100 éve gyilkolták meg gróf Tisza Istvánt, aki miniszterelnökként beléptette Magyarországot az első világháborúba. A nép szemében ő volt a bűnbak, ezért sokan kívánták a halálát. És néhányan tettek is érte.

Hogy töltötték a karácsonyt a lágerekbe deportált magyarok? Mikor ülhettek le először a villamosokon a kocsivezetők? És vajon miért volt fontosabb 1944-ben 15 ezer embernek Budapest ostrománál az Újpest-Fradi meccs? Ezek voltak 1914 és 1989 között a magyar lapok karácsonyi hírei.

A jütlandi csata az első világháború döntő tengeri ütközete volt. A számok szerint a britek elvesztették, valójában viszont a német győzelem megpecsételte a birodalom sorsát.

A szíriai az új galiciáner: csencselnek, fertőznek, térfoglalnak, mi lesz így a faji százalékkal? Száz év telt el az I. világháborús menekültválság óta.

Átverte a nácikat, az oroszokat és a halált. Világháború az akkor tizenöt éves motorrajongó Károly bácsi szemével. Harmadik rész.

Bár az első világháború főleg Európában pusztított, nagyítóval kell keresni az olyan népeket, amik semmilyen szerepet sem vállaltak a harcokban. Ausztrálok, szomáliaiak és japánok is lőttek, sokszor a gyarmatbirodalmak válogatottjai csaptak össze.

Az első világháború elején még sokan úri huncutságnak gondolták, hogy egy hadseregnek saját légiereje legyen, aztán a gyakorlat rácáfolt a kétkedőkre. Eleinte kővel dobálták egymást a pilóták, 1918-ban már szervezetten ment egymás levadászása.

Miért akartak lelkes tömegek harcolni az emberiség egyik legpusztítóbb háborújában? Mert nem tudták, hogy ez lesz belőle, és idővel rájöttek, hogy a propaganda nem ehető.