Egy nemzetgyilkosság anatómiája – dokumentumfilm készült Trianonról

Csáky István(Csapó Attila) felügyeli a békedelegáció levelezését
2022.11.09. 18:16 Módosítva: 2022.11.09. 20:39
November 10-én kerül a magyar filmszínházakba a Béke – A nemzetek felett című dokumentum-játékfilm. A Megafilm magyar és francia történészekkel leforgatott, archív felvételekkel és színészekkel kiegészített produkciója akár politikai thrillernek is tekinthető. Szigorúan ragaszkodva a történelmi tényekhez, feszes dramaturgiával mutatja be a trianoni nemzetgyilkossági kísérletet, ahol Magyarország volt az áldozat.

Amennyiben elfogadjuk a magyar nyelv értelmező szótárában található meghatározást, miszerint a propaganda szó annyit tesz, mint „eszméknek, tanoknak, nézeteknek, politikai elméleteknek szóban v. írásban, ill. más módon (rádió, film stb. útján) való céltudatos, tervszerű hirdetése, megismertetése és terjesztése, népszerűsítése”, akkor kimondhatjuk, hogy a Béke – A nemzetek felett című dokumentumfilm megfelel ezeknek a kritériumoknak. Tételesen sorolja fel, mire alapulnak mindazon „nézetek, eszmék és politikai elméletek”, melyek szerint a Magyarország területének és lakosságának kétharmadát az anyaországtól elcsatoló békeszerződés történelmileg, morálisan és politikailag is igazságtalan volt.

A filmben olyan részletekre is fény derül, hogyan és miért internálták a Párizsba érkező magyar delegációt 1920. január 7-én. Elemzi annak okait, miért fogadta el az európai közvélemény a nemzetcsonkítást.

Arra is választ ad, miért írta alá a vállalhatatlan diktátumot az Apponyi Albert által vezetett magyar békedelegáció 1920. június 4-én 16.32-kor, a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban.

Az előzményeket, eseményeket és rengeteg elfeledett vagy kevéssé ismert, ám megdöbbentő tényt magyar és francia történészek sorolják és kommentálják tárgyilagosan. A szakemberek által ismertetett és bizonyos részeiben színészek által meg is elevenített eseményekből bontakozik ki egy nemzet sorstragédiája. Történetesen a magyaroké.

A film készítői elkerülték a téma feldolgozásának legnagyobb csapdáját – senki sem kiabál, zokog vagy vádaskodik. Magyarország történelmének legnagyobb megpróbáltatásáról csöndben, határozottan, tényszerűen számol be, és ettől válik megrendítő erejűvé a szembesítés.

Magyarországról, amellyel korábban kifejezetten rokonszenvezett a francia közvélemény, a XX. század első évtizedében már az a kép alakult ki, hogy elnyomja a nemzetiségeket – kezdi elemzését egy szimpatikus francia történész asszony.

Ezután arról a történelmi tényről is szó esik, hogy a szláv „lobbisták” már a világháború kitörése előtt járták a Monarchia nemzetiségek által lakott részeit, és folyamatosan bombázták a nyugat-európai értelmiségi, politikai köröket azzal a panasszal, hogy a magyarok elnyomják őket. De  – teszi hozzá az egyik magyar szakértő –, semmiféle írásos nyomát sem találni annak, hogy akár Tomás Masarykban, a későbbi Csehszlovákia első elnökében, vagy Edvard Benesben, aki a párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák állam külügyminisztereként vett részt, az első világháború előtt is felvetődött volna az igény, hogy a háború után Magyarországtól elcsatolt területeket egy jövőbeli cseh állam részének tekintsék.

Masaryk egy politikai írásában 1908-ban még arról írt: nem hisz abban, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnhetne, hiszen ez olyan erős gazdasági egység, amely „nekünk, cseheknek is megfelel”. A világháború kitörésekor a szlovák politikusok sorra jelentették ki, hogy hűséges fiai a Monarchiának.

Győztesek és vesztesek

Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia tagállamaként vett részt a világháborúban. 1918. november 3-án a vert helyzetben lévő birodalom megadást kért az olaszoktól, akik a szövetséges legfelsőbb parancsnoksággal egyeztetve megszabták feltételeiket. Olaszország és a Monarchia képviselői november 3-án írták alá a fegyverszüneti egyezményt.

A román politika szerencsésebben vette a történelmi kanyarokat. Az addig semleges román kormány 1916 nyarán felajánlotta csatlakozását az antanthatalmakhoz, majd hadat üzentek az Osztrák–Magyar Monarchiának. Hadseregük be is nyomult Erdélybe, ám amikor a bolgárok megtámadták őket, megtorpant az erdélyi hadjárat. Az orosz helyzet 1917-es gyökeres átalakulása után a román kormány fegyverszünetet kért a Monarchiától, és 1918. május 7-én aláírták a bukaresti békét.

