Negyven éve négyelünk fel nyílt színen embert

A Városligetben, 1983-ban mutatták be azt a színpadi művet, amely gyökeresen újraértelmezte a hazai zenés színházról alkotott addigi képet. Az István, a király széles körben bizonyította, hogy a rock- és popzene nem csupán a rádiókban, a könnyűzenei klubok és fesztiválok színpadán bír létjogosultsággal.

Szörényi Levente és Bródy János közös alkotása negyven éven keresztül töretlen népszerűséggel vette birtokba újból és újból az ország legnagyobb színpadait és stadionjait. Ez idő alatt rengeteg különböző színész mérethette meg magát az ikonikus szerepekben, és számos rendező próbálhatta meg színre vinni saját koncepcióját.

Rögtön az ősbemutató '83-ban erőteljes hatást gyakorolt a hazai kultúrközösségre. Az előadást a városligeti Királydombon tartották – a terület korábban szánkódomb néven volt ismert, az előadás után azonban lassan beivódott a köztudatba a Királydomb elnevezés. Ez részben véletlenül alakult így, kezdetben ugyanis az volt a terv, hogy a Nagyszombat utcai amfiteátrumnál tartanák meg a műsort, de végül ennek a befogadóképessége szűkösnek bizonyult.

Világok határán

Erről az előadásról film is készült. Az egyik legnagyobb különlegessége az akkori szereposztásnak, hogy a szereplők egyik fele a színházi közegből, míg a másik a rockzenei berkekből érkezett. Így történhetett meg, hogy István szerepében Pelsőczy Lászlót láthatták a nézők, Saroltként pedig Berek Katit, míg a zenei körökből Koppány szerepére Vikidál Gyulát választották, Tordát pedig Deák Bill Gyula alakíthatta. Istvánnak azonban Varga Miklós kölcsönözte a hangját, Koppány lánya, Réka szerepében pedig Kovács Ottiliát láthattuk, az énekhangja viszont Sebestyén Mártáé volt.

A nagy sikerre való tekintettel az előadás nem vált egy nyári kalanddá, így 1990-ben a Népstadionban is előadhatták a művet, ahol a szereposztás már némileg más volt. Ebben a formában az eredeti szereplőgárdához képest feltűntek olyan művészek is, mint Ábrahám Edit, Keresztes Ildikó vagy Császár Angela, de az egyik legnagyobb különbség, hogy Varga Miklós és Sebestyén Márta nem csupán énekhangként tűnt fel István és Réka szerepében, hanem már ők alakították a karaktereket is. A töretlen népszerűségű rockoperát 1992-ben a világkiállításra is elvitték Sevillába. A szereposztás itt is az ősbemutatóhoz állt még közel.

A jubileumok ereje

Rengeteg városban és színpadon megfordult a darab az elmúlt negyven évben, előadták Esztergomban, Szegeden, Baján, de a 2003-as csíksomlyói változat kiemelkedő jelentőségű. Az akkor húsz éves jubileumát ünneplő előadásra több százezer néző érkezett. A szereposztás szinte teljesen eltért az ősbemutató gárdájától. A főbb szerepek közül mindössze az eredeti változat két ikonikus énekhangja tért vissza: István szerepében Varga Miklós, Koppányéban pedig Vikidál Gyula lépett a színre.

Mindenképpen érdemes kiemelni az I. K. 3.0 verziót, amely Alföldi Róbert 2013-as változata. A harmincadik évfordulóra készült rendhagyó, modernizált tematikájú darab megosztotta a nézőket, ennek ellenére kettő helyett háromszor kellett színre vinni, akkora volt az érdeklődés. A darab Szegeden debütált, István szerepében Feke Pált, Koppányéban pedig Stohl Andrást láthatták a nézők.

Külön érdekes, hogy a 2015-ös városligeti változatban Feke Pál visszatért, de itt már nem Istvánt, hanem Koppányt alakította. Az ilyen szintű váltás – a karakter korát, szerepét és az előadásban betöltött pólusát tekintve –, méghozzá ilyen rövid időtávlatban szinte példátlan.

ezek közül érdemes kiemelni az Erkel Színházban 2020-ban bemutatott változatot. A Szörényi Levente 75. születésnapjára készült szimfonikus átírat partitúráját Gyöngyösi Levente zeneszerző készítette. Ezt az előadást nemrégiben a Magyar Állami Operaház is műsorra tűzte. A darabot Szinetár Miklós rendezte, István szerepében Nyári Zoltánt, Saroltként Komlósi Ildikót, Koppányként pedig Cseh Antalt láthatták a nézők.

Bár a végtelenségig lehetne sorolni a különféle változatokat, a mű népszerűségét jól mutatja, hogy a mai napig azon dolgoznak az alkotók, miként formálhatnák újra, vihetnék színre az államalapítás zenei művét. Ahogy az elmúlt évtizedekben a jubileumok alkalmából mindig különleges és grandiózus változatokat hoztak létre az eredeti 1983-as műből, így hasonlóan jelentős előadás várható idén is a darab ősbemutatójának negyvenedik évfordulóján, 2023. augusztus 19-én a Budapest Arénában, amelynek meglepetéseket is tartogató szereposztását május 18-án jelentik be.

(Borítókép: Dolhai Attila Koppány szerepében Szörényi Levente – Bródy János István, a király című rockoperájának fotóspróbáján a Budapesti Operettszínházban 2018. szeptember 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)