Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAz olasz fiatalok rajonganak a tragikus sorsú magyar költő verseiért
További Kultúr cikkek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
- Felrobbantott Duna-híd Esztergomban – így telt Magyarország legborzasztóbb karácsonya
- Világraszóló versenyt rendeznek a Normafán
- Elképesztő összegű adományt kapott a Magyar Nemzeti Múzeum
A fordítónő évtizedek óta él Olaszországban olasz férje oldalán. Több magyar irodalmi sikert ültetett már át olaszra, így szerettette meg az olvasókkal Mándy Ivánt, Kosztolányi Dezsőt, Nádas Pétert. Az Ikrek hava – Napló fordításáról azt mondja, hogy
egy kisebb olasz kiadónál (Infinitonál Anita Vuco) egy szerb–horvátból olaszra fordító kolléga indítványozta a Mansarda (Manzárd) című sorozatot, ami a közép- és kelet-európai irodalmat állította fókuszba. Mivel Olaszország és Magyarország két, költészethez vonzódó nemzet, az olasz versszeretők köreiben pedig József Attilán kívül Radnóti Miklós a legismertebb név, rá esett a választás. De Edith Bruck népszerű olasz versfordításai is hozzájárultak Radnóti népszerűségéhez.
Rényi Andrea hozzáteszi, hogy Edith Bruck férjével, Nelo Risivel (a filmrendező Dino Risi fivérével) már a hatvanas években fordított Radnóti-verseket, bár a magyar költő akkori népszerűségét egy másik olasz–magyar fordítópárnak köszönhette, Gianni Totinak és a később naiv festőként nevessé vált Dallos Marinkának.
Radnótinak Olaszországban is van olvasótábora
Mindkét pár Rómában élt és alkotott, és a Toti–Dallos-féle kötet még a Nobel-díjas Salvatore Quasimodo kezébe is került, aki írt róla egy hosszú és Radnóti olasz sikerét megalapozó recenziót.
Anita Vuco és az Infinito kiadó rögtön felmérte a szerző és a mű értékét, ami 2021-ben meg is jelent a költő halálának, pontosabban meggyilkolásának évfordulójára. Kis kötetről van szó, fordítása azért vette igénybe az egész nyarat, mert belemélyedtem a könyvben felmerült irodalmi kötődésekbe.
Rényi elmondja azt is, hogy a Toti–Dallos fordítópár jogörököse egy tucatnyi Radnóti-vers kötetbe válogatását engedélyezte, és azokra a versekre esett a választás, amelyeket csak ők fordítottak le olaszra. Így aztán ez a kis könyv betekintést nyújt nemcsak Radnóti prózájába, hanem költészetébe is.
Az Ikrek hava a Radnóti-versekkel egy tipikus longseller, ahogy az angolszász könyvpiacon definiálják a lassan érő, nem is mindig beérő, és mégis kiadni nemcsak irodalmi és irodalomtörténeti szempontból kötelezőnek nevezhető, de anyagilag sem veszteséges könyveket. Radnótinak van olasz olvasóközönsége, nem népes, de ragaszkodó, hűséges, sok köztük a fiatal. Két egyetemista keresett fel mailben a kötet megjelenése óta, mindketten megköszönték, hogy a könyv lehetővé tette számukra, hogy jobban megismerjék a költőt, amihez hozzájárult a kötethez általam írt előszó is.
Rényi Andrea még hozzáteszi, hogy hálás a könyvnek és a június 21-i, a Római Magyar Akadémia által szervezett római könyvbemutatónak, mert amikor erre készült, belemerült két alapvető Radnóti-anyagba, Ferencz Győző monográfiájába és Gyarmati Fanni naplójába, és két csodálatos olvasmányélményben lehetett része.
(Borítókép: Várhelyi Klára)