Volt valami Magyarországon, amire még Bécs is igényt tartott

2023.06.23. 11:06
Az Index és a PajtaKult videója ezúttal a nyugati határszélről, a Fertő tó mellől jelentkezik. A Fertő kultúrtáj gyönyörű, és számos példát lehet találni arra, ahogy a természeti környezet és valamilyen kulturális színtér találkozik. A stáb járt gyógynövénykertben és szőlőben, barlangszínházban és pajtamúzeumban, vízre épített házaknál és Horváth Ráspi József évtizedes penésszel borított pincéjében is.

Paár Julianna, a PajtaKult nagykövete és Mezei Dániel műsorvezető Hegykőre, egy kőpajtába indult, és egy gyógynövénykertben találták magukat, ami telis-tele volt illatos és hatásos gyógynövényekkel. A rendezett kert végében ráadásul fapajta állt, amelyben Pajtamúzeum kapott helyet.

A fapajta eredetileg kocsiszín lehetett, amely termények tárolására szolgált, jelenleg a régi paraszti élet eszközeit, szerszámait bemutató kiállításnak ad helyet. Valószínűleg mindig is a szomszédságában található, nemrégiben átadott és szépen felújított Csipkeházhoz tartozott, amelyben valamikor a hegykői bíró lakott, az ő pajtája lehetett az épület.

A PajtaKult stábja ezek után a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház egyik tetőpontjáról jelentkezett be Izsó Katalinnal, a komplexum projektmenedzserével, aki szerint azt mondják, a Fertő tó hét csodája közül ez a legszebb, a terület ráadásul az UNESCO-világörökség része. Ebből a kőből épült a szomszédos falvak összes háza, temploma, a nyolc kilométerre lévő Sopron belvárosa, és a XIX. században Bécs belvárosát is ebből a kőből építették fel. Ma sokan váltanak jegyet a barlangszínház előadásaira Ausztriából is.

Székely helységnevek a Fertő tónál

Van valami oka annak, hogy hol találkoznak népek egymással, hol van a megtelepülés határvonala. A Kárpát-medencében általában ott találkoznak a népek, ahol az életmód megváltozik. Az életmód pedig ott változik meg, ahol a táj, a megélhetés feltételei megváltoznak.

Ezt már Hunyadi Péter, a Petőfi Program nagykövete mondja, aki azt is elmeséli a kisfilmben, hogy a környéken miért találkozunk székely helységnevekkel.

A PajtaKult keresi azokat a kulturális tereket, amelyek új funkciót kaptak: Fertőrákoson a bányászati munkát váltotta föl a művészeti tevékenység. A videóban egy barlangkoncertre is ellátogatunk, és megnézzük a különleges természeti környezetben kialakított előadótermet.

De a vidéken a szőlőbe is jó kimenni, ahol mindig fúj a szél, és nincs térerő.

A videóban szó esik még arról, hogy

  • miért olyan a Fertő tó, mint egy tejeskávé;
  • hogyan lett borász Luka Enikő;
  • mi a Fertő tavi közösség titka;
  • hogyan lett egy fapajta Attila palotája;
  • miért maradhatott meg Ruszt városa az időtlenségben;
  • milyen az igazi bécsi szelet;
  • lehet-e vízre építkezni;
  • hogyan süt kenyeret és hogyan tárolja a bort Horváth Ráspi József borász-szakács;
  • és hogyan lehet olyanokkal nagyképűsködni, amiket igazából a jóisten csinált, te csak ott voltál.

Aki lemaradt volna a PajtaKult és az Index előző adásáról, ide kattintva megnézheti.