Újra kivégzés helyszíne lehet a Városmajor

A Városmajor Buda egyik szíve, ami a közelében lévő szívklinika, illetve a területén található Jézus szíve templom miatt is egy találó megnevezés. Úgy tűnik, eljött a Major vérfrissítésének ideje. A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) még január elején adott róla hírt, hogy nyílt tájépítészeti tervpályázatot írtak ki. A BFK 2020 februárjában alakult meg a kormány Budapest-fejlesztési munkájának szakmai műhelyeként.

A pályázat célja az volt, hogy szülessen egy olyan előzetes terv, ami alapján a Városmajor

gondozott zöldfelületekkel, minőségi futókörrel, tágas kutyafuttatóval és megújult utcabútorokkal tagolt zöld szigetként szülessen újjá.

Modern, a kor és az élhető, fenntartható városok szellemiségének megfelelő közpark kialakítására várták a terveket.

Az országgyűlési választások előtt néhány nappal, március 29-én Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár tette közzé, hogy a BFK az OpenSpace Kft. tájépítész-iroda és a Deichler Jakab Stúdió csapatának tervét valósítaná meg.

A koncepcióterv másfél hektárral több zöldfelületet ígér, amit főként meglévő létesítmények lebontásával, illetve a parkoló betonjának feltörésével és befüvesítésével nyernének el. Ami viszont a legszembetűnőbb a jelenlegi látványterveken, hogy

A vízfelület a közpark ökológiai viszonyait is javítaná, segítené a biodiverzitás növelését, miközben akár egy biohűtő, a városi klímát is elviselhetőbbé tenné. Ez mind csábítóan hangzik, de amennyiben nem egy új vízi színház kialakítása a cél, akkor kérdés, hogy mi lesz a Városmajori Szabadtéri sorsa, hiszen nem lehet egy kék tollal kisatírozni száz év történelmét. Ugyanis a létesítmény 1922 óta üzemel.

Akasztófától a kertmoziig

Az 1800-as években a Városmajor területén egymás mellett üzemelt a vurstli és a nyilvános kivégzések helyszíne, a budai akasztófa. A Budai Hírlap 1892-ben arról írt, hogy a park elhanyagolt állapotban van, de „csakis a terület feltöltése és az ördögárok beboltozása által volna átalakítható”.

1920-ban az Ördög-árok befedését követően átfogó parkrekonstrukció kezdődött, majd 1922. július 30-án nyitotta meg kapuit a Révész Artúr tervei szerint készült szabadtéri mozi, ami harminc évvel később kultúrszínpadként üzemelt, majd 1966-tól szabadtéri színpadként.

Felkerestük Budapest humán területekért felelős főpolgármester-helyettesét, Gy. Németh Erzsébetet. A Városmajori Szabadtéri Színpadot kizárólag a főváros üzemelteti, így a színház esetleges átköltöztetéséről csak a fővárosi önkormányzat beleegyezésével születhet döntés.

Az a forgatókönyv, hogy a színházat lebontják azzal az ígérettel, hogy egyszer majd valahol helyet kap máshol, az nem opció. Pontosan értem, hogy az állam miért akar hozzányúlni a parkhoz, és örülök is neki, de fontos lenne, hogy a Majorban a meglévő értékek megmaradjanak, ez pedig nem csak a templomot és az öreg fákat jelenti. Szeretnénk megvédeni a Városmajori Szabadtéri Színpadot, fontosnak tartjuk, hogy a budai lakosokat is kiszolgáljuk kultúrával. Érte olyan kritika a színházat, hogy a környéken lakókat zavarja a rengeteg parkoló autó, ezért fontosnak tartom megjegyezni, hogy szabadtéri színház minden évben mindössze három hónapig működik. Azt sem értem, hogy míg a színházat ki akarják ebrudalni, a parkban üzemelő teniszpályák közül egy, a NER-hez köthető üzletasszony teniszpályája megmarad.

Gy. Németh Erzsébet azt különösen nehezményezi, hogy a színház esetleges átköltöztetésének terve miatt még nem keresték fel a fővárost.

Megkerestük Vitézy Dávidot, a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjét, aki kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy ez az állítás nem igaz, ugyanis a főpolgármester Erő Zoltán főépítészt és Bardóczi Sándor főtájépítészt delegálta a főváros részéről, a BFK pedig velük kommunikál a színház sorsáról.

Ezzel szemben Gy. Németh Erzsébet szerint a két építészt csupán a tervpályázat elbírálására delegálta a főpolgármester: „a Szabadtér Színház működése kulturális szakmai kérdés, amiben a város megválasztott vezetői és a Fővárosi Közgyűlés dönt, így erről velünk kell egyeztetni” – jelezte a főpolgármester-helyettes az Indexnek.

