Karacs Attila: „Mi rendőrtisztek vagyunk, nem képeztek ki minket erőszakra″

• Mit csinálna, ha egy bárban egy idegen belekötne önbe és a párjába?
• Hogyan védené meg önmagát és a párját?
• Kész volna arra is, hogy megküzdjön az agresszorral?
• Vagy elmenekülne, mondván, szégyen a futás, de hasznos?
• De akkor mit kezdjünk azzal, hogy Will Smith lekevert egy pofont Chris Rocknak az Oscar-gálán?
• Hol kezdődik, miből születik az agresszió?
• Egy erőszakos, agresszív videójáték hogyan hat a gyermekekre? 
• A küzdősportolók miért gondolkoznak másként egy veszélyes szituációban?
• Az orosz–ukrán háború miatt változik-e a félelemérzetünk, agresszívabbak leszünk már a háború híreitől is?
• Mi a lényegi különbség az önvédelem és az énvédelem között?

Megannyi kérdés, és ha hiszik, ha nem, mindegyikre van válasz. Olyan ráadásul, amely egyszerű, mint a pofon – igaz, a pofonegyszerű ebben szövegkörnyezetben talán nem a legmegfelelőbb, és mégis –, mert Karacs Attila, aki aztán tényleg testközelből ismeri azt, hogyan hat az emberekre a bennük születő düh, az agresszió, a legegyszerűbb szavakkal és példákkal képes megvilágítani a kézenfekvőt.

Változtatás vagy alkalmazkodás?

Ehhez azonban meg kell érteni valami nagyon fontosat. Mint azt Karacs Attila is mondja, hogy az agresszió

alapvetően érzelmi késztetés, amely a nekünk nem jó helyzetek megváltoztatására irányul. Ha ezt mi nem tudjuk kontrollálni, akkor nem vagyunk alkalmasak arra, hogy társadalomban éljünk.

Karacs Attila Sellye Jánostól idézve hoz példát. A sejtek is alapvetően kétféle módon reagálnak az őket ért hatásokra: vagy megpróbálnak alkalmazkodni, vagy megpróbálnak a kialakult helyzeten változtatni.

Nos, innen indul ez a mai Sunday Brunch, és ez még csak a kezdet... 

Ami talán sokak számára meglepő lehet, hogy Karacs Attila azt monda, hogy az agresszióra semmiképpen nem kellene démonként gondolni, hanem olyan hajtóerőként, amely segítségével változtatni lehet dolgokon. 

A fontos kérdés azonban éppen itt rejlik: vajon az agresszió energiáit fel lehet úgy használni, hogy annak segítségével valami olyasmi szülessen, amely nem rombol, hanem ellenkezőleg, épít. Ehhez azonban szükség van arra,

• hogy az ember fölismerje azt, ami benne érzelmi energiaként fölgyülemlik, 
• hogy az ember képes legyen ezt közölni,
• mindezt ráadásul érthetően és artikuláltan, nem megbántva a másikat. 

A beszélgetésből az is kiderül, hogy a TEK közelharckiképzője mit gondol az idei Oscar-gálán elcsattant pofonról. Karacs Attila szerint Will Smith tette iskolai példája annak, ahogyan az emberek egyféleképpen képesek választ adni egy érzelmi energianövekedésre. 

Az indulatkezelés tanulható

Miközben ha a szürkének is van ötven árnyalata, egy reakciónak is lehetnek és vannak is tanulható, felismerhető, kezelhető fokozatai. És mindez valahol tanulható folyamat, hiszen tapasztaljuk is, már akár az óvodában, amikor meghúzzuk a másik haját, elvesszük a lapátját, amikor a másiknak fájdalmat okozunk. 

A beszélgetésben Karacs Attila azt is elmondja, hogy miért van szükség arra, hogy a felnőttek a helyi értékén kezeljék az ilyen szituációkat, mert ez már meghatározhatja azt is, hogy milyen felnőtté válnak a gyerekek. Mindez meghallgatható podcast-verzióban is, ehhez nem kell mást tenni, csak kattintani a lejátszó gombjára.

Az Európa Liga-bajnok Karacs Attila – ahogyan önmagáról megfogalmazza – tízéves kora óta ismerkedik a küzdősportokkal testközelből. A kempóval kezdte, első „félprofi" mérkőzését 14 évesen vívta; 15 éves kora óta kizárólag a K-1 szabályrendszerű küzdelemmel foglalkozik. A versenyzéstől már visszavonult, és amellett, hogy a TEK közelharckiképzője, a Karacs Team vezetőedzőjeként sokféle emberrel foglalkozik, kezdve a mozogni vágyó hobbisportolóktól a versenyzőkig bezárólag.

Edzésmódszerének lényege az, hogy a technikai képességek elsajátítása mellett szemléletmódot adjon tanítványainak arról, hogyan kezeljék és vezessék ki a bennük felgyülemlő stresszenergiát, az esetleges agressziót, s hogyan fordítsák azt a megoldások keresésére, önmaguk és mások szellemi, lelki és fizikai épülésére.

Ha valaki nem hallotta/látta volna a Sunday Brunch előző adását, amelyben Puskás-Dallos Bogi vendége Liptai Claudia színművész arról is mesélt, hogy volt idő, amikor késsel a párnája alatt aludt éjszakánként, az alábbi linken megnézheti.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot! 

Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes, 06 (80) 20-55-20-as számon.

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06 (80) 505-101-es telefonszámon.

(Borítókép: Karacs Attila és Csiby Gergő. Papajcsik Péter / Index)