Sosem volt ennyi pénz a kultúrában, de ki osztja el?

Mint arról korábban írtunk, a kulturális élet szereplőit élénken foglalkoztatja, hogy az Orbán Viktor által bejelentett kormányátalakítás hogyan érinti a kulturális területet. A hírek szerint mindebben várhatóan szerepet kap Csák János üzletember, egyetemi tanár, korábbi londoni magyar nagykövet, több más tevékenysége mellett a Design Terminal alapító társtulajdonosa, a Brain Bar volt elnöke és társtulajdonosa, illetve Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap jelenlegi alelnöke: a közelmúltban mindkettejüket megszólaltattuk ebben a kérdésben, de újabban a korábbi államtitkár (2014–18), Hoppál Péter országgyűlési képviselő neve is felmerült.

Az elmúlt években azonban olyan párhuzamos döntéshozói és pénzosztó struktúra alakult ki a kulturális terület irányításában és finanszírozásában, amelynek során szinte minden jelentős területet kiszerveztek a minisztérium alól:

Magyar Művészeti Akadémia

Az első markáns intézmény, amely a 12 éve regnáló Orbán-kormány idején létrejött, a megerősödött Magyar Művészeti Akadémia (MMA) volt. A 22 művész által 1992-ben alapított Kecske utcai kis egyesület 2011-ben, a második Orbán-kormány alatt köztestületi rangot (ezt 2012-ben beleírták az Alaptörvénybe is), valamint példátlan anyagi és erkölcsi támogatást kapott, és ebben oroszlánrésze volt az első elnöknek, az építész Makovecz Imrének és az őt követő belsőépítész, politikus Fekete Györgynek is. Ezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a Magyar Tudományos Akadémia által szintén 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával szemben.

Akkoriban úgy tűnt, hogy a korábban partvonalra szorított, mára javarészt idősebb művészek „megnyugtatására” született az intézmény, amely ma a tagoknak életjáradékot folyósít, számos értékes ingatlant birtokol (Műcsarnok, Pesti Vigadó, Hild-villa), könyveket ad ki, ösztöndíjakat ítél oda. Titkársága 2018-tól a MÚOSZ egykori Andrássy úti székházában működik, amelyet a magyar állam 2 milliárd forintért vásárolt meg, az épület felújítása pedig 4 milliárd forintba került. Az MMA jelenleg évi 11,2 milliárd forintból gazdálkodik, elnöke Vashegyi György karmester.

Nemzeti Kulturális Alap

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a létrejötte óta jelentős befolyással bír a kulturális életre. Első elnöke szintén Fekete György volt, de mindig is a kultúra olyan erős emberei vezették, mint Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, Balog Zoltán református lelkész, volt emberierőforrás-miniszter, vagy L. Simon László író, költő, politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Az NKA-ra szeretnek úgy hivatkozni a politikusok, hogy 1993 óta konszenzusos módon működik, valójában mindig is ki volt téve annak, hogy éppen ki van kormányon, illetve melyik politikai csoport tud nagyobb befolyást szerezni benne – például az MMA révén.

Az 1993. évi törvény eredetileg elkülönített állami pénzalapként hozta létre, költségvetési önállóságát az elkülönített állami pénzalap státusz, valamint a kulturális járulék bevezetése biztosította. Ez a megoldás nyújtott garanciát arra, hogy a kultúratámogatás e területe ne legyen évente kitéve a költségvetési vitában nyomást gyakorló csoportoknak, a mindig szűkös források elosztási harcának.

Az 1999. január 1-jén hatályba lépett költségvetési törvény azonban megszüntette a Nemzeti Kulturális Alapnak ezt a státuszát, és a központi költségvetésben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alá helyezte. 2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, és helyette az Alap fő bevételi forrásaként az ötös lottó játékadójának 90 százalékát jelölte meg. 2016-ban aztán a minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálata során a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságát is megszüntették, jogutódjaként az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőt (erről a kormányzati háttérintézményről később még lesz szó) jelölték ki.

Az NKA-ban a honlapon található információk szerint a megalakulásától számítva mintegy „200 milliárd forintot osztottak szét olyan programok, alkotói munkák támogatására, amelyek nem valósulhattak volna meg ilyen típusú mecenatúra nélkül”. Az NKA támogatásától (vagy nem támogatásától) függ például számos kulturális folyóirat léte. Az Alap feletti rendelkezési jogot a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, ő egyben az NKA elnöke, és az alelnököt is ő nevezi ki – miután kikérte az MMA elnökének véleményét. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottságába a tagok egyharmadát a miniszter, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig a szakmai szervezetek javaslata alapján nevezik ki. A források felhasználásáról azok az állandó művészeti és kulturális szakmai kollégiumok döntenek, amelyeket a miniszter hoz létre az MMA részvételével.

