Túl kellett szárnyalja Raffaellót, így vált belőle a fények mestere

Egyazon nap nyugszik le a világ összes táján, mégis mindenhol más az alkony. Ahogy a színek befestik az esti égboltot, ezerféle érzést képesek megteremteni az emberben. Ezt az ezernyi élményt, végtelen változót idézi meg képein a fények és a tér nagymestere, Csontváry Kosztka Tivadar.

170 évvel ezelőtt született meg a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb művésze, akit a földöntúli erők szólítottak fel, hogy művészetével kápráztassa el a világot. Budapesten a Szépművészeti Múzeumban a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek eseménysorozat keretén belül eddig páratlan gazdagságú gyűjteményt állíthattak most ki.

A tárlat a pécsi Janus Pannonius Múzeummal karöltve született meg, 2023. április 14-én mutatják be a közönségnek, és egészen 2023. július 16-ig tekintheti meg a nagyérdemű. Ezt követően a gyűjteményt Pécsre viszik, ott a most ötvenéves Csontváry Múzeumban állítják ki augusztusban, ahol szintén három hónapig lesz megtekinthető. Ma, 2023. április 14-én egy zárt sajtómegnyitó keretien belül vethettünk néhány pillantást a tárlatra, még mielőtt elérhető lenne szélesebb körben. 

Látnok az elődök felett

A Hősök terére érve, amikor a Szépművészeti Múzeum széles lépcsőin kapaszkodtunk fel, láttuk, ahogy a fotocellás üvegajtók, amelyek átlagos esetben szélesre tárulnak a vendégek láttán, most szűk folyosón keresztül szivárogtatták be egyesével az embereket. Ahogy az előtérbe értünk, rögvest mellbe vágott a szúrós szemű biztonsági szolgálat metsző tekintete, innen ma műtárgyat el nem tulajdonítanak.

Ahogy megkaptuk a belépőinket, prospektusainkat, elirányítottak bennünket az egyik tágas csarnok rejtett szegletébe. A terembe érve árnyas padlózat, fényes falfelületek, képek, idézetek, történetek fogadtak. Mielőtt az ember meglátna akár egyetlen eredeti Csontváry-alkotást is, a tárlat elhelyez minket térben és időben, hogy ki is volt Csontváry Kosztka Tivadar, honnan indult, és mi az a misztikum, amely egész életútját és személyét belengi.

Maradandó alkotást csak az igazságból meríthetünk, az igazságot csak az Istentől nyerhetjük. Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra

– olvasható a falon. Az 1910-es évekből származó Csontváry-idézet közvetlenül a festő életútját kronologikusan felvázoló ábra felett látható.

A művész a kezdetektől komoly küldetéstudattal bírt, ezt a szemléletmódját tükrözi a nyitó idézet is. Még 1880-ban esett meg vele, hogy egy ismeretlen hangot hallott, mely azt mondta, hogy ő lesz a világ legnagyobb festője, aki még Raffaellót is túlszárnyalja majd. Ennek hatására elutazott a Vatikán képtárába, hogy megtekinthesse a legendás festő képeit, amelyek nem igazán kápráztatták el. Úgy érezte, hogy Raffaello alkotásai nem tükrözik kellően a valóságot, és elütnek a természettől. Ekkor vált biztossá abban, hogy mi is a küldetése.

Biztos késeiség

Patikusvégzettségéből szerette volna megalapozni festői pályafutását, ezt két ponton meg is tudta tenni. Az egyik az anyagi háttér, tekintve hogy Csontváry nem bocsátotta árverésre képeit, így valamiből fenn kellett tartania magát. 1884-ben engedélyt kapott, hogy saját patikát nyisson, amelyben tíz évig dolgozott, hogy megteremtse a biztos anyagi hátteret az alkotáshoz. Így eshetett meg az is, hogy bár egyazon évben születtek a világ egyik legismertebb festőgéniuszával, Vincent Van Goghgal, mégis csak részben tekinthetők kortársnak, mivel Van Gogh 37 évesen meghalt, míg Csontváry 41 évesen kezdte a szakmát.

1894-ben, tíz év gyűjtögetés után tanulmányi körútra indult. Különböző mesterektől sajátította el a szakma fortélyait Münchenben, Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban. Ezt követően bejárta a világot Egyiptomtól Párizsig.

Festészetének egyik legnagyobb különlegessége a fény- és térhatások sajátos használata. Sokat kísérletezett azzal, hogy miként tudná valósághűen megjeleníteni a természetes és mesterséges fények okozta köztes hatásokat. Ebben szintén hasznára vált patikusmúltja és tanulmányai, mivel a saját maga által készített festékkeverék képes volt megőrizni sok év távlatában is az általa kikísérletezett színeket és árnyalatokat.

Álomittas líra, a virágzó mandulafák üdesége, a jeruzsálemi galambok mecsetjének és az Olajfák hegyének simogató színei, az égre kúszó újhold révülete, a naplemente csattanó színtobzódása

– olvasható a kiállítás egyik falán. Ekképp hatott Németh Lajosra Csontváry munkássága, amellyel az 1963-ban rendezett emlékkiállításon találkozott. Egy évvel később adta ki a festő munkásságról készített életrajzi művét.

Nagy nevek, nagy képek, nagy kihívások

A Szépművészeti Múzeum kiállítóterében végighaladva időrendi sorrendben, tematikus rendezésben találkozhatunk Csontváry képeivel, amelyek az apró, akár a szűkös félszoba falán ízlésesen elhelyezhető mérettől egészen a harminc négyzetméteres, garzonlakás-nagyságú vásznakig terjednek. A tárlat egyaránt felvonultatja a művész tájképeit, portréit, életének első és utolsó alkotásait.

A látogatók nem csupán Csontváry munkásságával ismerkedhetnek meg, hanem a művészetre gyakorolt hatásával is. Beleláthatnak a különc festőművész saját világába, megtudhatják, miként menekültek meg alkotásai attól, hogy kocsiponyvaként végezzék, és hogyan jutottak el egy elfeledett raktárból a múzeumok csarnokáig.

Érdekesség, hogy Csontváry pályafutása csúcsán kifejezetten imádott nagy formátumban alkotni, így a budapesti kiállításon is megtekinthető több, tíz négyzetméternél nagyobb felületű vászonra festett műve.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a megnyitón elmesélte, hogy külön kihívás volt az ekkora méretű alkotások szállítása, mozgatása. Mivel a keretből nem lehet őket kivenni, tekercselni vagy fektetni, speciális megoldásokkal kellett előállni. A képek csakis állítva szállíthatók a számukra speciálisan készített tárolóban, a több tíz négyzetméteres alkotások kiállítótérbe való bejuttatása pedig néha még falbontást is igényelt.

A főigazgató azt is elmondta, hogy 2022 kimondottan erős év volt a Szépművészeti Múzeum életében, amikor olyan világhíres alkotók képeit állíthatták ki, mint Bosch vagy El Greco. Bár ez a bravúr valószínűleg idén nem fog megismétlődni, a Csontváry-kiállítás mindenképpen jelentős részét képezi majd az idei felhozatalnak.

(Borítókép: Szépművészeti Múzeum)