Írók, akik nem tartoznak a rendszer kegyeltjei közé

Egy montanai rockfesztivál örök élménye, amin egyikünk sem járt soha. Asszonyok elbeszélései és tanúk ismérvei, versek és regények sora. A történelem és az élet örök érvényű meséi. Déry Tibor 128 éves lenne idén, emléke kikophatatlan fejezet a magyar irodalomból. Özvegye végakarata alapján, 1984-ben megalapították a Déry-díjat, mellyel azóta is minden évben elismerik a magyar irodalom kiválóságait. A kitüntetés mellé járó pénzjutalom forrása a Déry-hagyaték, mely magába foglalja a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét.

Nagy névtől nagy neveknek

Egy díjat leginkább a díjazottjai tesznek nívóssá, mely mutatja a szakmai értéket a kitüntetés mögött. A pénz, a kuratórium, maga a név sem biztosíték, egyedül az, hogy kiben látják a jövőt, kinek a múltbeli munkájában látják a valódi történelmet. A díj – melyet a kezdetben még Déry Tibor-jutalom néven ítéltek oda – nyerteseivel önmagáért beszél: Csukás István, Csoóri Sándor, Esterházy Péter, Spiró György, Ottlik Géza, hogy néhány nevet említsünk. Irodalomtörténészek, esszéisták és kritikusok is részesültek az elismerésben, úgymint Lengyel András, Vida Gábor, Radnóti Sándor, Ferencz Győző, Csűrös Miklós, Kovács Sándor István, vagy Németh G. Béla, ami szintén remek képet fest arról, hogy miképp vélekedik az alapítvány a magyar irodalom egészéről.

A Déry Tibor Alapítvány kuratóriumi elnöke, Závada Pál a díj különlegességét függetlenségében, valamint sokrétűségében látja.

A Déry Tibor-díj azért különleges, mert ez a legelső nem állami díj – kis híján négy évtizede, még a rendszerváltás előtt alapították. A kuratórium tagjain kívül senki nem szólhatott bele, hogy kik kaphatják. Az első években érezhetően olyan írók felé fordult a kuratórium figyelme, akik nem tartoztak a Kádár-rendszer kegyeltjei közé, noha megérdemelték volna a legmagasabb kitüntetéseket is. Különlegessége még az is, hogy nemcsak írói-költői életműveket jutalmazunk, hanem az irodalomtörténeti-elméleti és kritikai munkásságokat is, valamint a magyar irodalom külföldi népszerűsítőit, vagyis idegen nyelvekre fordítóit – de a magyar nyelv ápolása terén elért eredményeket ugyancsak igyekszünk elismerni.

A díjat odaítélő kuratórium tagjai Závada Pál mellett Bán Zsófia, Ilia Mihály, Keresztesi József. A kuratórium titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András. A díjat 2021-ben Gács Anna, Solymosi Bálint és Zádor Éva kapta. A 2022-es díjazottak listája a következő:

• Deczki Sarolta – irodalomtörténész, filozófus, kritikus
• Krusovszky Dénes – költő, író, kritikus
• Sallai Katalin Krisztina – magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár
• Schein Gábor – költő, író, műfordító, esszéista

Az idei nyertesek

A magyar irodalomtudomány művelésében elért kimagasló eredményeiért Déry Tibor-díjban részesült Deczki Sarolta irodalomtörténész, filozófus, kritikus. Debrecenben született, és ott érettségizett az Ady Endre Gimnáziumban. A Szegedi Egyetemen szerzett magyar és filozófia szakos diplomát, majd a Debreceni Egyetemen doktorált filozófiából. Több ösztöndíjat is elnyert, melyek segítségével német nyelvterületen kutatott filozófiát és irodalmat (Tübingen, Graz, Freiburg, Berlin, Bécs). Majd 2006-ban az MTA Irodalomtudományi Intézetében kapott állást. Szakterületei: a német irodalom magyar recepciója; a magyar szellemtörténeti iskola és a német szellemtudomány; a kortárs magyar próza, különösen Tar Sándor prózája. Rendszeresen ír kritikákat a kortárs magyar irodalomról, és több száz publikációja jelent meg szakmai lapokban. Könyvei: Az érzékiség dicsérete (2013), Meredek sziklagerincen: Husserl és a válság problémája (2014), Fordított világ (2016), A jereváni rádió (2021), Tar Sándor (2022).

