Demeter Szilárd a munkamegosztásról: Hoppál Péterre bízná a megnyitókat

ZR 0841
2023.01.10. 13:33
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója számított arra, hogy a nem kormánypárti média ingyen terjeszti majd koncertje üzenetét. Hoppál Péterrel pedig nemsokára egyeztetik az óráikat. Demeter Szilárddal beszélgettünk.

A kormánypárti kultúrpolitikus a beszélgetésen szót ejtett

  •  Tóth Gabi énekesi kvalitásairól,
  • Petőfi popikonikus köpönyegéről, és mindazokról, akik onnan bújtak elő,
  •  arról, hogyan és miből támogatják a magyar könnyűzenét tavasztól, ha a kormány ad rá pénzt, és amúgy is,
  • végül azt is elmondta, hogy miért hálás Hoppál Péter államtitkárnak a Petőfi-bicentenáriumi rendezvények kapcsán.

Mint arról az Index is beszámolt saját zenekarával, a Loyal Apples' Clubbal lép fel a Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára rendezett eseményén január 13-án. Igazgatóként, mint basszusgitáros, vagy egyéb minőségében döntött így, és miért tartja indokoltnak ezt a döntését?

Sokféleképpen lehet tisztelegni nagyságaink előtt. Lesz új Petőfi állandó kiállításunk is a PIM-ben, amit aznap, január 13-án nyitunk meg, de eddig is sokat írtam és beszéltem Petőfiről és koráról. Ugyanakkor rockzenészként is szerettem volna megemelni a kalapomat Petőfi előtt. A Szabadság idővándorai című zenei programot már tavaly összeraktuk, és végigturnéztuk vele a Kárpát-medencét Révkomáromtól Tusványosig.

Miből áll ez a program?

Olyan örökzöldeket választottunk ki a magyar rockzene hatvan évéből, amiket akár Petőfi is írhatott volna, és ezt a húsz dalt játsszuk különféle színpadokon.

Petőfi az Illésben

Mondana néhány példát azokra a dalokra, amiket akár Petőfi is írhatott volna?

Ilyen például az Ezüst eső az Omegától, a Keresem a szót az Illéstől, a Rock a nevem a Tankcsapdától, az Apáink útján a Karthágótól. A számokat olyan Petőfi-idézetekkel kötjük össze, amelyek válaszolnak az adott dal szövegére, tartalmára. Tehát elhangzik az eredeti Petőfi-szöveg, utána következik a költő halála után száz-százötven évvel született rocknóta, és kiderül, hogy ugyanarról szólnak.

Mi a céljuk mindezzel?

Létezik egy olyan mondás, hogy az egész nyugati filozófia tulajdonképpen Platónhoz írt lábjegyzet. Ennek analógiájára mi azt az üzenetet szeretnénk erősíteni, hangsúlyozni, hogy a magyar kultúra – nemcsak az irodalom, hanem a kultúra nyelvhez köthető egyéb rétegei is – Petőfiék köpenyéből bújtak ki. Egyébként annak idején Petőfi olyan verseket írt, amelyeket megzenésítettek, és azóta is sokan énekelnek.

Sikeres dalszövegíró volt, mint például az Illésnél Bródy János?

Csak sokkal jobb költő. Petőfi tágabb értelemben valóban popkulturális ikon. Aki az Anyám tyúkján és a Nemzeti dalon túl is rendelkezik információval a korszakról és Petőfiről, az tudja ezt. Tehát erről szólt az eredeti koncepció, amivel végigturnéztuk a Kárpát-medencét.

Miért kell az ön által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeumban is megjelennie a koncertnek?

Mert tudtam, ahhoz, hogy átmenjen az üzenet, be kell hoznom a koncertet a PIM-be.

Ha korábban sikerrel játszották az egész Kárpát-medencében, az azt jelenti, hogy átment az üzenet. Miért kellett bevinnie a PIM-be is?

Számomra egyértelmű, hogy le kell hozni Petőfit a magaskultúrából a tömegkultúrába. A Petőfi-szobor lábát le kell tenni a földre. Ha rockzenét hozol be a PIM-be, ráadásul olyan zenekarral, ahol a főigazgató basszusgitározik, az olyan üzenet, amire mindenki felkapja a fejét.

Ez volt a cél?

Ez is. A teljes ellenzéki sajtó szó szerint közölte az erről szóló Facebook-posztunkat. Tehát az üzenet anélkül ment át, hogy egy fillért is ki kellett volna érte fizetnünk.

Hasznos kiszámíthatóság

Gerillamarketingnek szánták az aktust?

Mondjuk úgy, hogy az ellenzéki sajtó elég kiszámíthatóan működik, de igen, ez volt a lényeg.