Az NKA elnöke jelenleg Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter, alelnöke Bús Balázs, aki az Indexnek nemrégiben elmondta:

A Nemzeti Kulturális Alapot tovább kell erősíteni, pluszforrásokat kell bevonni a működésébe, amit tavaly már elindítottunk. Az NKA fő bevételi forrása a Szerencsejáték Zrt. ötös lottója adózott bevételének kilencven százaléka. Ebből tavaly 1,8 milliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezetthez képest. A kormányzattal együttműködve plusz kilencmilliárd forinttal két új kollégium jött létre: hatmilliárddal a Petőfi 200 és hárommilliárddal a Magyar Géniusz Program. Ez nagyon jelentős forrásbővülés az NKA tizenhárommilliárdos éves működési költségvetéséhez képest.

Nemzeti Filmintézet

A két nagy pénzosztó hely mellett 2019-ben létrejött a Nemzeti Filmintézet (NFI), jelenleg a rendezők, producerek és forgatókönyvírók gyakorlatilag csak itt kopogtathatnak az ötleteikkel. A Magyar Nemzeti Filmalap és a Médiamecenatúra program egyesüléséből megalakult NFI felel a teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységért. Honlapjuk szerint a Filmintézet „a mozgóképipar magyar csúcsszervezeteként az egész hazai filmes szakmára fókuszál (támogatások, filmarchívum, oktatás – A szerk.), szerteágazó tevékenységeinek közös célja az ágazat átfogó fejlesztése és versenyképességének biztosítása hosszú távon a régióban”. A filmügyi kormánybiztos Andy Vajna (2011–2019) producer után Káel Csaba, a Müpa főigazgatója lett, és mivel a kormánybiztosok megbízatása is a kormányzatokhoz köthető, kérdés, hogy Káel marad-e az új kabinet felállítása után is.

A támogatási pályázatokat a Nemzeti Filmintézet öttagú Filmszakmai Döntőbizottsága bírálja el, a támogatási összegek nyilvánosak: áprilisban például további 383 millió forintot kapott az elvileg már leforgatott Hadik című film (rendezője Szikora János) a tavaly májusban bejelentett 1,6 milliárd mellé, és a Petőfit középpontba állító Most vagy soha! című produkció is kapott plusz 200 milliót a 4,5 milliárd mellé.

Itt meg kell jegyezni, hogy a filmfinanszírozásban még egy pénzosztó szereplő belépett, mégpedig a Miniszterelnökség: a Petőfi-film támogatásból csak 2,5 milliárd jött az NFI-től, 2 milliárd egyedi kormányhatározat alapján érkezett, tehát a Filmintézetet megkerülve is lehet pluszforrásokhoz jutni. Emellett, ahogy Rákay Philip producer az Indexnek adott interjúban elmondta, stúdiót is építenek, ami a finanszírozási-beruházási háttér teljesen új modellje.

Mi ebből az összegből ráadásul felépítjük az egyik legnagyobb díszletvárost Magyarországon, ami természetesen állami tulajdonban marad, és amit évtizedeken keresztül bármelyik angol, amerikai vagy akár magyar produkció kibérelhet majd az NFI-től, ha – mondjuk – XIX. századi Párizst, Londont, Prágát, Bécset vagy Pest-Budát szeretne forgatni.

Magyar Kultúráért Alapítvány

A legjelentősebb, pénzek fölött is diszponáló kultúrstartégiai szereplő azonban jelenleg talán a 2021 áprilisában 600 millió forint alaptőkével létrehozott, Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány (MKA). Hozzájuk került a Petőfi Irodalmi Ügynökség, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. is, amelyekkel együtt jár a Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget déli része, a Bem rakpartra néző Andrássy-palota, valamit számos alkotóház és művésztelep is.

A kuratórium elnöke Demeter Szilárd, az alapítói jogokat az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós gyakorolja. Az MKA-t egy múlt évi törvény hozta létre, amely „a kultúrstratégiai jelentőségű tevékenységek finanszírozása, támogatása, az ilyen tevékenységet ellátó intézmények kiszámítható működtetése, valamint a kultúrstratégiai támogatások kedvezményezettjeinek tervezhető jövője érdekében” született.

A kormány az MKA feladatainak finanszírozására az idei központi költségvetésből 12 milliárd 725 millió forintot hagyott jóvá, és úgy rendelkezett, hogy a jövő évi költségvetésbe 12 milliárd 591 millió, a 2024. évibe pedig 11 milliárd 571 millió forintot kell betervezni. Kevéssel az MKA megalapítása előtt egyébként a Petőfi Irodalmi Múzeumot is vezető Demeter Szilárd könnyűzenéért felelős miniszteri biztosként 23 milliárd forintos támogatást kapott öt évre a könnyűzenei programjára, és a tervek szerint öt éven belül egy popkulturális központot is kialakítanak Óbudán. Demeter számára egy kulturális kormányzati pozíció szinte „visszalépés” lenne a jelenlegi helyzetéhez és lehetőségeihez képest.

