Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- eurovíziós dalfesztivál
- elődöntő
- verseny
- oroszország
- ukrajna
- egyesült királyság
- svédország
- finnország
- eurovízió
- csehország
- horvátország
- svájc
Horvátország, Svájc és Csehország is beleállt az oroszokba
További Kultúr cikkek
Tavaly Ukrajna nyerte a versenyt, miután rekordmennyiségű szavazatot kaptak a nézőktől – a háborús helyzet miatt azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a győzelemmel együtt járó rendezési joggal már nem tud élni az ország. Ekkor jött képbe az Egyesült Királyság, akik a 2022-es versenyen Sam Rydernek köszönhetően a dobogó második fokára állhattak fel, az EBU, azaz az Európai Műsorsugárzók Szövetsége pedig úgy döntött, hogy ennek okán őket kérik fel a verseny megrendezésére – Ukrajna nevében. Az Egyesült Királyság örömmel vállalta a rendezés jogát, nem sokkal később pedig az is kiderült, hogy a 2023-as fesztiválnak Liverpool városa ad majd otthont.
Mivel az elmúlt években nem fordult elő olyan, hogy egy nyertes ország ne tudta volna vállalni a rendezés feltételeit, az EBU-nak egy teljesen új tervvel kellett előállnia, a három show-t ugyanis úgy kellett összeállítaniuk, hogy az egyszerre tükrözze az ukrán és egyesült királyságbeli kultúrát. Így lett az idei verseny szlogenje a United by Music, azaz a Zene által Egyesítve – ami egy szójáték is egyben az Egyesült Királyság (United Kingdom) nevével –, az arculati elemek pedig legfőképp sárgák és kékek lettek, az ukrán zászló színeit tükrözve. A műsorvezetők terén is törekedtek a változatosságra, az első elődöntőt Alesha Dixon angol énekesnő, Hannah Waddingham angol színésznő, a Ted Lasso sztárja, és Julija Szanyina, ukrán énekesnő vezették, akik között meglepően jó volt az összhang.
A keddi elődöntőben 15 ország (Norvégia, Málta, Szerbia, Lettország, Portugália, Horvátország, Svájc, Írország, Moldova, Izrael, Azerbajdzsán, Svédország, Csehország, Hollandia és Finnország) csapott össze annak reményében, hogy bekerüljenek a legjobb tíz közé, és a szombati fináléban ismét megmérettessék magukat – akkor már a fődíjért. Érdekesség, hogy az előző évekhez képest idén némileg megváltozott a továbbjutás menete, arról, hogy kik kerüljenek be a fináléba mostantól ugyanis csakis a nézők dönthetnek; a szakmai zsűrit száműzte az EBU az elődöntőkből, ők majd csak a fináléba jutott országokat véleményezhetik a korábban megszokott fele-fele arányban.
Idén is főszerepet kapott a háború
Aki azt hitte, hogy Ukrajna 2022-es győzelmével az Eurovízió maga mögött hagyhatja az orosz–ukrán konfliktust, tévedett, a háború ugyanis rögtön a nyitányban főszerepet kapott – de később is visszatért a motívuma, leginkább a különböző országok által nevezett dalokban. Horvátország produkciója után például biztosak vagyunk benne, hogy sokan hosszú másodpercekig tűnődtek, hogy ez most mégis mi volt; utánaolvasva a Let 3 együttes Mama SC nevezetű dalának azonban mindenki számára egyértelművé válhat, hogy a dal általánosságban azokat a diktátorokat gúnyolja ki, akiknek hatalomvágya az egész világot veszélybe sodorhatja.
Rögtön a horvátok után Svájc produkciója következett, akik ugyancsak egy háborúellenes dalt neveztek a 2023-as fesztiválra. Remo Forrer a Watergun című szerzeményében arról énekelt, hogy gyerekkorukban katonásdit játszottak, mostanra azonban mindez valósággá vált – ő maga azonban nem szeretne ennek részese lenni. A produkció egyébként kifejezetten hatásosnak tűnt, Forrer hangja is rendben volt, ez azonban lényegében el is várható egy dalversenyen. Végül a csehek is egy dalon keresztül üzentek Oroszországnak, és bár a Vesna nevezetű lányhatos My sister's crown című dalában nincs konkrétan megnevezve az orosz–ukrán konfliktus, a szöveg kifejezetten erős képekkel dolgozik.
A húgom koronája,
Ne vedd le,
Ne vedd le.
Senkinek sincs joga hozzá (…)
– éneklik, majd később így folytatják:
Senki nem akar több halott fiút,
Nem vagyunk a babáid, nem vagyunk a babáid.
Az élet nem egy pénzeszsák,
Vér van az Istened fején.
Nem lophatod el a lelkünket, nem lophatod el a lelkünket
– olvasható a szövegben. Sokak meglepetésére egyébként szívfacsaró balladákból meglepően kevés volt az első elődöntőben, egyedül a holland származású Mia Nicolai és Dion Cooper dala, a Burning Daylight esett ebbe a kategóriába, mely látvány és hangzás tekintetében egyértelműen kiemelkedett, mindez azonban nem volt elég ahhoz, hogy egy szép, de egyébként unalmas dal remekelni tudjon.