November 3-án a francia hadsereg eléri a román határt, majd november 10-én Románia hadba lép a győztesek oldalán. November 11-én reggel hatkor aláírják a fegyverszünetet. Ettől kezdve Romániát szövetséges és győztes államként kezelik, jóllehet az egész ügy 24 óra alatt zajlott le. Őrültségnek tűnik, amit mondok, pedig nem az

– foglalja össze a tényeket a Sorbonne egyetemi tanára.

Tragikus tények

  • Több mint hatszázezer magyar férfi halt meg a frontokon.
  • 1918 végétől másfél-két éven át háború utáni háború sújtotta Magyarországot. A vidék lángba borult, a hazatérő katonák fosztogatása, a megszálló csapatok, a Tanácsköztársaság zűrzavara együtt fokozták a káoszt, szegénységet, bizonytalanságot.
  • Az ország legnagyobb részét szerb, román és csehszlovák csapatok szállták meg, szerencsés esetben antantegységek ellenőrizték.
  • A kutatások szerint a román hadsereg nagyjából 35 000 vagont pakolt tele az összerabolt holmikkal, és persze teherkocsikra és mozdonyokra is szükségük volt, hogy mindezt hazafuvarozzák.
  • 1919 második felében gyakorlatilag megszűnt a magyar állam. A budapesti kormány hatásköre minimális, mindössze négy-öt dunántúli vármegyében van némi befolyása, az ország nagy része felett a szomszédos országok intézkednek.
  • Sajátos szokásaikat alkalmazva a szerb, román csapatok nyílt színen botoznak meg főszolgabírókat, lelkészeket.
  • A magánemberek pénzzé tett vagyonából vásárolt hadi kötvényeket a magyar állam nem tudta visszafizetni. A magyar középosztály elszegényedéséhez és a később politikai radikalizálódásához nagymértékben hozzájárult az 1918-as összeomlás.

Egyedül maradtunk

Trianon valójában még Trianon előtt következett be – hangzik el a filmben. Elvesztettük a háborút, majd az ország túlnyomó része idegen megszállás alá került.

Az Osztrák–Magyar Monarchia ügye 1918 tavaszáig nem vált területi kérdéssé. Akkorra viszont egyértelművé vált, hogy a Monarchiát szétszabdalják a győztesek.

Magyarország 1918 őszétől 1919 nyár végéig minden katonai, gazdasági és politikai erejét elveszítette. Így esély sem volt arra, hogy széles tömegbázison alapuló politikai és katonai vezetésre támaszkodva megszervezzék a fegyveres ellenállást, és az ország megszállt területeinek egy részét harcok árán szabadítsák fel.

Amikor elindult a békedelegáció Apponyi Albert vezetésével Franciaországba, politikusaink már tudják, hogy Magyarország területi egységének megőrzésére nagyon kicsi az esély. A magyar területekre benyomuló szerb, román, csehszlovák megszállók célja egyértelmű volt – mire megkezdődnek a párizsi békeszerződéseket előkészítő tárgyalások, már kész helyzetet hozzanak létre.

A francia politikát ebben az időszakban leginkább az vezérli, hogy a világhatalmi státusz elvesztése után kelet-európai szövetségesei étvágyát elégítse ki, ezzel is fenntartva a hegemónia látszatát, és megnövelje a gall gazdasági érdekszférát. Az amerikaiak hamar elhagyják a tárgyalásokat, a brit birodalom képviselőit pedig leginkább az Európán kívüli érdekszférák érdeklik.

A vonatról leszálló magyar tárgyaló delegációt a párizsi vasútállomásról szálláshelyükre, a Hotel Madridba kísérik. Itt közlik velük, hogy nem fogadhatnak látogatókat, levelezésüket a francia hatóságok ellenőrzik, és 24 órás rendőri felügyelettel biztosítják, hogy teljesen elszigetelődjenek az újságíróktól és a politikusoktól. Esélyük sem volt arra, hogy befolyásolják a közvéleményt, illetve értesüljenek a tárgyalásokkal kapcsolatos eseményekről.

A béketárgyalásokon 27 állam vett részt, tízezerre becsülhető a diplomaták, politikusok, szakértők száma. A szerb, román és csehszlovák delegációk a kezdetektől részt vesznek a tárgyalásokon. Tagokat delegálnak a különféle bizottságokba, szakértőik folyamatosan szállítják a területi igényeiket alátámasztó adatokat. A magyar küldöttség mindebből ki volt zárva, és a politikai történésekről szóló információk se jutnak el hozzájuk.

