Galambos Ádám: A könyvet nagyon sokan temették már, és nem lett igazuk

MG 7333
Ünnepi Könyvhét előtt állunk, ez lesz a 93., de vajon tudunk-e ünnepelni, van-e mit ünnepelni... Ilyenkor általában író és költők szólalnak meg, beszélnek – nagyon helyesen – az olvasás fontosságáról, a könyvek illatáról. Ezúttal azonban a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnökével, Galambos Ádámmal beszélgetünk arról, hogy milyen is a konfliktusoktól korántsem mentes magyar könyvpiac.
  • Sokat kell egy könyvért fizetni.
  • Drágább lett a papír a piacon, és ez beépül a könyv árába.
  • Sok kiadónak tartoznak sok millió forinttal. Milliárdokkal.
  • Ismeretlen tettes ellen ment a feljelentés.
  • Több párbeszédre volna szükség.
  • A könyv nem hal meg, vagy csak az olvasási szokások alakulnak át?

Mint egy krimi. Tisztára. Csakhogy a könyvpiac szereplői nem kitalált személyek. Nem olyanok, akiket egyetlen tollvonással el lehet törölni, a regényből ki lehet írni.

Ha innen nézzük, az írók olykor – vagy eléggé gyakran – kegyetlenül bánnak hőseikkel, karaktereikkel, de izgalom, öröm és csalódás nélkül nincsen gyönyör. 

Az Index arútluK című podcastműsorában csupa olyan dologról szó esik, ami az orrunk előtt zajlik. Tudunk róla, beszélünk róla, teszünk érte és ellene, s ha azt hisszük, minket aztán közömbösen érint a magyar könyvpiac minden történése, valószínű, hogy bele sem gondolunk abba, hogy a könyv, az olvasás élménye hatással van a mindennapjainkra.

Galambos Ádám, Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, a G-Adam kiadó alapító tulajdonosa azt mondja, hogy

aki szerencsejátékra elkölt hetente 15 ezer forintot, és ezen meg tudna venni két könyvet, akkor a könyv nem drága. A kérdés az, kinek mi a prioritása.

Vagyis olvasni vagy nem olvasni, az lenne itt a kérdés? Igen, még azon az áron is, hogy a papír ára miatt egy könyv ma már 30-40 százalékkal többe kerül, mint egy hónappal korábban. Galambos Ádám szerint sokan temették már a könyvet, de nem lett igazuk. Ahogyan a televízió sem ölte meg mozit, így az e-könyvek megjelenése sem veszélyezteti a nyomtatott könyvek piacát.

Kéne egy kis párbeszéd

Változások, persze, lesznek, hiszen már vannak is, de hogy milyenek, azok meghallgathatók az alábbi beszélgetésből. Klikk a lejátszó gombjára, és máris hallható. 

Galambos Ádám beszél egy 2017-es könyvpiaci botrányról, nevezetesen arról, hogy az akkori egyik legnagyobb könyvkiadó és könyvterjesztő hálózat, az Alexandra csődbe ment, és ennek következtében számos kiadó nem jutott hozzá a pénzéhez. 

Amitől ez mai is érdekes: az Alexandra azóta visszatért a könyvpiacra, sok kiadó tulajdonosa meg azt kérdezi, hol a pénzük. Ez a beszélgetés nem alkalmas arra, hogy igazságot tegyen olyan vitás ügyekben, amelyekben peres eljárások folynak. Arról nem is szólva, hogy az ügyben jogerős bírói ítélet a mai napig nem született, vagyis konkrétumokról sem nagyon lehet beszélni. 

Galambos Ádám azonban mint érdekvédő elmondja azt a verziót, amivel és ahogyan ő találkozott, és attól sem zárkózik el, hogy az Index közvetítésével leüljön az Alexandra tulajdonosával, és elbeszélgessen arról, mi is történt pontosan, és mi várható. 

Hiszen az ügy még el sem jutott a bíróságig.

A podcastból az is kiderül még, hogy 

  • az emberek mikor veszik a legtöbb könyvet?
  • Ki tudják-e fizetni az 5-7 ezer forintos könyvárakat?
  • Visszakaphatják-e a jogosnak vélt pénzüket a kiadók?
  • Az online hogyan segítheti a könyvpiacot?
  • Melyik a legnagyobb magyar sportkönyv-kiadó?

Az arútluK mai vendége Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, a G-Adam kiadó alapító tulajdonosa.

Aki pedig lemaradt volna róla vagy újra meghallgatná, miről mesélt Lukácsy György a Magyar Mozgókép Fesztivál igazgatója, az itt megteheti. 

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)