Megölték a kutyáit, ezért bosszúból végzett a tettesekkel

Idős, törékeny nő áll a színpadon, illetve csak törékenynek tűnik, mert olyan erővel viszi végig a háromórás előadást, hogy csak úgy sistereg. Jellegzetes hangja, parányi termete, izmos karja mind része lesz az előadásnak, amelynek már a címe is titokzatos és hátborzongató: a Hajtsad ekédet a holtak csontjain át Olga Tokarczuk Nobel-díjas írónő azonos című regényének színpadi adaptációja. A cím William Blake-re utal, ahogy egy másik idézet is, ami többször elhangzik a darabban: „A gazda éhen halt ebe / Országos vész előjele."

A XIX. századi költő Az ártatlanság jövendölései című verse egyébként akár az állatvédők mottója is lehetne:

Egy kalitkába zárt vörösbegy

Láttán az egek dühöngnek.

Egy galambdúc, galambbal telve,

Poklot késztet félelemre.

A gazda éhen halt ebe

Országos vész előjele.

A megkínzott ló szenvedése

Embervérért kiált az égre.

A darab története egy határ menti lengyel faluban játszódik, ahol rejtélyes körülmények között egymás után halnak meg a helyi vadászegyesület tagjai. Él a faluban egy különc idős asszony, Janina, aki mindezt a csillagok állásával magyarázza, illetve azzal, hogy az állatok bosszút álltak. Kedvenc költője William Blake, akitől gyakran idéz, és egyébként is az derül ki róla, hogy bár úgy öltözködik, mint egy hajléktalan, művelt, okos, és egészen egyedien, szarkasztikusan gondolkodik a világról.

Megölték a kutyáit

Janina hiába fordul a helyi hivatalhoz, hogy a helyi vadászok önkényeskedésére felhívja a figyelmet, senki nem veszi őt komolyan. Nyilvánvalóan a kutyáit is a vadászok ölték meg – pedig magánterületen voltak szabadon engedve –, ám Janina nem tudja pontosan, mi történt velük, csak amikor 

Az idős nő szerepében Kathryn Hunter meséli végig az egész történetet. Panaszos hangja betölti a teret, és csak ritkán enged oda bárkit is a mikrofonállványhoz. A misztikus krimi többi szereplője úgy tűnik fel, mintha egy álomban lennének, időnként groteszk jelmezekben, furcsa mozgással. Az öregasszony sirámaira, átkaira, csípős megjegyzéseire senki nem figyel, de egy idő után a barátainak is gyanús lesz a viselkedése: valahogy minden halálesetnél éppen arra járt, olyan részleteket tud a gyilkosságokról, mint senki más, és az állatok jogos bosszújának tartotta, ami az emberekkel történt.

Parázs vita

Az előadás pontosan adja vissza Olga Tokarczuk regényét, ugyanolyan fekete humorral, miközben természetfilozófiai és morális kérdéseket feszeget. Olyan kérdések ezek, amelyekre nem is olyan könnyű a válasz, és még az is előfordulhat, hogy parázs vitába keveredünk az előadás után a partnerünkkel vagy a barátainkkal, hogy valójában mit is láttunk. Egy borzalmas nő borzalmas tetteit, aki önkényesen választja ki, hogy a környezetéből ki nem méltó az életre, vagy egy kiáltványt arról, hogy 

Nem véletlen, hogy Olga Tokarczuk regényének is vegyes volt a fogadtatása. Lengyelországban hazaárulónak nevezték, mert a patriarchális berendezkedés, az autoriter intézmények, többek között az egyház ellen lázít – a tiszteletest szintén megöli Janina, mert amikor elpanaszolja neki, hogyan bántak a kutyáival, az legyint, mondván, hogy azok csak kutyák.

Szűnni nem akaró taps

Az előadás mindezt úgy adja vissza, hogy egy percig nem unatkozunk, a fények, a zenék, a táncos jelenetek, a vetítések, a különböző technikai effektek, a neves brit színházi alkotó, Simon McBurney rendezése és maga Janina elképesztő személyisége behúz minket a darab világába, ami olyan, mint egy ökológiai-morális thriller. A nézők a produkció végén szűnni nem akaró tapssal jutalmazták a művészeket, és mindenki sajnálta, hogy az előadás utáni beszélgetés ezúttal elmaradt.

A MITEM először fogadott londoni társulatot, és a Complicité egészen új darabot hozott, amit a hazájában is csak decemberben mutattak be. Kevés előadáson lehet annyi meghatározó hazai színházi alkotót látni, mint amennyien itt megjelentek, de érdekes is, hogy a Nemzeti Színház a jelenleg Magyarországon zajló 10. Színházi Olimpia keretében megrendezett MITEM programjai között olyan produkciókat hoz el, amelyek egyébként nem feltétlenül illeszkednek az általuk játszott repertoárba, ilyen volt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház A Doktor című előadása is. Az Indexen olvashatták még Theodórosz Terzopulosz Nóra és Boris Lijesevic Háború és béke-rendezéséről írott kritikánkat is.