A magyar irodalom művelésében elért kitűnő eredményeiért Déry Tibor-díjat kapott Krusovszky Dénes József Attila-díjas költő, író, kritikus. 1982-ben született Debrecenben, egyetemi tanulmányait Budapesten, az ELTE-n folytatta magyar, összehasonlító irodalomtudomány és esztétika szakon. Alapítója volt a Telep-csoport nevű, fiatal költőkből álló közösségnek 2005-ben. A Versum nemzetközi online költészeti oldal szerkesztője. Első kötete 2006-ban jelent meg Az összes nevem címmel, azóta különböző műfajokban tizenegy kötete látott napvilágot. Tevékenységét többek között Junior Prima, Zelk Zoltán- és Szépíró-díjjal is elismerték. Verseit és prózáit többek között angol, német, svéd, román, szerb, horvát és lengyel nyelvre fordították. Regénye, az Akik már nem leszünk sosem 2019-ben elnyerte a Libri-díj közönségdíját. Legutóbbi kötetei: Azóta őzike (gyerekversek, 2021), Áttetsző viszonyok (versek, 2020), Hemingway szalvétája (esszék-kritikák, 2019).

A magyar nyelv művelése és az egyetemes irodalom tanítása jegyében betöltött hivatásának kimagasló gyakorlásáért Déry Tibor-díjban részesült Sallai Katalin Krisztina magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar–portugál szakán végezte. 1984 és 1988 között a budapesti Katona József Ipari Szakközépiskolában tanított, 1998-tól pedig egészen 2022 szeptemberéig a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára volt. A tantárgy tanítása mellett 16 éven keresztül volt osztályfőnök, és számos külön tevékenységet vállalt, így például szervezett versfelolvasó délutánokat és interaktív múzeumi foglalkozásokat, érzékenyítő színházi programokat a Baltazár Színházzal együttműködésben, hagyományos színházi előadások látogatását és osztályterem-színházi előadásokat. Szervezett többfordulós iskolai helyesírási versenyeket, felkészítést az OKTV-re, és részt vett az országos szónokverseny iskolai fordulójának lebonyolításában.

A magyar költészet, széppróza és irodalomtudomány terén elért kimagasló eredményeiért Déry Tibor-díjat kap Schein Gábor, a József Attila-, Radnóti-, Füst Milán-díjas költő, író, műfordító, esszéista. 1969-ben Budapesten született, és a budapesti József Attila Gimnáziumban érettségizett. 1993-ban magyar szakos, 1994-ben német szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1995-ben kezdett az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén oktatni, ahol ma is dolgozik, 2020-tól professzorként. Vendégprofesszorként oktatott a Bécsi Egyetem Összehasonlító Európai Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében és a Sorbonne IV. Szláv Tanulmányok Intézetében. 1997-ben PhD-fokozatot szerzett, 2006-ban habilitált, 2019-ben megkapta az MTA doktora címet. Az évek során több irodalmi folyóirat szerkesztőjeként is dolgozott. 1994-től 1998-ig a Határ, 1995-től 2005-ig a Pannonhalmi Szemle szerkesztőségének tagja, 2003-tól 2008-ig az Irodalomtörténet főszerkesztője volt. Jelenleg is tagja a Jerusalem Review és a Pannonhalmi Szemle szerkesztőbizottságának, valamint kurátora a Magyar Műfordítóház Alapítványnak. Versei, regényei, esszéi és tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban, önálló kötetekben. Tíz verseskötete, hat regénye jelent meg a Jelenkor, a Kalligram és a Magvető Kiadónál. Írt gyerekkönyveket, színdarabokat, operalibrettót, elbeszéléseket. Könyvei angolul, németül, franciául, spanyolul, bolgárul, szerbül, szlovénül és románul jelentek meg. Ő maga németből és angolból fordít.

(Borítókép: Fazekas István)