Déryné és Lázár Ervin Program

A színházak is pályázhatnak a költségvetési támogatáson felül: a Déryné Program 2020 tavaszán jött létre, s a kulturális kormányzatnak az volt ezzel a célja, hogy a minőségi kultúra ne csak a szűk elit kiváltsága legyen, hanem minőségi színházi előadásokat juttasson el vidéki kistelepülésekre is. A Déryné Programba való bekerülésről minden alprogram esetében a kilenctagú szakmai bizottság dönt, amelynek tagja Vidnyánszky Attila (rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke), Balogh Tibor (színikritikus, dramaturg, a POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja), Kis Domonkos Márk (a Váci Dunakanyar Színház volt igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság volt alelnöke, a Déryné Művészeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója), Kulcsár Edit (a Nemzeti Színház dramaturgja, kulturális menedzser, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó főszerezője) Nagy Gábor (a celldömölki Soltis Lajos Színház alapító igazgatója), Oberfrank Pál (a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke), Szedlacsek Emília (az érdi Szepes Gyula Művelődési Központ volt igazgatója, az Emmi főosztályvezetője), Szente Béla (népművelő, a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója, a Kulturális Központok Országos Szövetségének elnöke) és Szigetvári József (a szászhalombattai Barátság Kulturális Központ igazgatója).

A Lázár Ervin Program pedig azért jött létre, mert „Magyarország egyik legfontosabb nemzetstratégiai célja a kulturális alapellátás kiszélesítése és ennek segítségével a nemzeti identitás megerősítése a tanulókban”. A program szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden általános iskolásnak évente egy alkalommal ingyenesen biztosítja a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, muzeális intézmények, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeinek látogatásának az élményét. Mindehhez a kormány 2019-ben 6 milliárd forint egyszeri, 2020-tól pedig évi 5,55 milliárd forint beépülő jellegű támogatást biztosított.

Nemzeti Kulturális Tanács

A kultúrstratégia csúcsszervezete pedig jelenleg a 2019-ban létrehozott Nemzeti Kulturális Tanács, „amely biztosítja a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait”, és amely a Karmelita kolostorban, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására tartotta eddig az üléseit. Elnökét a kormány nevezi ki, mellette a törvényben nevesített kultúrstratégiai intézmények vezetői, az MMA elnöke, illetve a NKA alelnöke is a tanács tagja, jelenleg Vashegyi György, illetve Bús Balázs, előbbi egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke is.

A kultúrstratégiai intézmények pedig a következők: Nemzeti Színház, Magyar Állami Operaház, Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Müpa, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és a Nemzeti Filmintézet. A Nemzeti Kulturális Tanács tagjait adó tizenhét kultúrstratégiai intézmény állami támogatása 2021-től 13,5 milliárd, 2022-től 17 milliárd forinttal emelkedik. A tanács a törvény szerint javaslatot tesz a kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára, véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket.

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Bárki lesz is tehát a kultúráért felelős kormányzati vezető, számolnia kell ezekkel az erőközpontokkal, akkor is, ha ezek berkeiből kerül ki, ugyanis számos erővonal húzódik a fideszes kulturális szereplők között is. A tárcához jelenleg gyakorlatilag a – nem fővárosi fenntartású – színházak, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények tartoznak, bár L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója például éppen azt szeretné, ha a közgyűjtemények nagyobb hangsúlyt kapnának:

bízom benne, hogy a következő kormányzati időszakban a közgyűjtemények nagyobb figyelmet fognak kapni. Amikor kulturális államtitkár voltam, nagy hangsúlyt fektettem erre a területre – akkor jött létre például a jelenlegi vidéki múzeumi fenntartói struktúra –, remélem, hogy a következő kulturális vezetés hasonlóképpen fogja ezt tenni

– nyilatkozta az Indexnek.

És maradt a tárcánál a tao utódja, az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásának elosztása, amit a Monszpart Zsolt főigazgató által vezetett Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) háttérintézményeként 2012-ben létrejött költségvetési szerv végez (ahogy följebb már írtuk, a támogatáskezelő részeként működik a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága is). Az intézmény évi 48–60 ezer pályázatot és támogatást kezel. Az elmúlt négy évben összesen 335 milliárd forintot osztott szét (ennek keretében kapott Eszenyi Enikő szülőfaluja is 300 millió forintot színházra), három, összesen 3,5 milliárd forint értékű európai uniós projektet kezelt kedvezményezettként.

Ez nem kis pénz, a kulturális élet szereplői biztosan jelentős erőket mozgatnak majd meg az idei támogatások elnyerésére, és azt is érdekes lesz látni, hogy a kormányzati vezetésben lezajló változások hogyan alakítják majd át az alsóbb szinteken az erőviszonyokat. Ennek lehetünk majd tanúi május végétől, bár a helyezkedés már érezhetően elindult, mindenki igyekszik jó pozícióba kerülni, legyen szó az Erkel Színház megszerzéséről vagy a múzeumi rendszer átalakításáról, hogy csak két olyan projektet említsünk, amelyről a közelmúltban az Indexen is írtunk.

(Borítókép: A Parlament épülete Budapesten 2022. április 5-én. Fotó: Nagy Tamás / Index)