Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa, már zajlik a készülődés

Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa 2023-ban, ennek alkalmából nagyszabású fényfesztivállal zárták az évet, és különleges programsorozattal készülnek az új évre – számolt be az MTI.

A hétfő este záruló ötnapos fényfesztiválon számos neves külföldi lemezlovas lépett fel, miközben a többezres közönség látványos lézershow-kban, fényjátékokban és videomappingben gyönyörködhetett.

Helyi sajtóbeszámolók szerint a belvárosban több helyszínen is fényinstallációkat állítottak fel, és más, speciális eszközökkel készült alkotásokat is bemutattak. Az újévre időzített fényfesztivállal azt is ünneplik, hogy megújult a vár utolsó megmaradt bástyája, amely az Ekf-rendezvények (Európa kulturális fővárosa) egyik fontos helyszíne lesz.

többek között Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja, mellette a szintén Nobel-díjas Olga Tokarczuk lengyel író, valamint Peter Slotterdijk német filozófus, Európa egyik legismertebb kultúrteoretikusa.

Ötvenéves hiány, vita a kormányban

A romániai városban a tervek szerint idén heti szinten mintegy harminc eseményt tartanak, a hivatalos megnyitóra február 17. és 19. között kerül sor, amelyre világhírű zenészeket invitáltak meg, akik több belvárosi helyszínen fognak koncertet adni. Köztük fellép Lajkó Félix hegedűművész is, akit a vonósokból álló, világzenét játszó lengyel Volosi zenekar kísér.

Az Ekf-programok csúcspontja egy Constantin Brancusi műveiből álló kiállítás lesz. A temesvári szépművészeti múzeumban szeptember 30-án megnyíló tárlaton a világhírű román szobrász 20-25 műve lesz látható, többek között olyan híres alkotásai, mint az Alvó múzsa, a Pogány kisasszony és A végtelen oszlopa III, de a művész rajzait és fényképeit is bemutatják. Doina Lemny, a kiállítás kurátora a News.ro hírügynökségnek korábban úgy nyilatkozott, hogy a műveket angliai, svájci, franciaországi és romániai múzeumokból hozzák, a helyszín előkészítése egymillió euróba, a tárlat megszervezése ugyanennyibe kerül. A szervezők szerint a Párizsban befutott szobrásznak

Temesvár az eredeti tervek szerint 2021-ben lett volna Európa egyik kulturális fővárosa, de a világjárvány miatt nem lehetett volna megtartani a rendezvényeket, így halasztást kért. A rendezvénysorozat előkészítését számos vita előzte meg, elsősorban az ellenzéki vezetésű helyi és a kormánypárti vezetésű megyei önkormányzat között. A vita alappillére, hogy a bukaresti kormány nem támogatja jelentőségéhez mérten a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 projektet – írja az MTI.