Volt valami Magyarországon, amire még Bécs is igényt tartott
További Kultúr cikkek
-
Folytatódhat a Neveletlen hercegnő, csak éppen az egyik főszereplő nélkül - Sacha Baron Cohen és más seggfejek Rebel Wilson könyvében
- Kegyetlen körülmények között készülnek a kedvenc állatos fotóink
- Nem tudta, hogy ő a volt miniszterelnök dédunokája, akit meg kellett vetnie
- Pécsre költözik a Magyar Zene Háza
Paár Julianna, a PajtaKult nagykövete és Mezei Dániel műsorvezető Hegykőre, egy kőpajtába indult, és egy gyógynövénykertben találták magukat, ami telis-tele volt illatos és hatásos gyógynövényekkel. A rendezett kert végében ráadásul fapajta állt, amelyben Pajtamúzeum kapott helyet.
A fapajta eredetileg kocsiszín lehetett, amely termények tárolására szolgált, jelenleg a régi paraszti élet eszközeit, szerszámait bemutató kiállításnak ad helyet. Valószínűleg mindig is a szomszédságában található, nemrégiben átadott és szépen felújított Csipkeházhoz tartozott, amelyben valamikor a hegykői bíró lakott, az ő pajtája lehetett az épület.
A PajtaKult stábja ezek után a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház egyik tetőpontjáról jelentkezett be Izsó Katalinnal, a komplexum projektmenedzserével, aki szerint azt mondják, a Fertő tó hét csodája közül ez a legszebb, a terület ráadásul az UNESCO-világörökség része. Ebből a kőből épült a szomszédos falvak összes háza, temploma, a nyolc kilométerre lévő Sopron belvárosa, és a XIX. században Bécs belvárosát is ebből a kőből építették fel. Ma sokan váltanak jegyet a barlangszínház előadásaira Ausztriából is.
Székely helységnevek a Fertő tónál
Van valami oka annak, hogy hol találkoznak népek egymással, hol van a megtelepülés határvonala. A Kárpát-medencében általában ott találkoznak a népek, ahol az életmód megváltozik. Az életmód pedig ott változik meg, ahol a táj, a megélhetés feltételei megváltoznak.
Ezt már Hunyadi Péter, a Petőfi Program nagykövete mondja, aki azt is elmeséli a kisfilmben, hogy a környéken miért találkozunk székely helységnevekkel.
A PajtaKult keresi azokat a kulturális tereket, amelyek új funkciót kaptak: Fertőrákoson a bányászati munkát váltotta föl a művészeti tevékenység. A videóban egy barlangkoncertre is ellátogatunk, és megnézzük a különleges természeti környezetben kialakított előadótermet.
De a vidéken a szőlőbe is jó kimenni, ahol mindig fúj a szél, és nincs térerő.
A videóban szó esik még arról, hogy
- miért olyan a Fertő tó, mint egy tejeskávé;
- hogyan lett borász Luka Enikő;
- mi a Fertő tavi közösség titka;
- hogyan lett egy fapajta Attila palotája;
- miért maradhatott meg Ruszt városa az időtlenségben;
- milyen az igazi bécsi szelet;
- lehet-e vízre építkezni;
- hogyan süt kenyeret és hogyan tárolja a bort Horváth Ráspi József borász-szakács;
- és hogyan lehet olyanokkal nagyképűsködni, amiket igazából a jóisten csinált, te csak ott voltál.
Aki lemaradt volna a PajtaKult és az Index előző adásáról, ide kattintva megnézheti.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