Esélyünk se volt

Volt-e lehetőségük a magyaroknak a békefeltételek kialakításának módosítására? A filmben szereplő francia történész erre egy szóval felelt: nulla.

Arról, hogy a magyar küldöttség miért írta alá az elfogadhatatlan feltételeket, és addig milyen módon próbálták elérni, hogy bármilyen érdemi módosítást érjenek el Magyarország érdekében, szintén logikus magyarázatot kapunk a film segítségével.

A filmben elhangzik Apponyi beszédének egy fontos részlete is, melyet ugyan előadhatott a konferencián, de senki sem vette figyelembe megalapozott érveit. Elmondta többek között:

A többi háborút viselő nemzettel – Ausztriával, Németországgal és Bulgáriával – kötött béke feltételei szintén szigorúak, de közülük egyik sem tartalmazott olyan, a nemzet létét érintő területi változtatásokat, amelyeket nekünk akarnak megszabni. Magyarország számára ez azt jelenteni, hogy elveszíti területének kétharmadát és népessége csaknem kétharmad részét. A megmaradt Magyarországtól megvonják a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételét. ... a Magyarország romjain megnövekedett államok nemzetiségi szempontból még megosztottabbak lesznek, mint az egykori Magyarország.

Azt is hozzátette, hogy a wilsoni elvek alapján semmilyen emberi csoport sem helyezhető, „mint valami marhanyáj, a megkérdezése nélkül idegen fennhatóság alá”. Beszéde süket fülekre talált.

Mint ismeretes, két évtized sem kellett hozzá, és a franciák rémálma valóra vált, és amit 1920-ban mindenáron igyekeztek kiküszöbölni – ezért került az osztrákokhoz a magyarlakta Burgenland –,  Ausztria német fennhatóság alá került. Ami Jugoszláviát és Csehszlovákiát illeti, ma már egyik sem létezik.

A Béke – A nemzetek felett című filmben – amelyet Tősér Ádám rendezett, akinek nemrég mutatták be Blokád című munkáját, a hozzá kapcsolódó produceri munkát pedig  Helmeczy Dorottya végezte el – egy szó sem esik a jelenlegi politikai helyzetről, és jogorvoslatot sem követel. A végén megemlítik ugyan a határainkon túl élő magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó két szavazást, de az is tény. A filmkészítők pedig arra vállalkoztak, hogy tényekre támaszkodva segítsék saját múltunk és kicsit  Európa jelenlegi helyzetének megértését is.

(Borítókép: Megafilm)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Kultúr
Az utolsó vad

Az utolsó vad

Már csak egy maradt.

január 26., 05:51

  • Kultúr
Magyarnak lenni a legnagyobb szenvedés a világon, ezt járja körbe ez az Oscar-jelölt film

Magyarnak lenni a legnagyobb szenvedés a világon, ezt járja körbe ez az Oscar-jelölt film

Tóth László magyar építészt Adrien Brody játssza, egészen megdöbbentő átéléssel.

január 25., 20:30

  • Kultúr
Agyonverték a legyengült művészt, most emléktáblát kapott

Agyonverték a legyengült művészt, most emléktáblát kapott

Szerb Antal 80 éve halt meg.

január 25., 17:21

  • Kultúr
A filmszakértő elárulta, kik között dőlhet el a verseny az idei Oscar-gálán

A filmszakértő elárulta, kik között dőlhet el a verseny az idei Oscar-gálán

Magyar szakember sikeréért is lehet szorítani a 2025-ös díjátadón.

január 25., 21:10

  • Kultúr
Likó Marcell: Kezdtem azt érezni, hogy innom kell, hogy elviseljek egy-egy klubot

Likó Marcell: Kezdtem azt érezni, hogy innom kell, hogy elviseljek egy-egy klubot

Ez valami igazán Mély – különleges koncertsorozatra készül a Vad Fruttik.

január 25., 10:19

  • Kultúr
Folytatást kaphat a Futni mentem

Folytatást kaphat a Futni mentem

Herendi Gábor elmondta, milyen tervei vannak a filmmel kapcsolatban.

január 25., 11:40

  • Kultúr
A BIDF szerint a botrányt okozó, orosz film háborúellenes

A BIDF szerint a botrányt okozó, orosz film háborúellenes

Kijelentették, hogy a kezdetektől kiállnak Ukrajna és az Európai Unió értékei mellett.

2 órája

  • Kultúr
Nem várt helyről kapott dicséretet Donald Trump

Nem várt helyről kapott dicséretet Donald Trump

Erre senki sem számított.

január 25., 18:57

  • Címlapon
Rangsorolt iskolák és vérre menő kompetenciafelmérés – mire készül a kormány?

