Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
A német zeneszerző 1827-ben halt meg Bécsben. Paul Kaufmann elmondta, „kiváltságosnak érzi magát, hogy az örökölt Beethoven-koponya-töredékeket visszaküldheti oda, ahová valók” – közölte a BBC.
Az üzletember elmondta:
A KOPONYA DARABJAIT 1990-BEN, EGY FRANCIA BANK CSALÁDI SZÉFJÉBEN TALÁLTA MEG. A MARADVÁNYOK EGY „BEETHOVEN” FELIRATÚ KIS DOBOZBAN VOLTAK.
A tudósok azt feltételezik, hogy Paul Kaufmann rokona lehetett Franz Romeo Seligmann bécsi orvosnak, aki 1863-ban jutott hozzá a maradványokhoz, miután Beethoven csontjait tanulmányozás céljából exhumálták.
Mint írták, Christian Reiter osztrák halottkém szerint a csontok „igazán értékesek”, így remélik, hogy a következő években folytathatják a zeneszerzővel kapcsolatos kutatásokat.
A csontokat korábban már az Egyesült Államokban is tanulmányozták. A doboz 10 töredéket tartalmaz, köztük két nagyobb darab a tarkóról, egy a homlok jobb oldaláról származik.
Beethoven kívánsága volt, hogy halála után tanulmányozzák a testét
Ahogy korábban megírtuk, a német zeneszerző élete nagy részében betegeskedett, ezért halála előtt, 1802-ben kifejezetten kérte, hogy leírják és nyilvánosságra hozzák a betegségét. Mint ismert, Beethoven hallása folyamatosan romlott, majd 44 éves korára teljesen megsüketült.
A kutatók nyolc év után jutottak eredményre. A tanulmányból kiderült, hogy Beethoven süketsége nem genetikai eredetű volt.
Megállapították, hogy a zeneszerző 20-as éveiben elhúzódó hasi fájdalmainak szintén nincs genetikai vonatkozása. A vizsgálatot végző szakemberek szerint Beethovennek májbetegségekre volt hajlama, emellett hepatitis B-fertőzése volt. 1821 nyarán sárgaságban szenvedett, amely tovább rontotta egészségi állapotát.
Ludwig van Beethoven öt hajszálát felhasználva DNS-elemzést végeztek a német tudósok, akik ennek köszönhetően megállapították, hogy Beethoven halálát valószínűleg a krónikus alkoholfogyasztás miatt kialakult májelégtelensége és májzsugorodása okozta.