Cselényi László 1956 és 1960 között a Comenius Egyetem magyar–szlovák szakán tanult Pozsonyban, majd két évig a pozsonyi Hét szerkesztője volt. Utána az Új Ifjúság szerkesztőjeként dolgozott.
1964 és 1970 között Párizsban élt, ahol megismerkedett a modern filozófiai irodalommal és a francia avantgárd költészet újabb áramlataival.
„Akik ismerik őt és munkásságát, jól tudják, hogy nehéz őt elhelyezni az »irodalmi kánonban«, bár az igazat megvallva ő maga sem kívánkozik semelyik skatulyába vagy polcra. Viszont azt sem szereti, ha csend van körülötte” – írta róla Lacza Tihamér.
Huszonhét önálló kötete mellett Cselényi László cseh, szlovák és francia költőket fordított magyarra. Esszéket, riportokat, irodalomelméleti tanulmányokat is írt.
Élete során rengeteg kitüntetésben részesült, ezek a következők:
- műfordítói Madách-díj (1987),
- Mikes Kelemen-díj (1989),
- Kassák-díj (2000),
- József Attila-díj (2003),
- A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2005),
- Gömörpanyit,
- majd Tornalja díszpolgára (2005).
Cselényi László búcsúztatására pénteken, július 28-án Pozsonyban, a főrévi Pieta ravatalozóban kerül sor – írja az Új Szó.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!