Már csak négyet kell aludni, és megtudjuk, ki nyerte idén a Zsoldos Péter-díjat

Zsoldos Péter neve fogalom a magyar sci-fi-rajongók körében. És nemcsak azért, mert róla nevezték el a magyar science-fiction irodalmi díját, hanem mert írói és emberi öröksége példaértékű – ráadásul nem csak Magyarországon.

Azt viszont sok sci-fi-rajongó sem tudja, hogy az 1997-ben, 67 éves korában elhunyt Zsoldos Péter zeneszerző is volt, valamint zenei szerkesztő is, és hogy könyvet nem csupán tudományos-fantasztikus zsánerben írt,

A Zsoldos Péter-díjat még 1998-ban az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította azzal a céllal, hogy a magyar tudományos-fantasztikus irodalom, a hazai fantasztikum kiemelkedő alkotásait díjazzák. Zsoldos Péter fia, Zsoldos Dávid a kezdetektől részt vett a díj odaítélésének előkészületeiben, átadásában: a mostani podcastba nem mint a Magyar Zenei Tanács elnökét hívtuk meg, hanem a fiút, akivel emlékezni lehet az édesapjára.

A beszélgetésből megtudjuk, hogy a díj két évvel ezelőtt elkerült az Avanától, most az irodalmi elismerést Zsoldos Dávid égisze alatt, megújult, kiegészített zsűrivel együttműködve minden év április 20-án, egy speciális sci-fi-találkozóval egybekötve adják át

• novella,
• regény,
• fordító
• és közönségszavazat

kategóriában. Erről és ennek hátteréről beszélgetünk Zsoldos Dáviddal az arútluK podcastműsorban, az alábbi lejátszó gombjára kattintva meghallgatható.

A műsorban azt is megtudhatjuk, hogy Zsoldos Péter miért nem kedvelte a fantasy műfaját, ami azért is érdekes, mert ez a zsáner időközben visszakerült a Zsoldos Péter-díjhoz. Ez amúgy a sci-fi- és fantasyrajongók körében is régi vita tárgya volt, és többen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mindkettőre tekinthetnénk közös zsánerként is, elnevezése pedig lehetne ez:

Erre azonban még várni kell. Arra viszont nem, amiről Zsoldos Dáviddal beszélgetünk, s amiből kiderül az is, hogy

• milyen elévülhetetlen érdemei vannak az Avana Egyesületnek,
• mi mindent köszönhet a magyar sci-fi S. Sárdi Margitnak, az ELTE docensének,
• kik a legfelkapottabb magyar sci-fi-rók,
• miért érdemes lefordítani angolra, németre a magyar sci-fi- és fantasyregényeket.

Aki pedig lemaradt volna a múlt heti adásról, amelyben Pakosz Anna festőművész arról mesél, hogy a festészet több, mint a művész és a vászon találkozása, az ide kattintva azt is meghallgathatja.

(Borítókép: Zsoltos Dávid. Fotó: Kaszás Tamás / Index)