Vitézy Dávid kifejtette, hogy olyan tervpályázatot írtak ki, amiben volt lehetőség megtartani a színház épületét, viszont 

Szerinte minden szakember egyetért abban, hogy az építmény túl nagy teher a park számára. Az elmúlt években az MTK parkban levő sportpályáinak területét az állam visszaszerezte, így annak visszazöldítése már a pályázat biztos eleme volt.

A színház lebontására csak akkor kerülhet sor, amennyiben meg tudunk állapodni a fővárossal, és a szabadtéri színpad helyet kap máshol. Hogy hol, arról csak fölvetések vannak, döntések egyelőre nincsenek. Úgy hiszem, találhatunk megoldást arra, hogy az intézmény a Városmajor közelében maradhasson, de azt is gondolom, hogy a szabadtéri színpadnak nem kell mindenképp a parkon belül maradnia. Az a felvetés, miszerint a sportlétesítmények maradnak, de a kultúra eltűnik, nem pontos megfogalmazás. A teniszpályák számát is csökkenteni fogjuk, de ott értelemszerűen nehezebben zajlik a tárgyalás, hiszen ezek a helyszínek magántulajdonban vannak. A tervezett KRESZ-park, a Tankert és a tanösvény a park kulturális értékeit növelik, az pedig megközelítés kérdése, hogy a szabadtéri színpad jelenleg valóban a park kulturális eleme-e, hiszen nem ott sétálgatva döntik el az emberek, hogy beülnek, hanem előre jegyet váltanak, ebben az esetben pedig nem kötelező a Major belsejébe látogatniuk.

Mélabús merengés

Benkő Nóra 2020 márciusában vállalta el a Városmajori Szabadtéri Színpad ügyvezetői teendőit.

Bár munkáját egyből nehezített pályán kezdte, hiszen a pandémia miatt feje tetejére állt az élet, mégis sikeres két évadot tudhat maga mögött. A Városmajori Szabadtéri békeidőben 60-70 ezer látogatót vonz, a koronavírus-járvány ellenére az intézményt 50-60 ezer néző látogatta. Felkerestük Benkő Nórát, hogy megtudjuk, mit gondol a Városmajori Szabadtéri Színpad esetleges elköltöztetéséről.

Egy park akkor jó, ha minél több funkciót ellát. Magányosan ülni és szomorúan nézni magunk elé is jó néha, de minél több szociális kapcsolódásra van lehetőségünk, annál jobb. A parkban a tervek szerint ugyanúgy helye lenne az egyháznak, mint a sportnak, egyedül a kultúra tűnne el. Nagyon fontos ez a színpad, hiszen remek a lokációja.  A színházak túlnyomó többsége Pesten található. A szabadtéri szórakozás az elmúlt két évben felértékelődött. Fontos szempont az is, hogy a programunk választékos. Koncertek, színházi előadások, gyerekeknek szóló műsorok mellett visszavezettük a kertmozit, a színházi szemlénk remek előadásokat gyűjt össze vidékről, a határon túlról, a Margó Irodalmi Fesztivál miatt pedig olyan emberek is megfordultak nálunk, akik korábban sosem. A színház egy összetett kulturális élmény, főként nyáron. Összekötve egy kávéval, egy sétával a parkban, sokan színház után egy vacsorával egészítik ki a programot, arról nem is beszélve, hogy két perc sétára vagyunk a Széll Kálmán térről, így autó nélkül is kényelmesen megközelíthetőek vagyunk.

Fürjes Balázs egy korábbi Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „Sosem értettem, hogy Budapest két szabadtéri színháza miért egy kőhajításra van egymástól”. A politikus a Margitszigeti Szabadtéri Színházra gondolt, ami tömegközlekedéssel, de még gyalog is egy órán belül megközelíthető a Majortól.

Benkő Nóra szerint ez nem kéne, hogy problémát jelentsen, ahogy évtizedekig nem is volt az.

A Margitsziget elsősorban a látványos színpadképeket nyújtó koncerteknek, operáknak és nagyobb musical-előadásoknak ad otthont. Ezzel szemben a Városmajori színpadán az intimebb, általában prózai előadások is megélnek. A két budapesti szabadtérinek más a célközönsége, más műfajú előadásokat nyújtanak, és egészen más a funkciójuk is.

(Borítókép: A Városmajor látványterve, készítette:  Karlinger Manó. Forrás: Budapest Fejlesztési Központ)