Rangsorolt iskolák és vérre menő kompetenciafelmérés – mire készül a kormány?

Megindult a szülők szondázása a KRÉTA-rendszerben, reagált a Belügyminisztérium.

3 órája

  • Kultúr
Hiába áldozta fel a gyerekét is a karrierért, szegényen és betegen halt meg

Hiába áldozta fel a gyerekét is a karrierért, szegényen és betegen halt meg

Könyörtelen, szüntelen csúcsteljesítményre kényszerítő életforma ez.

január 26., 07:04

  • Kultúr
Egy ország nézte tátott szájjal, a filmhíradó pedig történelmet írt

Egy ország nézte tátott szájjal, a filmhíradó pedig történelmet írt

Ahogyan az internet, a celluloid sem felejt.

január 26., 10:19

  • Kultúr
Donald Trump ismét olyat húzott, ami sokaknál kiverte a biztosítékot

Donald Trump ismét olyat húzott, ami sokaknál kiverte a biztosítékot

A szakmai szövetség elhatárolódik.

január 25., 08:15

  • Kultúr
Rendhagyó programmal emlékeznek Fekete István születésének évfordulójára

Rendhagyó programmal emlékeznek Fekete István születésének évfordulójára

A Tüskevár szerzőjével kapcsolatos a MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum szervezi.

január 25., 08:36

  • Kultúr
Törőcsik Franciska: Fura, amikor úgy érzem magam, mint egy majom a kirakatban

Törőcsik Franciska: Fura, amikor úgy érzem magam, mint egy majom a kirakatban

Nagyinterjú a Hogyan tudnék élni nélküled? főszereplőjével.

január 26., 09:08

  • Kultúr
Külön utakon jártak, és ez tette őket felejthetetlenné

Külön utakon jártak, és ez tette őket felejthetetlenné

Nők, akik nem féltek a férfiak között érvényesülni.

január 24., 12:05

  • Címlapon
Hatalmas hullámokat vetett az Index cikke

Hatalmas hullámokat vetett az Index cikke

Tiltakoznak az érintettek.

3 órája

  • Kultúr
Egy friss kutatás szerint a férfiak jobban élvezik az életet

Egy friss kutatás szerint a férfiak jobban élvezik az életet

A fiatal felnőttek állnak a gasztronómiai élet csúcsán.

január 24., 08:46

  • Kultúr
Hamarosan életre kelnek a Szépművészeti Múzeum kincsei

Hamarosan életre kelnek a Szépművészeti Múzeum kincsei

Herkules és Mária is terítéken lesz.

január 24., 15:33

  • Kultúr
Egy misztikus sorozat, amit a Trónok harca színészei sem tudnak megmenteni

Egy misztikus sorozat, amit a Trónok harca színészei sem tudnak megmenteni

A fúrótorony feleekkorában ütősebb volna.

január 24., 17:05

  • Címlapon
Veszélyesebb a növényi alapú tej, mint gondolnánk

Veszélyesebb a növényi alapú tej, mint gondolnánk

Retteghetnek a vegánok egy tanulmány szerint.

1 órája

  • Címlapon
Tévéinterjút adott, majd elvitték a rendőrök a volt lengyel igazságügyi minisztert

Tévéinterjút adott, majd elvitték a rendőrök a volt lengyel igazságügyi minisztert

A Pegasus kémszoftver miatt akarták kihallgatni mint tanút, nem jelent meg. Most már vádlott.

1 órája

  • Kultúr
Ebben a szcénában már Londonhoz és Párizshoz hasonlítják Budapestet

Ebben a szcénában már Londonhoz és Párizshoz hasonlítják Budapestet

De még van, ami szorongásra ad okot.

január 24., 19:13

  • Kultúr
Lehet-e a macskát kutyává átműteni?

Lehet-e a macskát kutyává átműteni?

Nézz szembe a félelmeiddel! Segít a diszkó.

január 24., 20:14

  • Címlapon
A kalózok, akik fegyverként használják a globalizációt

A kalózok, akik fegyverként használják a globalizációt

Hatékony üzleti modelljük segítségével tavaly több száz millió dollárra tettek szert.

33 perce

  • Kultúr
Az Andrássy útig állt a tömeg a Madonna által imádott festőnő pesti kiállításán

Az Andrássy útig állt a tömeg a Madonna által imádott festőnő pesti kiállításán

Több millió dolláros festmények a Nagymező utcában, apró bibivel...

január 24., 14:13

  • Kultúr
Női kvóta 02

Női kvóta 02

január 24., 09:51

Neked ajánlott