A Magyar Tudományos Akadémián nagy aggodalommal figyelik a kialakult helyzetet

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2023. július 17-én elektronikus szavazás eredményeként hozott határozatával egyhangúlag támogatta a Zenetudományi Bizottság alábbi állásfoglalását, amelyet változtatás nélkül közlünk.

„A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2023. július 3-án hirdette meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori álláspályázatát. A pályázati kiírás kirívó mértékben leszűkíti a lehetséges pályázók körét, a közel százötven éves Zeneakadémia eddigi gyakorlatával és hagyományaival szembefordulva csak előadóművészek számára teszi lehetővé a pályázást. A pályázati kiírás ily módon kizárja a lehetséges pályázók közül a zeneszerzőket, a zenepedagógusokat és zeneelméleti szakembereket, valamint a zenetudósokat, vagyis a muzsikus szakma jelentős részét. Teszi ezt annak ellenére, hogy a Zeneakadémia korábbi igazgatói, főigazgatói és rektorai között több zeneszerző, valamint két zenetudós is volt, s az intézmény, a kebelében működő kecskeméti Kodály Intézet révén, a zenepedagógia-oktatás nemzetközileg is megkerülhetetlen műhelye.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Zenetudományi Bizottsága nagy aggodalommal figyeli a pályázati kiírás nyomán kialakuló helyzetet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem akkreditált képzést nyújt zeneművészeti (azaz előadóművészi vagy zeneszerzői), zenetudományi és zenepedagógiai területeken, és az első két területen doktori iskolát is működtet. A Zeneakadémia példaszerűen képviseli az interdiszciplinaritás eszményét, amely Bartók Béla és Kodály Zoltán életpályájának is vezérlő csillaga volt. A pályázati kiírás értelmében azonban Kodály Zoltán ma egyáltalán nem pályázhatna a rektori pozícióra, Bartók Béla pedig csak zongoraművészként tehetné ezt meg, zeneszerzőként és népzenekutatóként nem.

A pályázati kiírás ellentmond a szakmai esélyegyenlőség elvének, teljes – és a Zeneakadémia nemzetközi rangjához nagyban hozzájáruló – szakmákat különböztet meg hátrányosan. Különösen kritikusan érinti e diszkrimináció a magyar zenetudományt, amelynek képviselői a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a tudományos kutatásért felelnek, az oktatási intézmény értékes művészi tevékenységének szellemi hátterét biztosítják. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Zenetudományi Bizottsága feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium – az esélyegyenlőség elvét és a nagy múltú, a nemzeti kulturális örökség részét képező intézmény hagyományait tiszteletben tartva – a pályázat diszkriminatív feltételrendszerének törlésével orvosolja a kialakult helyzetet.

*

A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Elnöksége csatlakozik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Zenetudományi Bizottságának állásfoglalásához.”

Ahogy azt korábban megírtuk, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) élén Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én lejár, ezért a Kulturális és Innovációs Minisztérium július 3-án kiírta a pályázatot a rektori pozíció betöltésére. Azóta az egyetem oktatói gárdája, szenátusa és tanszékvezetői, továbbá a zeneszerzők, a jazz-zenészek és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is tiltakozott a diszkriminatív pályázati kiírás ellen, az alapján ugyanis a rektori székre jelenleg csak komolyzenei területen működő előadóművész jelentkezhet. A Zeneakadémia körül kialakult helyzetről itt írtunk részletes hátteret.

(Borítókép: Kovács Tamás / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!