mert ha valaki Anonymus-maszkban rántja le a leplet bizonyos dolgokról, akkor nem fog saját arcával bohóckodni a médiában, hiszen módszereinek többsége valószínűleg törvénybe ütközik. A felsorakoztatott influenszerek közül egyet sem sikerült szimpatikusra megírni.

Körülöttük pedig ott sürögnek a helyiek. A szállodaigazgató szerepében Epres Attila talán az egyetlen olyan színész, aki nem túlozza el karikaturisztikusan az amúgy is előítéletekkel felrajzolt szerepét, ettől kevésbé bántó nézni a jeleneteit. A többi karakter, akiket többek között Tóth Judit, Őze Áron, Balázs Andrea, Bede-Fazekas Szabolcs, Csarnóy Zsuzsa, Harmath Imre, Schneider Zoltán, Kocsis Judit, Murányi Tünde, Ötvös András, Losonczi Kata, Mészáros Máté, Szabó Simon és Pásztor Virág alakít, egyszerre meríti ki a blazírt és a ripacs fogalmát, ami ellentmondásos, viszont, úgy tűnik, lehetséges.

Bár a sorozatban remek színészek vállaltak munkát, mintha mindegyikük robotpilótára kapcsolt volna, amit tulajdonképpen meg lehet érteni. Színészként kifejezetten nagy szenvedés lehet ennyire egysíkú szerepeket megformálni, de nyilván nekik is meg kell élniük, forgatni, képernyőn lenni pedig még egy ilyen produkcióban is kiváltság napjainkban.

Az alkotóknak már megint sikerült abba a hibába esniük, hogy a vidéki embereket faékegyszerűséggel ábrázolják, ahogy azt megszokhattuk például A mi kis falunk, a Drága örökösök és a Keresztanyu sorozattól, pedig ezek pontosan ugyanezért kaptak bőséges negatív kritikát.

A közös nevező Hámori Barbara, aki showrunnerként, producerként vagy íróként mindegyik fent említett produkcióban közreműködött. Ám nevéhez olyan sorozatok is köthetők, mint a 200 első randi vagy a Korhatáros szerelem, amelyek bizonyították, hogy eredeti történetekkel, valós konfliktusok bemutatásával és többdimenziós karakterekkel is lehet napi szinten minőségi, mégis fogyasztható sztorit gyártani.

A hanyagul körvonalazott karaktereknek köszönhetően a párbeszédek is kénytelenek alkalmazkodni az érthetetlen egyszerűséghez, amitől olyan mondatok születnek, amelyek a való életben talán sosem hagynák el egy hús-vér ember száját. Ebből logikusan következik, hogy a cselekménytől sem kell sokat várni. Bár ezt a sorozatot műfajilag kriminek hirdetik, izgalomból és feszültségből még a Bogyó és Babóca-mesékben is több van.

Unalmas krimi

Az alapszituációban adott egy balatoni hotel, amely kívülről nézve negyven évet visszarepít minket az időben, belülről pedig teljesen indokolatlan berendezéssel árasztja magából a stúdiószagot. A szállodaigazgató egy szem kicsi lánya tizennyolc éves lesz, szülinapjára a drága apuci pedig kitalálja, hogy munkahelyén biztosít lehetőséget a Like Díjátadó Gálának, hogy szülinaposa találkozhasson azokkal a híres tartalomgyártókkal, akiket olyan szorgosan követ. A díjátadó – amelynél egy falunap improvizált lángosevőversenyét is szervezettebben rendezik meg – drámai eseménnyel zárul, ugyanis a Like-díjat nyert ficsúrt nyakon lövi egy konfettiágyú. Innen veszi kezdetét a cselekmény, ugyanis egy, a szakmájához kevésbé értő, cserébe mindenkivel lekezelően viselkedő százados másodmagával nekikezd valami nyomozásfélének, vesztegzár alá vonva az épületet.

Egy skálán, ahol az élvezetestől haladunk afelé, amikor legszívesebben hipóval mosnánk át a szemgolyónkat, a Hotel Margaret leginkább az érdektelen kategóriát foglalja el, pedig gyermeki kíváncsisággal és nyitottan vágtunk bele a történetbe. Kiindulva a Drága örökösök és a Keresztanyu népszerűségéből, várható, hogy a Hotel Margaret is velünk lesz pár évig, bízzunk benne, hogy ha beindul, nem akarjuk visszasírni a Barátok közt egyeduralmát.

(Borítókép: Jelenet a Hotel Margaret című sorozatból. Fotó: RTL Sajtóklub)