Kiderült, mennyire értékelik a magyar szerzőket a nagyvilágban

Tolnai Ottó Kossuth-díjas magyar írónak és műfordítónak, az egyetemes magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotójának ítélték az idei Vilenica-díjat – jelentette be a kitüntetés kuratóriuma 2023. június 7-én Ljubljanában a sajtótájékoztatón – írta meg a litera.hu. Az Európai Irodalmi Díjat azok a kortárs európai szerzők, illetve fordítóik kaphatják meg, akiknek műve az elmúlt egy évben jelent meg holland nyelven. Az elismeréssel pénzjutalom jár, az író tízezer, a fordító vagy fordítók pedig ötezer eurót kapnak.

Tolnai Ottó szövegeinek ereje az apró karcolásokban és a repedésekben mutatkozik meg leginkább, melyekbe az exjugoszláv kultúra gazdag tapasztalata szabadon behatol. Ez a történelmi, (multi)kulturális bázis a maga burjánzó szövevényességével elkápráztatja, egyszersmind termékenyen el is bizonytalanítja az olvasót. Életműve a magyar, valamint az (ex-)jugoszláv szellemi örökség, erkölcsi és politikai hagyomány elemeinek sokaságából merít és válogat. Tolnai művészetének alapvető pillérét az erős tény- és anyagszerűség, valamint az egyedülálló tolnais imagináció, a meghökkentő távlatokat bejáró képzelőerő kettőssége alkotja. »Áriáiban« – ahogy sajátos műfajú írásait nevezi – »a formátlansággal való formázást« tapasztalhatja meg a teljesen egyedi poétikával, szövegformával szembesülő olvasó

– hangsúlyozta Rudaš Jutka, a zsűri tagja, aki egyúttal Tolnait felterjesztette, ajánlotta a díjra.

A díjat a 2023. szeptember 4–9. között Szlovénia különböző településein a Szlovén Írószövetség által megrendezett 38. Nemzetközi Vilenica Irodalmi Fesztiválon adják majd át a szerzőnek – a Vilenica-cseppkőbarlangban.

Esterházy Péter 1988-as és Nádas Péter 1998-as, Krasznahorkai László 2014-es díjazását követően Tolnai Ottó a negyedik magyar író, aki megkapja az egyik legrangosabb, tízezer euró pénzjutalommal járó közép-európai elismerést.

Pénz meg likőr

Kínában kihirdették az 1573 Nemzetközi Költészeti Nagydíj idei győztesét: alapítása óta először magyar költő, Turczi István József Attila- és Prima Primissima díjas költő, műfordító, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője kapja a legrangosabb és legnagyobb pénzdíjjal járó elismerést – írta meg korábban az Index.

Az 1573 elnevezésű díjat idén októberben több száz kínai és külföldi irodalmi szakember meghívásával, néhány napos kulturális találkozó és nagyszabású gálaest keretében adják át Szecsuán tartomány Lucsou nevű történelmi városában.

A díjátadó ünnepségen a díjazott a díszes oklevél mellett

Az egész világon számontartott szakmai elismerést korábban olyan hírességek kapták, mint a litván Tomas Venclova, az irodalmi Nobel-díjra is jelölt olasz Guido Oldani, az Apollinaire-díjas francia Jean-Pierre Simeon, az örmény–amerikai líra vezető alakjának számító Sona Van, az egyik legnagyobb élő ír költő, Eiléan Ni Chuilleanáin vagy még korábban a Magyarországon is jól ismert, szír származású, Párizsban élő Adonis, aki nálunk a 2014. évi Janus Pannonius költészeti díj kitüntetettje volt.

A zsűri „vakon” dolgozik

Ahogy korábban megírtuk, Pál Dániel Levente több mint két évtizede publikál verseket, novellákat és tanulmányokat, műveit lefordították már többek között angol, német, portugál, spanyol, olasz, román, szerb, arab, török, lengyel, kínai és thai nyelvre. Nemrégiben egy rangos amerikai irodalmi újság honorálta munkáját.

A vers korábbi változata megjelent a szerző Az Úr nyolcadik kerülete című kötetében (Athenaeum, Budapest, 2017), a novella angol fordítását Poleczky Adrienn és Dominic Ward készítette. A szerző később ezt a változatot írta át verssé, majd adta be az amerikai lap versenypályázatára.

A MUSEPAPER rendszeresen hirdet irodalmi pályázatokat próza, esszé és vers kategóriákban, hitvallásuk szerint az olyan szövegeket részesítik előnyben, amelyek ki mernek mozdulni a komfortzónából, és feszegetik a határokat, ráébresztik az olvasót fontos társadalmi vagy emberi kérdésekre. A negyed évszázada működő lap pályázataira több ezer pályamű szokott érkezni, a zsűri vakon dolgozik, név és más adatok nélkül kapja meg az irodalmi műveket, így a szöveg önmagáért áll ki, az alapján választják ki a legérdemesebbet.

Krasznahorkai a négy esélyes között

Ahogy azt korábban megírtuk, május elején tették közzé, hogy Krasznahorkai László regénye, a Háború és háború felkerült a tizennégy kötetet tartalmazó hosszú listára, június 14-én pedig a szűkített listát is publikálták. Ez alapján a magyar mű Claire-Louise Bennett, Eva Menasse és Leïla Slimani alkotásaival száll majd versenybe. A győztest a novemberi hágai díjátadó ünnepségen hirdetik ki.

Ezzel kijelenthető, hogy a rangos holland díj szűkített listáján

A mű főhőse egy vidéki levéltáros. Dr. Korin György a munkahelyén váratlanul egy különös kéziratra bukkan. Nem tudni, ki írta a szöveget, a keletkezés idejéről is csak találgatni lehet, de a tartalma fokról fokra egyre jobban rabul ejti Korint. Négy férfiról van benne szó, akik a világtörténelem különböző fordulópontjain bukkannak föl, hol Krétán, hol Velencében, hol Kölnben, és mindig menekülniük kell a háború, a rombolás elől – olvasható a könyv fülszövegében.

A levéltárost olyannyira a hatalmába keríti az ismeretlen szerző elbeszélése, hogy úgy érzi, neki is menekülnie kell: mentenie és a világgal megismertetnie a titokzatos szöveget. Elhagyja otthonát, pénzzé teszi mindenét, és repülőjegyet vesz New Yorkba, a világ közepére. Azt reméli, ott megtalálja a megoldást a kézirat rejtélyére, az értelmére és a saját életére is.

A Háború és háború először 15 éve jelent meg. Azóta az ezredvégből századelő lett, a világ közepén, New Yorkban pedig már nem azok a tornyok állnak, hanem a Ground Zero; a regény bábeli összefüggései, jelenprofetikus mondatai pedig folyamatos jövő időnkben még aktuálisabbak.

(Borítókép: Pál Dániel Levente, Turczi István és Tolnai Ottó. Fotó: Pál Dániel Levente, Soós Lajos / MTI, Kovács Attila / MTI)