Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHangszert is úgy választunk, ahogy nőt. De hogyan?
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Hegedűkészítő mesterek vették birtokukba a Fonó Budai Zeneházat a XI. Wine&Violin Hegedűkészítők Szalonja rendezvényen, ahol az érdeklődők ki is próbálhatták a hangszereket, finom borokat kóstolhattak, és persze a koncertek sem maradhattak el: Lakatos Róbert és Jozef Horváth duója mellett Lajkó Félix virtuóz játékát is meghallgathatta a közönség. Az esemény díszvendége egy olaszországi fakereskedő cég, a Rivolta volt, kiváló alapanyagok nélkül ugyanis nem lehet jó minőségű hangszert készíteni.
A rendezvény ötletgazdája Faragó-Thököly Márton hegedőkészítő mester, először vele beszélgetett Mezei Dániel műsorvezető és Kubinyi Júlia PajtaKult-nagykövet. A program sikerét szerinte abból is le lehet mérni, hogy hány látogató érkezik a rendezvényre, és abból is, hogy hány potenciális vevő érdeklődik a hangszerek iránt, illetve mennyire épül ki bizalom a hangszerkészítők és a zenészek között. Márpedig ez épül.
A faanyag alázatra tanít
Az eseményen találkozhattak a hegedűkészítő szakma képviselői, de jó alkalmat teremtett arra is, hogy a műhelyek kicsit reflektorfénybe kerüljenek. Faragó-Thököly Márton elmondása szerint csak csapatmunkában tudnak sikereket elérni, miközben egy egészséges küzdelemben meg is vívnak egymással. A fejlődéshez ugyanis kell a konkurencia, a verseny. Csak így tudnak utánpótlást biztosítani, magukat és a fiatalokat is fejleszteni, hogy a legjobbat, a legszebbet alkossák meg, mert jó minőség nélkül felesleges dolgozni.
Faragó-Thököly Márton nemrégiben rangos nemzetközi versenyen ért el szép eredményt: az első Nemessányi Sámuel Nemzetközi Hegedűkészítő Versenyen lett második a hangszerével, emellett a legjobb magyar kópiának járó különdíjat is elnyerte. Arra a kérdésre, hogy számára mi a legideálisabb környezet, amikor hangszert készít, azt a választ adta, hogy a csend.
A faanyag tanít, semmik sem vagyunk nélküle. Meg kell tanulnunk uralni a faanyagot, de azt is csak egy határig, mert a végén úgyis ő dönt. Minket a sokévi tapasztalat vezet arra, hogy hajlítgassuk, a természet határait feszegessük
– mondta. A hangszerkészítő mester szerint a legnagyobb zenészek is félve nyúlnak egy új hangszerhez, nem akarnak rögtön „előadni”. Pál István Szalonna nagy híve a régmúlt és a jelen magyar hegedűkészítésének, de Lajkó Félix is magyar hangszerészhez jár.
Az ördög a vonóban rejlik
Az idei Wine&Violin rendezvényen a hosszúhetényi Maeijer & Leemans nedűit kóstolhatták a látogatók, Jurgen Maeijer borász bemutatót is tartott. Amforával készíti a borait, ez a régi módszer pedig nagyon speciális ízt ad a boroknak. Mondhatni tehát, hogy a borász, aki 2014-ben kezdett bioborokat készíteni Pécstől 15 kilométerre, más húrokat penget, mint általában a borászatok.
A kisfilmben elhangzik egy ősbemutató is, Lakatos Róbert és Jozef Horváth a 30 duó hegedűre és brácsára című művet adja elő. Lakatos Róbert brácsaművész elmondta, hogy imádja a hangszerét, „nem beszél vissza, mindig csak azt csinálja, amit mondok neki”. A hangszerválasztás pedig összetett dolog, ahogy a nők esetében is, kinek milyen nő tetszik.
Megfogsz egy hangszert, és vagy együtt tudsz vele lélegezni és élni, vagy nem. Egy nagy hibát csináltam az életemben, volt egy olyan hangszerem, amitől nem kellett volna megválnom, és mostanáig bánom, mert szerintem olyan hangszer már nem lesz a kezemben. Olyan volt, mintha együtt megszülettünk volna, de a sors úgy hozta, hogy eladtam
– meséli olyan szomorúan, mintha tényleg a társát veszítette volna el.
Lakatos Róberttől megtudtuk, hogy a művész számára nagyon fontos a hangszer, de a vonó is, sőt néha sokkal fontosabb, mivel a zenész a jobb kezével alakítja a zenét, és ha az nem megfelelő, akkor szenved. A művész a varázslatot, „az ördögöt” is mind a vonóval csinálja. Lakatos Róbert egyébként most egy százéves, régi magyar hangszeren játszik.
A videóból kiderül még, hogy
- a hangszerkészítésre az egyik leginkább alkalmas fa a lucfenyő,
- a zenészek nüansznyi finomságok alapján választanak hangszert,
- Holló Bence hegedűkészítő mester olasz készítők modelljei alapján dolgozik,
- mennyit lehet az eredeti modelleken változtatni,
- vannak-e a hangszerkészítőknek titkos „receptjeik”,
- Oláh Vilmos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész a magyar hegedűkészítő mesterek hírét viszi a világban,
- a Mesterhegedűt a Ringnek Alapítvány a világ vezető művészeinek óriási vállalkozása, hogy kiváló magyar mesterhangszereket adjanak a fiatal zenészek kezébe,
- Lajkó Félix milyen virtuóz játékkal bűvölte el a közönséget.
Aki lemaradt volna a PajtaKult és az Index előző adásáról, amelyben Gianni mankóval jelent meg egy rendezvényen, ide kattintva megnézheti.
(Borítókép: PajtaKult)