Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTurczi István kapja idén a legrangosabb kínai költészeti díjat
További Kultúr cikkek
Az 573 elnevezésű díjat idén októberben több száz kínai és külföldi irodalmi szakember meghívásával néhány napos kulturális találkozó és nagyszabású gálaest keretében adják át Szecsuán tartomány Luzhou nevű történelmi városában. A díjátadó ünnepségen a díjazott a díszes oklevél mellett egy üveg ötvenéves, 10 ezer euró értékű, eredeti palackozású úgynevezett fehér likőrt, továbbá 20 ezer euró összegű jutalmat vehet át.
Az egész világon számontartott szakmai elismerést korábban olyan hírességek kapták, mint a litván Tomas Venclova, az irodalmi Nobel-díjra is jelölt olasz Guido Oldani, az Apollinaire-díjas francia Jean-Pierre Simeon, az örmény–amerikai líra vezető alakjának számító Sona Van, az egyik legnagyobb élő ír költő, Eiléan Ni Chuilleanáin vagy még korábban a Magyarországon is jól ismert szír származású, Párizsban élő Adonis, aki nálunk a 2014. évi Janus Pannonius költészeti díj kitüntetettje volt.
Likőr és költészet
Az 1573 Költészeti Nagydíjat odaítélő szakmai zsűri elnöke a leghíresebb kínai kortárs nemzetiségi költő, Jidi Majia, akinek verseit harminc nyelven olvashatja a világ, és magyarul is megjelent már két könyve.
Turczi István verseinek fordítója a hazánkban korábban Pro Cultura Hungarica díjjal elismert Yu Zemin, a kortárs magyar irodalom kiváló fordítója és képviselője Kínában. Amellett, hogy többek közt Petőfi, Ady, József Attila, Weöres Sándor, Szőcs Géza verseit fordította kínai nyelvre, olyan korszakos regények átültetése fűződik a nevéhez, mint A Pál utcai fiúk, az Egy polgár vallomásai, a Sorstalanság, a Harmonia Caelestis, a Párhuzamos történetek, vagy a Sátántangó. Yu Zemin húszéves munkássága révén a kínai olvasó lényegében rajta keresztül ismerhette meg a modern klasszikus és kortárs magyar irodalmat.
A 2017 óta kiadott díj ma már az egyik legfontosabb irodalmi elismerés Kínában,
amelyet a Kínai Írószövetség, a Kínai Opera- és Táncszínház, Luzhou város önkormányzata, valamint a díj és esemény fő támogatója, a Luzhou Laojiao Likőrkészítő manufaktúra közösen alapított. A városban a legősibb pince 1573-tól a mai napig működik, és azóta is hagyományos eljárással készítik a különleges, prémiumminőségű likőrt, amely ma Kínában az egyik legnemesebb és legnagyobb értékű likőrnek számít. A kínai kulturális és irodalmi kapcsolatok ápolása mellett a nagydíj alapításának kimondott célja megismertetni a világgal és továbbvinni az ivás- és költészeti kultúra összefonódásának több ezer éves hagyományát.