Gyöngyszemekből sem volt hiány
Bár rengetegen úgy vélekednek, hogy a versenynek tulajdonképpen semmi értelme, miután semmilyen hatással sincs a popzenei életre, az elmúlt évek példái azt mutatják, hogy ez koránt sincs így. Elég, ha a 2019-es győztes dalra, az Arcade-re gondolunk, mely a koronavírus-járvány alatt világsláger lett, vagy a 2021-es győztes olasz együttesre, a Måneskinre, akik az elmúlt egy évben szinte az egész világot végigturnézták, május 16-án pedig Budapesten adnak telt házas arénakoncertet. Hasonlóan felkapott lett a 2022-es örmény dal, a Snap is, amit a TikToknak köszönhetően több mint 500 milliószor játszottak már le a különböző zenei streamingplatformokon.
Idén a svéd nevezés, a Tattoo csatlakozhat a fenti sikertörténetek közé, mely a bukmékerek szerint nagy eséllyel meg is nyerheti az idei dalfesztivált. A számot az a Loreen énekli, aki 2012-ben az Euphoria című dalának köszönhetően egyszer már elvihette a fődíjat, kedd esti előadását látva pedig nem kizárt, hogy a svéd énekesnő duplázni fog – a produkció ugyanis közel tökéletes volt.
Ugyancsak nagy közönségkedvenc lett Finnország nevezése is, a hiphop, valamint heavy metal és pop elemeket is tartalmazó Cha Cha Chára egy emberként őrült meg a liverpooli M&S Bank Arena, de felszántotta a színpadot az izraeli Noa Kirel is, aki az Unicorn című dalát adta elő. Az igazi táncos hangulatot azonban a portugál Mimicat hozta el, kinek Ai Coração című szerzeményének hallatán szinte lehetetlen volt ülve maradni – még akkor is, ha valaki csak a tévén keresztül nézte a show-t.
Negyedik éve nem indulunk, senki sem tudja, hogy miért
2019 októberében robbant a hír, hogy Magyarország nem küld versenyzőt a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválra. Minderre a hazai rajongótábor már lélekben fel volt készülve, mindenki érezte ugyanis, hogy hamarosan kipukkan az a bizonyos lufi, melybe a gombostűt valószínűleg az szúrhatta be, hogy a 2019-es versenyen Magyarország hét év után először nem kapott helyet a fináléban.
A visszalépés – pontosabban a nem indulás – okáról akkoriban számos politikai képviselő, illetve többek között az Index is megpróbált az MTVA-nál érdeklődni, a válasz azonban mostanáig sem érkezett meg. Ennek köszönhetően négy év elteltével is csak találgatni lehet, miért nem indulunk a versenyen, annak ellenére, hogy a korábban válogatóként funkcionáló A Dal című műsort továbbra is képernyőre tűzi a Duna TV. Érdekesség, hogy a műsor évadról évadra egyre kevesebb embert érdekel – idén közel két hete ért véget A Dal, amelynek nézettsége nemhogy negatív rekordokat döntött, de éppen a döntő adást nézték a legkevesebben; nem csak 2023-ban, hanem a műsor fennállása óta valaha.
Az idei dalfesztiválon egyébként kifejezetten kevés ország indult, átlagosan 39–41 nemzet méretteti meg magát, 2023-ban azonban csak 37 ország küldött dalt az Eurovízióra. Az elmúlt években Magyarország mellett olyan országok léptek még vissza a nevezéstől, mint például Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Macedónia, Szlovákia, vagy éppen Törökország.
Bevált a papírforma
Visszatérve az idei verseny indulóihoz, az első elődöntő kifejezetten kiszámítható eredménnyel zárult, a bukmékerek 10/10-es pontossággal határozták meg a továbbjutó országokat, amelyek a következők voltak: Horvátország, Moldova, Svájc, Finnország, Csehország, Izrael, Portugália, Svédország, Szerbia, és végül Norvégia. Jól látható, hogy a fent említett háborús dalok mind bejutottak a fináléba – ahogy az is biztosra vehető volt, hogy a norvég Alessandra előadásában hallható Queen of Kings, a moldáv Soarele si Luna, illetve a szerb Savo mi se spava is ott lesz a szombati döntőben.
A 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál május 9-én, csütörtökön folytatódik, ahol 16 újabb ország (Dánia, Örményország, Románia, Észtország, Belgium, Ciprus, Izland, Görögország, Lengyelország, Szlovénia, Grúzia, San Marino, Ausztria, Albánia Litvánia és Ausztrália) küzd meg az első tíz, továbbjutást jelentő helyezésért. A műsort magyar közvetítés hiányában a YouTube-on követheti élőben, magyarországi idő szerint 21 órától, teljesen ingyen.
(Borítókép: A horvátországi Let 3 együttes a 2023-as Eurovíziós Dalfesztivál első elődöntőjében, Liverpoolban. / Fotó: Peter Kneffel / Getty Images)