Végül nem csókolóztak a Duna partján
További Kultúr cikkek
A felvidéki túra a révkomáromi erőd szomszédságában egy kávéval indul Lakatos Róbert brácsaművész, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ és Gál Tamás Jászai Mari-díjas színművész, a komáromi Jókai Színház igazgatója társaságában, akik intézményvezetőként úgy gondolják, hogy az, amit az alternatív színházi világban és a népzenében csinálnak, megérett az intézményesülésre. Így méltó körülmények között tudnak színpadra állítani olyan jelentős produkciókat, mint például A beszélő köntös. Gál Tamás úgy fogalmaz, hogy „lehívta a Gondviseléstől” ezt a lehetőséget, hogy együtt tudjanak működni Róberttel.
Hibrid pajta Hetényben
A következő állomás a fennállásának 70. évfordulóját ünneplő Jókai Színház, amely a helyben fogyatkozó magyarságnak állít színpadra magyar nyelvű előadásokat. Az igazgató szerint nem igaz, hogy jobban fognak boldogulni azok a gyerekek, akiket szlovák iskolába íratnak, hiszen ők, vagyis a színészek is az anyanyelvükből élnek. A teátrum a művészi szabadság elve alapján működik: mivel a legközelebbi nagy színház négyszáz kilométerre van, Kassán, sokféle nézői érdeklődést ki kell elégíteniük.
A színházból a csapat a révkomáromi Tiszti Pavilonba látogatott, majd Gál Tamás saját kezével épített pajtájába, Heténybe. Az előbbi teraszán a város polgármestere, Keszeg Béla beszél arról, milyen az élet náluk: mint kiderül, elég sportos, ő maga is fut, és a gyerekeket igyekeznek kicsi koruktól ránevelni a mozgásra. A nagy történelmi múlttal rendelkező Komárom fejlődését is kettévágta a trianoni határ, perifériára került, és fokozatosan leépült a város. Hajdan itt lépett színpadra Blaha Lujza, a nézőtér soraiban pedig Klapka György tapsolt – ezzel a kulturális örökséggel a városnak méltó módon kell gazdálkodni.
Ezt követően pedig egy hibrid pajtatérbe érkezik a stáb, Paár Julianna, a PajtaKult egyik nagykövete és Mezei Dániel műsorvezető. A jurta és a pajta ötvözete Gál Tamás kör alakú faépülete Hetényben. A hely szakralitását erősíti, hogy az épületnek hét bejárata van, és ezt a lovas színjátszótáborba érkező gyerekek is érzékelik. A pajta-jurta mellett két gyönyörű, a hajdan a huszárokat kiszolgáló bábolnai ménesből származó sági arab ló legelészik – ez fontos a fajta fennmaradása szempontjából is.
A videóban szó esik még arról, hogy
- miképpen kerültek libák a színházi előadáson a takarásba,
- hogyan újult meg a füri kastélypark,
- milyen az az arany „bejárati tölcsér”, ami az itteni modern borászatba vezet,
- hogyan alakult ki a borászat designja,
- milyen stílusú borok készülnek itt a hely szellemének megfelelően,
- mi a legészakibb magyar és a legdélibb szlovák terület,
- és adott-e végül csókot a komáromi kisleány a Duna partján.
Az előző részben a PajtaKult Leányfaluba kalauzolta el a nézőket, amit ide kattintva lehet megtekinteni.
(Borítókép: PajtaKult)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