Tóth Gabit is ezért hívták meg sztárvendégnek?

Nem, Tóth Gabit azért hívtuk, mert nagyon jó énekesnő, a Várlak című nótát már adtuk elő közösen. Mint ahogyan Bari Laci is énekelte már velünk a Bábel című dalt – és még hogy! Zseniális az a gyerek.

Azzal kapcsolatban mi a véleménye, hogy a magyar muzsikusok és a hozzájuk kapcsolható szakemberek – a klasszikus és a popzenei területen egyaránt – mára rosszabb helyzetbe kerültek, mint a karantén időszaka alatt? A megszokott játszóhelyek többsége téli szünetet tart a rezsinövekedés miatt. Mindenkinek tavasztól őszig kellene pótolni a kényszerű leállást, de már most kiderült, hogy a nyári fesztiválok is hullanak, és a közönség anyagi helyzete sincs felívelőben a dominóelven működő válságjelenségek közepette.

Ezekről a kérdésekről beszéltem a veszprémi Music Hungary nevű szakmai rendezvényen is. Azt mondtam, hogy tavasszal fogjuk pontosan látni, hol ütötte meg a válság leginkább az előadói, ezen belül is a könnyűzenei szcénát.

Mi történik, ha már pontosan látják?

Akkor tudunk a szakmai szervezetekkel együttműködve strukturálisan beavatkozni. Persze, ha lesz hozzá forrásunk, ami a kormány majdani döntésétől függ. Most arra készülünk, hogy a Petőfi-bicentenárium alatt olyan pályázatokat írunk ki, amelyek a magyar dalszerzői és előadói szcénát segítik.

A Petőfihez kapcsolható produkciókra kiírt pályázatok nyilván nem oldhatják meg a magyar könnyűzene problémáit. A központi támogatásokról pedig területtől függetlenül is gyakran hallani, hogy néha többet ártanak, mint amennyit használnak. Ha föntről öntik a pénzt a popzenébe, annak nemcsak az lehet az eredménye, hogy jó számokat írnak és adnak elő a boldog muzsikusok, hanem az is, hogy oda futnak a vödrükkel, ahonnan folyik a pénz, és nem biztos, hogy a tolongás elején a jó muzsikusok lesznek.

Ezért szeretnénk elősegíteni a hozzáadott értékeket. Eddig is próbáltam úgy alakítani a pályázatokat. Olyan szakmai zsűrit kértünk fel, amely garantálta, hogy alanyi jogon senkinek se járjon pénz, csak azért, mert könnyűzenész.

Nem abban vagyunk érdekeltek, hogy fenntartsuk a jelenlegi popkultúra jelenlegi állapotát szőröstül, bőröstül, macskástul,

hanem abban, hogy jó legyen. Tavaszra sok minden kiderül majd strukturálisan.

Hoppál Péter is nyithat

Hoppál Péter korábbi kulturális államtitkár, új pozíciójában pedig a saját szavaival élve a „tárcák közti koordinációval foglalkozó kormánybiztos” említette az Indexnek adott interjújában, hogy új feladatköréhez tartozik a Petőfi 200 programsorozat is. Ez hogyan érinti önt, mik lesznek a közös felületek?

Nagyon örülnék, ha a kormánybiztos úr beszállna a Petőfi-bicentenáriumba.

Említette is, hogy ez lesz az egyik feladata.

Rengeteg esemény lesz ezzel kapcsolatban 2023-ban, sok projektet finanszíroztunk a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül. Számomra nagy segítség lenne, ha Hoppál Péter kormánybiztosként átvállalná a megnyitók egy részét.

A Petőfi-bicentenárium eseményeinek irányítása továbbra is magához tartozik?

Természetesen továbbra is az én feladatom az iránytartás, mivel az a kormányhatározat, amely erre a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként kijelölt, jelenleg is érvényben van. Ezért is lettem az eseménysorozatra felállított két ideiglenes NKA-kollégium elnöke. Ez a két ideiglenes kollégium – a Petőfi 200, illetve a Magyar Géniusz – addig működik, amíg a Petőfi-bicentenárium eseménysorozata véget nem ér, hiszen erre a feladatra hozták őket létre.

Tehát miben működnek együtt Hoppál Péterrel?

Egyeztetjük az óráinkat a kormánybiztos úrral, elmondom, hogy mi az, amire tavaly megítéltünk támogatást a Nemzeti Kulturális Alapból, milyen rendezvények és események várhatók, majd nagy szeretettel és megkönnyebbüléssel felajánlom, hogy az események jelentős részét vezényelje le.

(Borítókép: Demeter Szilárd 2022. augusztus 3-án. Fotó: Szabó Réka / Index)