Hongkong átírná a történelmet – tankönyvekben tagadják, hogy brit gyarmat lettek volna

Hongkongban új tankönyveket adtak ki, melyek szerint a város sosem volt brit gyarmat, tudta meg a The Guardian. A lépés egy olyan oktatási reform részét képezi, melyben egy régebbi tárgyat szeretnének új formába helyezni, amiről úgy vélik, elsődleges szereppel bír a demokráciapárti tüntetések kialakulásában.

A helyi források szerint a könyvek azt tanítják, hogy a kormány sosem ismerte el az intézkedéseket, amelyek az ópiumháború után átengedték a várost Nagy-Britanniának. Azzal az 1997-es eseménnyel záródnak, amikor Britannia visszaadta Hongkongot Kínának, valamint kijelentik, hogy a város sosem volt brit gyarmat. Az új könyvek Peking narratíváját is átveszik, miszerint a 2019-es tiltakozó mozgalmat „külső erők” vezérelték – írja a South China Morning Post.

A hongkongi liberális tanulmányok tárgyhoz tartozó négykötetes tankönyvszettet a múlt héten tették közzé az interneten, hogy az iskolák már alkalmazhassák őket a szeptemberben kezdődő új tanévben. A 2009-ben kidolgozott, kritikus gondolkodásra nevelő liberális tanulmányokat újonnan felváltó „polgári és társadalmi fejlődés” szak negyedik osztályos diákjai használják majd őket. 2020-ban a liberális tanulmányok kurzust azzal vádolták a Pekinghez közel álló hatósági szervek, hogy tiltakozásra buzdította a fiatalokat. Az akkori vezérigazgató, Carrie Lam szerint a diákoknak védelemre van szükségük a „mérgező”, valamint a „hamis és elfogult információkkal” szemben.

Szabad véleményformálás vagy konspiráció?

Az oktatási rendszer ezt követő átalakítása során fokozott hangsúlyt fektettek a nemzetbiztonságra és a hazaszeretetre, a tanárokat pedig arra ösztönözték, hogy jelentsék a nemzetbiztonsági törvényt megsértő diákokat a hatóságoknak. „Fontos, hogy az iskolák a tanulókat pozitív gondolkodásra és nemzetük szeretetére neveljék” – mondta hétfőn a hongkongi oktatási osztály vezetője.

Több tankönyv is ír a 2020-as nemzetbiztonsági törvényről, amely egyesek szerint a szabad véleményformálás alapvető jogát mossa össze a terrorizmus, a szakadárság, valamint a lázadás és konspiráció fogalmaival. Az egyik könyv szerint a törvényt 2019-ben az „erőszakos terrorista tevékenységekre” és illegális cselekményekre válaszul vezették be, amelyek veszélyeztették a nemzeti szuverenitást és biztonságot. Egy másik könyv a „nemzetbiztonság” szót négyszázszor említi meg 121 oldal leforgása alatt.

Az államilag támogatott kínai bulvárlap, a Global Times szerint a változtatások biztosítják, hogy „egyes tanárok többé ne tudják téves és mérgező politikai nézeteiket közvetíteni a diákok felé, amikor ezen a kurzuson oktatnak”. Tang Fei, két tankönyv szerkesztője és lektora, hongkongi törvényhozó azt mondta, hogy a szövegek átmentek a belső felülvizsgálaton, és most a végső jóváhagyásra várnak.

– mondta Tang.

A javasolt új tankönyvek néhány héttel azelőtt érkeznek meg, hogy Hongkong a brit átadás utáni 25 éves függetlenségét ünnepli. A területre 50 éves félautonómiát ígért az államvezetés, de az aktivisták azzal érvelnek, hogy a 2019 utáni megszorítások, a nemzetbiztonsági törvények, a választási rendszer változásai, valamint a központi kormányzat civil társadalomba és a médiába való beavatkozása gyakorlatilag már véget vetett ennek az autonómiának.

A július elsejei évforduló egyben a város új pekingi vezetőjének, John Leenek az első hivatali napja. Lee, a korábbi biztonsági főnök veszi át Lam helyét.

(Borítókép:  Stefan Irvine / LightRocket / Getty Images)