Sárközy Bence: Nem tudok ideológiai szempontok alapján könyvet kiadni

ZS 9092
Többségi tulajdonrészt szerzett a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a Libri Csoportban: sokan a könyvkiadásban és -terjesztésben várható kormányzati befolyástól tartanak, míg a Libri vezetői igyekeznek megnyugtatni a kedélyeket. Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetője és kiadási igazgatója az Index arútluK podcastjának vendégeként azt mondta: az olvasók hozzák meg a döntést, hogy melyik könyvet veszik le a polcról.

Az MCC tulajdonszerzésére reagálva szinte felrobbant az internet: a közösségi médiában volt, aki azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a Libri boltjaiban, kirakataiban ezentúl végre Wass Albert, és nem Parti-Nagy Lajos könyvei állnak majd gúlában, mások a NER közelségével járó cezúrától tartanak. A Libri szerzői közül Pétery-Novák Éva szinte rögtön kiírta, hogy a továbbiakban nem kívánja a Libri Kiadónál megjelentetni a könyveit, Dunajcsik Mátyás pedig azt írta ki, hogy kiadás előtt álló verseskötete nem a Librihez tartozó Jelenkornál fog megjelenni. És van, aki egyelőre kivár. A Jelenkor adta ki nemrégiben Tompa Andrea, Mészöly Miklós, Terézia Mora és Ungváry Rudolf könyvét, szerzőik közé tartozik Nádas Péter is. 

A kialakult helyzetről az arútluK podcast vendégeként Sárközy Bencét, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetőjét, kiadási igazgatóját kérdeztük: számított-e ekkora felzúdulásra, gyengíthetik-e a Libri márkát a szárnyra kelő mémek, szóviccek, a Libri bojkottjára való felhívások, készül-e arra, hogy tulajdonosi befolyás éri a kiadói munkát?

Nekem teljesen életszerűtlen lenne, ha a bármikori tulajdonos bele akarna folyni a szakmai munkába. A tulajdonos leginkább stabil hátteret tud biztosítani egy cégnek, és ezalatt a pénzügyi stabilitást értem

– mondja. Szerinte függetlenül attól, hogy mi a tulajdonosi érdek, egy ügyvezetőnek a cég érdekét kell figyelembe vennie, ez az ügyvezetés megbízatása. „Ami ebbe a kiadóban benne van, az az elmúlt húsz évem, amit megtanultam erről a szakmáról és a magyar befogadóközönség specialitásáról. Ha nem ezt akarná valaki, akkor nem engem kérne föl ennek a feladatnak a folytatására.”

Arra a kérdésre, hogy sikerült-e a szerzőket megnyugtatni, így válaszolt: „Nem mennék ennyire messzire, hogy kit vagyok képes megnyugtatni. Azt tudom, hogy sikerült a magunk fókuszát és azoknak a szerzőknek a fókuszát, akik velünk folytatják tovább a munkát, arra terelni, ami a lényegi tevékenységünk, hogy könyveket csinálunk az olvasók örömére, hiszen valójában mindannyian az olvasók alkalmazottjai vagyunk. Ők fogják azt a döntést meghozni, hogy melyik könyvet veszik le a polcról, kinek az életművét fogják követni.”

„Nem tudok könyvet kiadni nem szakmai és nem presztízsszempontok alapján, tehát az egyéb szemponttól eltekintünk. Nem tudok ideológiai szempontokat, nem tudok mást figyelembe venni – mondja a beszélgetésben Sárközy Bence. – Viszont azt gondolom, hogy ez egy liberális szakma, abban az értelemben, hogy 

nem népművelők vagyunk, hanem könyvkiadók.

A mindenkori olvasó mindenkori igényeit keressük és próbáljuk meg könyvekkel ellátni, tehát a vélemény szabadságában hisz a világ összes könyvkiadója, amibe az is beletartozik, hogy ha az én személyes véleményemmel ellentétes könyvben minőségi formában, mások alapvető jogait nem sértve valaki megfogalmaz egy véleményt, azt mi mindig is kiadtuk.”

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést, az ide kattintva megteheti.

(Borítókép: Sárközy Bence. Fotó: Zöld Fanni / Index)