Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Sunday Brunch
- Podcast
- pál bernadett
- sunday brunch
- csillagászat
- mars
- bolygó
- japán
- hold
- csiby gergely
Pál Bernadett csillagász elmondja, hol látott rengeteg földönkívülit
További Kultúr cikkek
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Drága az űrkutatás? A fegyverkezéshez képest ugyan…
- Miért nem a Földet kutatjuk? Mert a Mars kutatása olyan technológiák létrehozásában segít, amelyek itt, a Földön is nagy hasznunkra vannak (például víztisztító berendezés kialakítása, sugárzás elleni védelem).
- És különben is: a Marsot kutatni kihívás és motiváció.
Pál Bernadett ebben látja annak jelentőségét, hogy bár az emberiség még a saját bolygóját, a Földet sem igazán ismeri, arra vágyik, hogy a lábnyoma ne csak a Holdon, hanem a Mars felszínén is ott lehessen. A fiatal Mars-kutató szerint egyelőre nem opció, hogy az emberiség a Marsra költözzön, de van egy rossz híre:
Hosszú távon nem rendezkedhetünk be a Földön úgy, hogy ne érdekeljen minket, mi van a Holdon, a Marson. A Nap ugyanis 4,5 milliárd év múlva bekebelezi a Földet… Vagyis legkésőbb 4,5 milliárd év múlva muszáj lesz elköltözni a Földről.
A csillagász szerint a közelmúltban azért a Mars került a figyelem központjába, mert a bolygó viszonylag könnyen kutatható. Mehetnénk a Vénuszra is, de az a planéta maga a pokol: „ott az ember hamar palacsinta lenne”.
Mars és Hold, köztük is van kapcsolat
A Mars ráadásul izgalmas kutatási terület, hiszen ott volt folyékony víz, így benne van a pakliban, hogy lehetett élet is. Ráadásul ha az emberiség megérti, mi történt a Marssal, arra is következtethet, milyen sors vár a Földre.
Csiby Gergely azt is megkérdezi tőle, hogy tudósként hogyan áll a megfoghatatlanhoz, a megmagyarázhatatlanhoz, mire Pál Bernadett így felel:
Minél többet tanulom a fizikát, annál inkább bizonyos vagyok abban, hogy van valami más is…
Merthogy magyarázatnak arra is lennie kell, amire vonatkozóan ma még csak kérdéseink vannak, és ha a választ sikerül megadni, no, arra adják a Nobel-díjat!
A Sunday Brunch-beszélgetésből az is kiderül, hogy
- miért éppen marslakók a marslakók,
- mi a különbség a nézés és az észlelés között,
- miért nem lehetne Pál Bernadett űrhajós,
- mikor léphet ember a Marsra,
- és még az is lehet, hogy az első Mars-lakó magyar lesz – vagy nem.
A tavaszi évadban vasárnaponként Csiby Gergely színművész, rendező köszönti a Sunday Brunch nézőit. Vendégeivel a hétvégéhez illő könnyed vagy éppen nagyon is komoly témákról és történetekről beszélget.
Ha lemaradt az előző évadokról, korábbi epizódjainkat ide kattintva nézheti vissza.
(Borítókép: Pál Bernadett. Fotó: Németh Kata / Index)